Ugyan vége a nyárnak, ez nem jelenti azt, hogy ne látogathatnánk meg az ország különböző arborétumait, hiszen több is ősszel a legszebb. A botanikus kertek ezen fajtájában leginkább fákat és bokrokat csodálhatunk meg, és ezen felül természetesen az ottani élővilágot is. Az arborétumok különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajok védelmére, tartására és szaporítására, így megőrizve a táj sokszínűségét. Több arborétum is védett területen van, így kijelölt ösvényeken várják a látogatókat. Gödöllői Erdészeti Arborétum Annak, aki a fővárosból indul neki, nem is kell messzire mennie, hogy kirándulási célpontot találjon. A telepítést a huszadik század elején kezdték el, amit a második világháború után a hatvanas években folytattak, melynek hatására ma már vörösfenyők, akác, erdei fenyők és kocsányos tölgyek alatt járhatjuk utunkat. A csodás természeti jelenségek mellett játszótér és tűzrakó helyek is tartoznak a parkhoz, így akár az egész családnak jó program lehet. Forrás: Kecskeméti Arborétum Kecskemét kertje a belvárostól nem messze található.
Különleges fák, bokrok és virágok várják az ide látogatókat. Az egész arborétumot átszeli egy tiszta patak, mely végül egy tóba torkollik. Híres a februári hóvirág-, és a márciusi ibolyavirágzásról. Cím: Alcsútdoboz, Kastély 2, 8087 Alcsúti Arborétum Fotó: Wikimedia Gödöllői Arborétum A 350 hektáros területen működő arborétum nagy része (90%-a) erdészeti kert, melyet 1902-ben alapítottak József főherceg parancsára, 10%-a pedig park jellegű. Azzal a céllal hozták létre több mint 100 éve, hogy a homokos alföldi területen fásításra alkalmas fajokat honosítsanak meg. A Gödöllői Arborétum a Pilisi Parkerdő része, és jó néhány ösvényt, szobrot, hatalmas tisztásokat, és számos honosított fajt találhatunk benne. Cím: Gödöllő, Isaszegi út 164, 2100
Csupán emlékeztetőül: a jelenleg érvényes házszabályok szerint egy EP-frakció megalakításához legalább hét tagállamból 23 képviselő összefogására van szükség. Ebből sokszor az első szokott nehezebben összejönni, de a jelen esetben ez sem lenne akadály, lévén a konzervatív frakcióban 13 országból, az Identitás és Demokrácia soraiban 10 országból érkezett honatyák ülnek. Az "EP-mateknak" persze az is a része, hogy melyik csoportosulás számíthat viszonylag stabil parlamenti többségre: iIyen alapon a jobboldali "szuperfrakció" létrejötte elsőre nem sokat módosíthatna az eddigi erőviszonyokon. Képviselőcsoportok. A jelenleg élen álló három középpárt (néppártiak, szocialisták és liberálisok) továbbra is 417 fős masszív többséggel bírnak majd, amihez eddigi tapasztalatok szerint időről időre meg tudják nyerni – például jogállamisági témában – a zöldek 73 fős csoportját is, ez pedig a maga 490 fős tömbjével már a viszonylag ritkán alkalmazott kétharmados többséghez is elég. (Még inkább így van ez, ha csatlakoznak hozzájuk az egyesült baloldal képviselői, ami további 39 fő, de mondjuk az ilyen széleskörű összeállás a gyakorlatban ritka. )
Politikai szempontból nagyon nehéz szembenézni ezzel, ugyanis sok muszlim van Európában, és a politikai korrektséggel is problémák vannak" – idézte Carolina Punset szavait a spanyol hírportál. Punset hangoztatta azt is: "ha Brüsszelben élsz, egy iszlamisták által birtokolt városban élsz. Sok a fátyolos nő, és így tovább. ". Problémák adódnának Brüsszelben abból, ha valaki közvetlenül foglalkozna ezzel a kérdéssel – tette hozzá. Véleménye szerint amennyiben az európai parlamenti képviselők valóban elvi álláspontot fogadtak el a véleménynyilvánítás szabadságáról, akkor ki kell állniuk az újságírók és tanárok ellen elkövetett erőszakos támadásokkal szemben is, és nem szabadna meghátrálniuk a megfélemlítés, vagy a burkolt fenyegetések elől. A cikk szerint a Renew Europe nevű liberális európai parlamenti frakció korábbi politikusa kifejtette: annak oka, hogy Magyarország és Lengyelország áll a képviselőcsoport támadásainak célkeresztjében az, hogy kényelmetlen lenne a valódi kérdésekkel foglalkozni.
Könnyebb "szórakozni" Magyarországgal és Lengyelországgal – mondta. Meggyőződése szerint legerősebb támadásait a képviselőcsoport azokra az országokra irányítja, amelyekben még védik a véleménynyilvánítás szabadságát – jelentette ki. Kit érdekel, ha Magyarországgal vagy Lengyelországgal szórakoznak? Csak a magyarokat és a lengyeleket" – tette hozzá. Punset szerint kettős mérce jelenik meg a Renew Europe frakció képviselőinek narratívájában: ugyanis felszólalnak Lengyelország ellen, azt állítva, hogy Varsó megpróbálja "megfosztani a gyermekeket joguktól az egészséghez és a szexuális neveléshez", de furcsa módon hallgatnak a női nemi szervek megcsonkításának problémájáról Franciaországban, ahol ez a lányok 12-21 százalékát érinti. A liberális EP-frakció tagjai Lengyelországhoz hasonlóan kritizálják Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt is, amiért gondoskodtak arról, hogy a magyar gyermekek nevelésével kapcsolatos döntések továbbra is a szülők kizárólagos joga maradjon, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a franciaországi LMBTQ közösség elleni közvetlen, erőszakos támadásokat – ismertette a spanyol politikus állításait a hírportál.