The Innocent Man In the baseball draft of 1971, Ron Williamson was the first player chosen from Oklahoma. Signing... Törzsvásárlóként: 379 pont Szállítás: 1-3 munkanap The Rooster Bar John Grisham's newest legal thriller takes you inside a law firm that shouldn't exist. Law students... 597 pont Camino sziget Mercer Mann fiatal, ígéretes, de nem befutott író. Elsőéves egyetemistáknak tanít irodalmat, és... Theodore Boone-The Scandal Thirteen-year-old Theodore Boone knows every judge, police officer, and court clerk in... 303 pont Csodatévő Rudyt soha nem kényeztette el a szerencse. Sivár gyermekkora, eseménytelen diákévei, filléres... 389 pont 1-3 munkanap, utolsó példányok Calico Joe A fiatal Joe Castle 1973 nyarán már baseball-csodának számított, őt tartották minden idők... Touchdown Einst umjubelter Football-Star steht Rick Dockery plötzlich vor dem Aus. John grisham konyvek biography. Ein Angebot aus dem fernen... 474 pont The Last Juror In 1970, Willie Traynor comes to Clanton, Mississippi, in a Triumph Spitfire and a fog of vague... 341 pont Antikvár könyv - 209 pont 2-4 munkanap Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A Publishers Weekly című szaklap a "90-es évek legsikeresebb írójának" titulálta. Csak abban az évtizedben több mint 60 millió példány fogyott könyveiből. Rajta kívül csak egyetlen másik író van, akinek 2 millió példányban jelent meg első kiadásban egy könyve. John Grisham 1955-ben született az Arkansas állambeli Jonesboro-ban, apja építkezéseken és gyapotföldeken dolgozott, öt gyermeke közül John volt a második. Annak ellenére, hogy szülei nem voltak tanult emberek, édesanyja támogatta fiúk továbbtanulását. Találatok: "John Grisham". Fiatal korában többféle fizikai munkával is próbálkozott – kamaszként locsolt egy bölcsőde kertjében, volt aszfaltozó munkás és eladó férfi fehérnemű osztályon – de ezek csak mind megerősítették szándékában: tanulni akar! 1977-ben könyvelői diplomát szerzett a Mississippi Állami Egyetemen, majd 1981-ben jogi doktori diplomát a Mississippi Egyetemen. Diplomájával önálló jogászi praxist kezdett Southaven-ben, a büntetőjogi területet hamar megunta, sikeres volt viszont polgári ügyekben.
1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez. A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből "fejlesztette ki" a nagyképet. A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek - mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.
A kiállítás már nem tekinthető meg. festészet, hírességek, időszaki kiállítás, képzőművészet, Szinyei Merse Pál A magyar festészet fejlődését az impresszionizmus irányába vezető híres és közkedvelt művésznek utoljára 1990-ben volt nagyszabású kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Néhány fő műve folyamatosan megtekinthető a Budavári Palotában, de életművének zöme többnyire rejtve marad a nagyközönség előtt. A kaposvári bőséges válogatás most ezt a hiányt igyekszik pótolni: széles körből, múzeumok és magángyűjtemények féltett kincseiből merítve mutatja be a korszakalkotó mester munkásságát. A Felvidékről 1864-ben a müncheni akadémiára került, öntörvényű festőnövendék már kezdettől szembehelyezkedett az akkoriban Európa-szerte divatos, mesterkélt légkörű akadémizmussal. Őt nem vonzották a történelmi vagy novellisztikus témák, sőt a néprajzi kellékek sem, hiszen azt akarta festeni, amit maga körül látott: saját környezetéből vett egyszerű szituációkat, a való látvány természetesen üde színeivel.
A kiállításon a jól ismert kultuszképek mellett olyan, ritkán látott vagy az elmúlt száz évben ki sem állított festmények is vannak, mint a Fehér fa vagy a Vitorlás a Starnbergi-tavon – utóbbi 1945-ben eltűnt, háborús veszteségként könyvelték el. A kiállítás 120 festménye, de különösen Szinyei művei között akár egy egész napot is eltölthetnénk – én biztosan képes lennék rá –, mert minden képén van valami olyan ragyogás és vonzás, ami maga előtt tart.
A saját korában nem szerették ezt a művet, hiába próbált Szinyei újítani: elszakadni a korábbi, divatképnek gúnyolt, modern figurákat ábrázoló kompozícióitól. A naturalista kompozíció színei és formái valóban sokkal keményebbek és konkrétabbak, mint amilyeneket a kései festményein látunk, és az akt is magán viseli a műtermi festés jellegzetességeit. A háttér hívogató kedvessége, a horizont virágdísze, az ég ragyogó kékje és a bárányfelhők könnyed ragyogása mégis szerethetővé teszi a festményt. A kiállítás külön blokkban foglalkozik Szinyei és az impresszionisták kapcsolatával. A festőt a természet, valamint a tájban elhelyezkedő ember megörökítési lehetőségei izgatták; éppúgy, mint francia kortársait. Előszeretettel festett tipikusan impresszionistának tartott témákat: virágzó almafákat vagy pipacsos mezőt. Ezek közül többet is láthatunk ebben a blokkban. A Virágzó almafa kompozíciója Sisley Tavasz Párizs mellett, virágzó almafák című képe mellett szerepel. Hasonlóságuk szembeötlő. A napsütéses-virágzó tavaszi impresszió köti össze a két festményt, amelyek erejét a fényben úszó fa csillogó tündöklése adja.