A főpolgármester rámutatott: a dalai láma tanácsainak realizálása egyáltalán nem könnyű, mint ahogy az önmagunkkal való szembenézés sem az. A dalai láma "egész emberiség iránt tanúsított szolidaritásával és példamutató életével bebizonyítja, hogy mindez lehetséges és a dolgok természetes rendjéből következik". Fehér sál Demszkynek Demszky Gábor beszámolt arról is, hogy a XIV. dalai lámának Kőrösi Csoma Sándor egy 1835-ben kiadott könyvét ajándé ünnepség végén Tendzin Gyaco beírt Budapest emlékkönyvébe, és a tiszteletet kifejező fehér üdvözlő sálat, úgynevezett katakot akasztott a főpolgármester nyakába. Az eseményen több ellenzéki és kormánypárti fővárosi képviselő is megjelent. Hetedszer Magyarországon A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra.
Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték. A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetesállam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot, és a velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él. A dalai láma vasárnapi előadásáról itt olvashatnak. A dalai lámáról és korábbi magyar útjairól itt olvashatnak.
A világvallások egyaránt a szeretetre, együttérzésre, toleranciára és megbocsátásra épülnek, a dzsihád sem az emberek pusztítására szólít fel - mondta pesti előadásán a dalai láma. Felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk - mondta a XIV. dalai láma Budapesten, a Papp László Sportarénában tartott előadásában szombaton. Zsúfolt ház, 11 200 magyar és a környező országokból érkezett érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni. A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban "óriási azonosság", hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban "belső megelégedettséget és önfegyelmet" kialakítani.
Úgy ítélte meg, Budapest multikulturális jellege előnyt jelent a nyitottság kialakításában és továbbadásában. A buddhista egyházi vezető megjegyezte: történészek szerint a XX. században mintegy 200 millió ember vesztette életét erőszakos úton. A múlt évszázad problémái azonban továbbra is megmaradtak, a XXI. században is továbbélnek. Kiemelte azt is, hogy a magyar nyelvtudós Kőrösi Csoma Sándor összeállította a tibeti-angol szótárt, és "ezzel óriási cselekedetet hajtott végre". Egy pillanatra Demszky Gábor főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén egyhangúlag szavazta meg a XIV. dalai lámát Budapest díszpolgárának, ezzel "egy pillanatra mintha a béke, az együttműködés szelleme jelent volna meg". Köszöntőjében arról is szólt, hogy a dalai láma életszemléletének alapja a türelem és a megértés, amely "megerősíti a hitünket abban, hogy az alapvető értékekre támaszkodva lehetséges párbeszéd és kölcsönös megértés az eltérő nézetrendszerekből táplálkozó szellemi hagyományok és kultúrák között".
A világ minden táján ismert közösségi platform, a Tripadvisor által összeállított toplistán Magyarország legjobb attrakciói közé került a debreceni Nagyerdei Park és a Hortobágyi Nemzeti Park. Magyarország legjobb helyei Mint írják, a Tripadvisor-felhasználók véleményei szerint a legjobb desztinációk listáját a Parlament vezeti, melyet több mint 41 ezren értékeltek, ebből 39 ezren kitűnő és nagyon jó pontszámot adtak. Az Országházat kívülről és belülről is dicsérik az oldalon a rövid beszámolókban, akadt, aki úgy fogalmazott: az épület minden részlete mesél a történelemről, sokan kötelező látnivalóként említik Budapesten, noha ez bizonyára senki számára nem meglepő. A második kiválóra értékelt látnivaló a listán az egri Szépasszony-völgy, amelyet hangulatáért és a jó borokért ajánlanak a korábban ott járt turisták az emberek figyelmébe. Sokan kiemelték, hogy az árak nincsenek elszállva, és a bulizni vágyók, valamint az intimebb környezetet igénylők is megtalálják ott a számításaikat. A híres egri bikavér megkóstolása is javasolt itt.
Magyar Nemzeti Parkok Hete Élmény? Természetesen! Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 2021. szeptember 13-19. 2021-ban tizenötödik alkalommal rendezzük meg a Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozatot. Szeptember 13. és 19. között valamennyi nemzeti parkunkban gazdag programkínálat, izgalmas kalandtúrák, családi programok várják a természetbarátokat földön és vízen, ingyenesen vagy kedvezményes áron. Program időpontja Program Helyszín 2021. szeptember 17. (péntek) 15. 30 Szakvezetéses gyalogtúra a Bihari-sík tanösvényen (egyéni vendégeknek) Bihari-sík tanösvény 2021. szeptember 18. és 19-én (szombat-vasárnap) Hajnali és alkonyati daruleső túrák (egyéni vendégknek) Hortobágy-Halastavi Kisvasút 2021. (szombat) 10. 00 Szamos-menti e-bike túra (egyéni látogatóknak) Cégénydányádi Kastélypark 2021. (szombat) 17. 00 E-bike túra Hortobágy-Halastón csillagászattal (egyéni vendégeknek) Hortobágy "Nagyító alatt a Tiszakürti Arborétum" (egyéni vendégeknek) Tiszakürti Arborétum A programokon való részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött!
"Látogató központ, Pásztor múzeum, Csárda múzeum (zárva volt), Kisvonat a halastónál, Vadaspark (csak a Nemzeti park buszával megközelíthető). Hortobágy - Máte látogató központ, lovas kocsis lehetőség kimenni a pusztába. " Hasznos ( 0) Nem hasznos ( 0)
A világörökség részeként számon tartott területet a tanösvény program keretében töviről-hegyire megismerhetnek az érdeklődők. A Malomházi tanösvény túraprogramja főleg Hortobágy jellemző élőhelyeit és gyeptípusait mutatja be a gyengébb termőképességű szikes talajoktól a kedvezőbb löszös gyepterületekig. A pásztorkultúra ma is élő hagyományai mellett láthatjuk Magyarország egyetlen gátak által nem szabályozott vízfolyását, a területre jellemző élővilágot, a Hortobágy-folyót, és a puszta legöregebb erdejét is. Az említett hortobágyi látnivalók mellett a Nemzeti Park szinte egész évben sok más színes és érdekes programmal várja vendégeit, akik szeretnének kikapcsolódni és egyben megismerkedni a régi idők hagyományaival, nemzeti kincseinkkel. Érdekesnek találta a hortobágyi látnivalókról szóló írásunkat? Akkor olvassa el a Tisza-tavi látnivalókat bemutató cikkünket is!
Ha ez az épület mesélni tudna… Mátai ménes A hídon túl, a Mátai ménes otthonában egy modern látogatóközpont fogadja a vendégeket. Mátai Méne Látogatóközpont Van itt ajándékbolt, fazekasmester műhelye, és lovasbemutatókat is gyakran tartanak. A ménes területe egész évben ingyenesen látogatható. Lehetőség van megtekinteni az istállókat, a szekérkiállítást, a különböző kézműves műhelyeket, a Mátai Ménes kiállítását a Látogatóközpontban. Emellett be lehet fizetni pusztai fogatozásra is ( Március 15-től október 31-ig naponta). Kilenclyukú híd A Kilenclyukú híd, a Hortobágy jelképe kihagyhatatlan a sorból. Pedig nem mai darab, 1827 és 1833 között épült Povolny Ferenc tervei alapján. Az év nagy részében az autósok használják, van azonban két nap, amikor egy régi néphagyomány miatt állatokkal telik meg a híd. Szent György napjához (április 24. ) kapcsolódik a kihajtás ünnepe, amikor megtörténik az állatok első kihajtása téli szálláshelyeikről. Ősszel, Szent Dömötör napján pedig a behajtás népszokása elevenedik meg, amikor is a pásztorok állataik (rackajuhok, szürke marhák, nóniusz lovak, bivalyok) társaságában átvonulnak a hídon (idén 2019. október 26-án).
A 167, 3 méter hosszú, kilenc boltívre támaszkodó, szélesedő feljárós hídra így már probléma nélkül fel lehetett hajtani a gulyát, ménest. Az Alföld legnagyobb hídja mellett minden év augusztus 20-án rendezik meg a híres hídi vásárt is, ami több ezer kirándulót és turistát vonz évről évre. Hortobágy látnivalók: a Hortobágyi Hídi Vásár Az országos ismertségű Kirakodó - és Népművészeti Vásár eredetileg állatvásárként indult útjára még az 1800-as évek elején, ahol a környékbeli megyék pásztorai találkoztak egymással és cseréltek gazdát lovak, szarvasmarhák, baromfik, sertések és juhok. A kilenclyukú híd lábánál, mintegy 35 ezer négyzetméteren az állatvásár a mai napig elválaszthatatlanul összefonódik a kirakodóvásárral, ahol mesteremberek mutatós népi és kézműves portékákat kínálnak a kilátogatók számára. A többnapos Hídi Vásár egész napos zenés-táncos programokkal, a Hortobágyra jellemző hagyományos ételekkel és italokkal idézi a régi idők hangulatát. Hortobágyi Lovasnapok Csikós és ménes a Hortobágyon (forrás:) Az országos szintű lovasrendezvények közül az alföldi puszta lovasnapjai évtizedek alatt a térség meghatározó és határon túl is ismert látványossággá nőtte ki magát a Hortobágy látnivalók között.