Feltöltő: Lakics Gabriella Anna Kategória: Desszertek, Rétesek 5294 megtekintés Elmentem! Hozzávalók: 1 kg liszt 10 dkg margarin 10 dkg zsír 1 csapott tk. szódabikarbóna 1 tk. őrölt fahéj 1 mk. csapott só 10 dkg cukor 3 tojás 2 cs. vaníliás cukor 5 dl tejföl Töltelékhez: 1 kg túró 3 ek. tejföl 3 cl. vaníliás aroma 20 dkg porcukor Töltelék: 5 db banán Elkészítési idő: 1 óra 30 perc Fogyókúrás: nem Költség: 1500-2000 FT Vegetáriánus: igen Adagok: 12 főre Gluténmentes: Nehézség: Normál Laktózmentes: Elkészítés: Lisztet mély tálba öntjük közepébe mélyedést készítünk, és az összes hozzávalót beletesszük. Jól összegyúrjuk. Enyhén lisztezett deszkán átgyúrjuk és 5 cipót formálunk belőle. Banános túrós gyúrt rétes | Receptkirály.hu. Félretesszük amíg a tölteléket elkészítjük. Túrót tálba öntjük hozzá adjuk az összes hozzávalót és jól összekeverjük. Banánt meghámozzuk, majd hosszában elnegyedeljük. Az egyik cipót lisztezett deszkán2 milliméter vastag, tégla alakú lappá nyújtjuk. Mindkét hosszanti szélétől 2 cm-re banánt teszünk. Egy cipóhoz egy banán elég.
Katalin65 @cook_6523382 Drága Édesanyámtól tanultam sütni még kislánykoromban, amit azóta is nagyon szeretek! Ő sokszor készített igazi házi, nyújtott rétest. Volt egy nagy cseresznyefa az udvaron, és mikor jó feketére érlelte gyümölcsét, akkor jött a rétes! Rengeteg!!! Ahogy sült, úgy fogyott. Azóta sem ettem olyan finomat! Sajnos már nem tudom tőle megkérdezni hogy csinálta. Cseresznyés gyúrt rétes recept mariabarsonynedankovics ... | Magyar Őstermelői Termékek. Ezért készült ez az egyszerű de nagyszerű változat! Szeretettel ajánlom minden rétes imádónak!
Közzétette: Mária Bársonyné Dankovics Közzétéve: 2017. június 17., szombat, 07:12 Anya vagyok, feleség, aki szeret főzni, sütni. Szeretek új dolgokat alkotni, a családom a kritikusaim, ők mondanak véleményt az elkészített ételékről, sütikről. Emellett szeretném a régi családi receptjeimet bemutatni, mert a régi háziasszonyok tudtak olcsón, laktató finom ételeket, sütiket készíteni. Ez a célom hogy a fiatal háziasszonyok is tanulhassanak tőlem, nekem ez okoz örömöt hogy átadhatom amit én tanultam a családom idősebb tagjaitól, mint a Dédikém, nagymamám, édesanyám, még most is az ő tőlük rám maradt receptes főzetét használom, persze az új dolgok iránt is érdeklődöm, főleg ha egészséges ételekről van szó. Ez vagyok én. Miért, és mit szeretek főzni? Gyermek korom óta tart nálam a főzés iránti szeretet, nagymamám szakácsnő volt az akkori leghíresebb szállodában amit Savaria néven üzemeltettek, én mindig a konyhába voltam volt saját kis konyha sarkom ahol előkészíthettem a főzni való anyagokat, burgonyát, répát pucoltam, mikor nagyobb lettem megtanított a mamám a tészta gyúrásra is, ahogy nőttem egyre több mindent csinálhattam egyedül, 17 évesen már én főztem a családnak.
"Statisztikusok és geográfusok részletesen kidolgozták Apponyi Albert érveit, tudományosan alátámasztották a mondanivalóját. Beszéde jó injekciót adott a földrajztudománynak is, Cholnoky Jenő földrajztudós bizonyította be, hogy a Kárpát-medence geográfiai, gazdaságföldrajzi egység. Apponyi beszéde mégis a magyar emberekre hatott leginkább, a napilapok közölték és kommentálták" – mondta a történész. Gróf Tisza István lapja, az Újság január 18-ai számában gyászkeretben közölte a trianoni béketárgyalások legújabb fejleményeit Magyarország gyásznapja címmel, ebben Apponyi szereplését a következőképpen értékelték: "Magyar volt. Öntudatos, önérzetes, nemes és – fölöttes. A levert Magyarország a győztesek gyülekezetében egy fejjel magasabb volt. Nekünk itthon méltóknak kell lennünk hozzá. Nem gőgösködünk – sokkal szegényebbek vagyunk. Nem koldulunk – sokkal gazdagabbak vagyunk. Nem dühöngünk – sokkal önérzetesebbek vagyunk ehhez. Gyászolunk, mert betelt a méltatlanság pohara, de halott nincs a háznál. "
A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, "úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" - olvasható a közleményben. A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával - és történész szakértői kiegészítésekkel - a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben.
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" – folytatta a magyar küldöttség vezetője. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.