Melis Gábor Életrajzi adatok Születési név Melis György, keresztnevét a nagy magyar operaénekes azonos neve miatt megváltoztatta Született 1949. szeptember 25. (72 éves) Budapest Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 1972–napjainkig Díjai További díjak 1968-ban középiskolásként Kazinczy-érmet kapott Melis Gábor IMDb-adatlapja Melis Gábor ( Pestszenterzsébet, 1949. szeptember 25. –) magyar színész. Életpályája [ szerkesztés] 1972-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett, ahol 1975-ig játszott. 1975–től 1985-ig Pécsi Nemzeti Színház, 1985–88 között a debreceni Csokonai Színház, 1988–tól 1990-ig a Miskolci Nemzeti Színház szerződtette. 1990 és 2005 között szabadfoglalkozású színművészként dolgozott, később találkozhatunk nevével a Budapesti Operettszínház és az Evangélium Színház előadásán is. Színházi szerepei [ szerkesztés] A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 82. ; ugyanitt hat színházi felvételen is látható.
Rajk András: Melis György (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984) - Róla szól Kiadó: Múzsák Közművelődési Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1984 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 119 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-564-092-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált könyv. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Mindenekelőtt az kíván rövid indokolást az adott esetben: milyen meggondolásból kapott helyet korunk egyik meghatározó operaénekes egyénisége egy indulásában és távlatában színészekről szóló sorozatban. Miért operaénekes - és miért éppen Melis? Mielőtt emberi és művészi arculatának néhány vonását felvázolom - röviden válaszolok szónoki kérdésemre. Három érdekes mozzanat felidézése segít közel kerülni a felelethez. Három különböző, általam tudatosan összefüggésbe hozott mozzanaté. Tartalom Előszó - egy vita ürügyén 4 "Őzike" fia 13 Baráti hangok 43 Ars poetica 57 Szakmai hangok 85 Operaházi szerepek - 1949-1981 113 Rajk András Rajk András műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rajk András könyvek, művek Állapotfotók Állapotfotók A gerinc enyhén foltos.
A nyári melegben is hűs ház teli van egy szerepekben gazdag, hosszú életpálya emlékeivel. A falakon Kodály Zoltánról készült festmény, fotók, az 1998-ban kapott Magyar Örökség Díj, valamint Szarvas város díszpolgári oklevele fogadja a belépőt. A Magyar Állami Opera-ház magánénekesével a Szarvas melletti Csipkár tanyáról induló életútról beszélgettünk. – Operaházi szerepein vagy akár a Zenés Tévészínházon keresztül sokan ismerik Melis György szépen zengő baritonját. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy indulását az evangélikus egyháznak köszönheti. – Igen, egészen pontosan Bartos Pál nagytiszteletű úrnak, a szarvas-újtemplomi gyülekezet lelkészének, aki 1914–1942 között szolgált itt. Ő biztatott arra, hogy az énekesi pályát válaszszam. Amikor jeleztem, hogy ennek anyagi akadályai lennének, kétszázötven pengőt szerzett (ez ma körülbelül háromszázezer forintot ér), hogy ily módon támogasson. Ezen felbuzdulva az országgyűlési képviselőnk is megszavaztatott a Parlamentben ugyanennyit, így meg tudtam kezdeni énekesi tanulmányaimat.
Melis György síremlékének ünnepélyes avatása Részletek Készült: 2013. november 28. csütörtök, 11:25 A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium kamarakórusa Mótyán Tibor felkérésére 2013. november 27-én részt vett Melis György operaénekes síremlékének ünnepélyes felavatásán a budapesti Farkasréti temető Művészparcellájában. Az egykori vajdás diák életútját többen méltatták. Mótyán Tibor a Művész Úr szarvasi kötődéséről, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója és Clementis Tamás operaénekes művészi, énekesi nagyságáról emlékezett meg. Lázár Zsolt evangélikus esperes megáldotta a síremléket. A Szlovák Általános Iskola énekkarának fellépése után Nobik Erzsébet evangélikus lelkész szlovákul prédikált. A család, Szarvas város delegációi és a művészvilág jelenlévő képviselőivel együtt mi is elhelyeztük az emlékezés koszorúit. Ezután énekkarunk a Jubilate deo című kánont adta elő, Brachna Irén verset mondott. Az ünnepség zárásaként az Esti dalt énekelte el kórusunk. Lestyán Sára furulyán kísért, szólót énekelt Balla Lili.
Fő helyen a Kossuth-díj odaítéléséről szóló dokumentum Kádár János aláírásával, de szorosan mellette ott van az az oklevél is, mely bizonyítja, hogy a szülőföld sem feledte híres fiát: Szarvas 1986-ban díszpolgárává avatta Melis Györgyöt. — Nem volt ám olyan egyszerű bekerülni a Zeneadakémiára! — kanyarodik vissza a művész a kezdetekhez. — No nem a felvételi miatt, hanem mert a családom, édesanyám kivételével annyira ellenezte az énekesi pályát, hogy nem is mertem megmondani, mire készülök. Inkább beiratkoztam a Műegyetemre, s titokban jártam egy kitűnő énektanárhoz, Bartos Annához. Ő aztán egy év elteltével rám parancsolt, menjek el a Zeneakadémiára, próbáljam meg a felvételi vizsgát. Sikerült is, így az egyetemet abbahagytam, s elindultam a muzsika útján. Olyan nagyszerű tanároktól tanulhattam, mint Kodály Zoltán, később pedig olyan nagy művészekkel énekelhettem együtt, mint Orosz Júlia, Osváth Júlia, Székely Mihály és Fodor János. Melis György igazán szerencsés művésznek tartja magát: pályája hosszú évtizedeken át a magasban ívelt.
Keretként Mótyán Tibor és zenekarának előadásában Isakovskij: Vénkeringője szolgált, melyet Szarvas város szülötte gyakran énekelt a világot jelentő deszkákon. – Amilyen nagy volt, olyan szerény is – emlékezett vissza a halhatatlan baritonra Szarvas város díszpolgára. – Soha nem hivalkodott a díjaival, a kitüntetéseivel, tudta, hogy nagyszerű hangja van, de ezzel sohasem élt vissza. Volt egy csodálatos ars poeticája, ami így hangzott: tisztán énekelni, jól játszani, és nem többnek látszani. Elismeréssel szólt hazaszeretetéről és hűségéről is, amiből kifolyólag a folyamatos megkeresések ellenére sem hagyta el Magyarországot. Egész életében hálával adózott annak az országnak, ahol nevelkedett és tanulhatott, viszonzásként pedig mintegy fél évszázadon keresztül énekelte az operairodalom leghíresebb szerepeit, köztük a Háry Jánost, Jagot, Figarot, Falstaffot, Don Carlost és a Kékszakállút. A "Kis esti zene" második felében a zenekar Seress Rezső zeneszerző alakját idézte fel dalain keresztül.
Zenés TV Színház Történik 1848-ban a magyar szabadságharc idején. Gábor és Ilonka szerelmesek egymásba, de kénytelenek titokban találkozni, mert Ilonka kapzsi anyja a módos gazdának, Csipkésnek szánja a lányát. A faluba honvédek érkeznek, hogy katonákat toborozzanak a haza védelmére. Katonának áll Gábor az apjával, Parasznyai református tiszteletessel együtt. Ilonka csak várja, várja szerelmét. Csipkés reménykedik. Egy hazatérő honvéd hírt hoz Gáborról, hogy jeleskedett a csatában és hadnaggyá léptettek elő. Csipkés elkapja, mielőtt bárkivel is beszélhetne, és pénzt fizet azért, hogy Ilonkának hazudja azt, hogy Gábor meghalt a csatában. A fiú el is fogadja a pénzt, de Ilonkának beszámol mindenről. Elhatározzák, hogy Ilonka vele megy a táborba, katonaruhában. A pénzen lovat vesznek a szökéshez. Csipkés készül a lagzira, de az esküvő reggelén látják, hogy Ilonka megszökött. Az egész falu a vőlegényen nevet. Ilonka öccsével együtt megérkezik a honvéd táborba és nő létére ő is katonának áll.
Hazánkban a 70-es évek óta van érdeklődés a pattogatni való kukorica iránt, melynek minősége ma megelőzi az amerikai, az argentín és a francia minőséget. Az Agrogenius Kft. Magyarország egyik legnagyobb szakértője a pattogatni való kukoricának. A cég közel 10 éve foglalkozik termeléssel és termeltetéssel, és sorra veri a nemzetközi versenytársait az európai felvevő piac előtt. A győri székhelyű mezőgazdasági vállalkozás gyarapítani szeretné az itthon megtermelt popcorn mennyiségét, ezért új gazdák és területek bevonását szorgalmazza. Hazánkban a 70-es évek óta van érdeklődés a pattogatni való kukorica iránt, melynek minősége ma megelőzi az amerikai, az argentín és a francia minőséget. Krániczné Mayer Erika cégvezetővel beszélgettünk. – Üzleti potenciált, portfólióbővítési lehetőséget is ajánlanak termelőknek egy oyan szegmensben, ahol egy még kiaknázatlan piaci rés rejlik – ez pedig a pattogatni való kukorica termelése. Önök mióta szereplői a piacnak? – Mi egy kicsi cég vagyunk, családi vállalkozásként működünk 13 éve.
Kizárólag bio minősítéssel rendelkező vagy biológiai termesztésre alkalmas termékeket árusítunk! Krémgolyó 1 390 Ft Klasszikus pattogató kukorica. 25 készleten A Krémgolyó pattogatni való kukorica bio vetőmag középkorai érésű fajta. A szemek sárgák, krémszínűek. Egyenletesen, gyorsan kipattog. Krémgolyó pattogatni való kukorica bio vetőmag A Krémgolyó pattogatni való kukorica bio vetőmag középkorai érésű fajta. A szemek sárgák, krémszínűek. Egyenletesen, gyorsan kipattog, gömbölyűen, nagyra nő. A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, vált ivarú, egynyári növény. Tulajdonképpen egy nagyra nőtt fű. Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz közvetítésével került. Ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. A pattogatni való fajták Európában nem gyakoriak. Nálunk kizárólag szabad elvirágzású, természetes fajtákat találnak, amelyeknek magja vissza is fogható. Általában a kukorica magot közvetlenül vetik, miután a fagyveszély biztosan elmúlt.
Pattogatni való kukorica a Tündérkert Trading Kft. termékeként 500 grammos tasakos, illetve 5kg-os lédig kiszerelésben érhető el kínálatunkban. Kizárólag viszont értékesítő partnerek számára! A népszerű pattogatott kukorica elkészítéséhez adunk néhány ötletet recept menüpontunkra kattintva. * A tápérték táblázatban feltüntetett adatok tájékoztató jellegűek, ingadozásuk előfordulhat. Átlagos tápérték 100 g termékben* Energia (kJ/kcal): Zsír: Telített zsírsavak: Szénhidrát: Cukor: Élelmi rost: Fehérje: Só: 1. 647/393 5, 7 (g) 1, 5 (g) 65 (g) 0, 9 (g) 10 (g) 13 (g) 0, 1 (g)