Közben vissza-visszatért a hagyományos tánczenéhez, az ezekben az években felvett Ha legközelebb látlak, Indián nyár, Találkozás egy régi szerelemmel és más dalok örökzöld slágerekké váltak. Két album erejéig (1979, 1983) a V'Moto-Rock együttessel is együtt dolgozott, a dalok komponistája második férje, Lerch István - a zenekar billentyűse - volt. Számos dalához ő maga írta a szöveget, így Vangelis híres filmzenéjének feldolgozásához is (A Paradicsom meghódítása - 1492). A hetvenes években sokat dolgozott Hofi Gézával és Koós Jánossal a zenés paródia műfajában. 42 nagy és 92 kislemeze jelent meg, ebből 25 külföldön. Több mint háromszáz gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei, legalább 500 dal van a repertoárjában. 1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 2011-ben tisztikeresztje kitüntetést vehette át. 2014-ben lett Kossuth-díjas "a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként".
A 74. életévét taposó francia színészlegenda nemrég legújabb mozija ünnepélyes bemutatóján vett részt egy filmfesztiválon. Depardieu látványosan meghízott az utóbbi időben: a világsztár már csak árnyéka régi önmagának. A francia mozi fenegyereke Gérard Depardieu a francia mozi közkedvelt fenegyereke: nem túlzás azt állítani, hogy a Jean-Paul Belmondo és Alain Delon után következő nemzedék vezető férfiszínésze, aki az elmúlt évtizedek alatt - a két imént említett ikonhoz hasonlóan - irigylésre méltó nemzetközi karriert is befutott. A ma 73 esztendős francia színművész a nagyvásznon töltött hosszú-hosszú esztendők alatt külsőleg is teljesen átalakult: ifjú korában, ha nem is számított atletikus alkatnak, de kifejezetten szalonképes fizikummal bírt, középkorúként viszont már diszkrét aputesttel mutatkozott a vásznon, míg idős veteránként már kerekded idomokat is villantott. A filmsztárt persze így is rengetegen imádják. Ez természetesen nem is csoda, hiszen pályafutása során a francia színészkiválóság olyan nemzetközileg is elismert, sokak által kedvelt mozikban bizonyította kivételes művészi adottságait, mint például Giuseppe Tornatore nagyszerű Puszta fomalitása (1994), Ridley Scott 1492: A paradicsom meghódítása (1992) című történelmi alkotása, Peter Weir Zöldkártya (1990) című szerelmi históriája, Francis Veber Balfácán (1981) című komédiája, vagy Josée Dayan 2000-ben készült minisorozata, a Nyomorultak, melyben Depardieu - Jean Gabin és Belmondo után - eljátszhatta Jean Valjean szerepét.
Nagyon is prózai oka volt ennek, Bizánc elfoglalásával a törökök elzárták a Marco Polo által bejárt szárazföldi utat. Kolumbusz a megfelelő helyen és időben lépett színre, amikor megértek a földrajzi felfedezésekhez szükséges társadalmi, politikai, gazdasági és technikai feltételek, mint a spanyol királyság megerősödése, a tengeri hajózás fejlődése, az Ázsiával folytatott kereskedés igénye. A Neoton slágere: a Santa Maria Kolumbusz spanyol lobogó alatt vágott neki az óceánnak. Két és fél hónapos viszontagságos út után a három hajója 1492. október 12-én vetett horgonyt Guanahani szigeténél (a későbbi San Salvador), Kolumbusz pedig kitűzte a keresztjét. Azt a keresztet, amelynek nevében valóságos népirtás következett: egy egész földrész gátlástalan kirablása, őslakosainak legyilkolása. A nagy felfedező nem tudta, vagy nem akarta látni mindezt, a Paradicsom, amit meghódított, a jóvoltából pokollá változott. A partraszállás pillanata a Kolumbusz, a felfedező című filmben (Fotó: RAS-archív) Megannyi ellentmondás, rejtély övezi az alakját.
Életének utolsó harminc évéről többé-kevésbé megbízható információkkal rendelkezünk. Ugyanez nem mondható el az előéletéről. Állítólag a tengerből jött, hogy azután régi térképekkel és könyvekkel megrakodva, támogatót keressen Nyugat-Európa királyi udvaraiban. A közhiedelem szerint genovai takács fia, ám vagy húsz város verseng azért, hogy szülöttei közé sorolhassa. Mondták spanyolnak, portugálnak, franciának és olasznak, korzikainak és katalánnak, zsidónak és kereszténynek. A legújabb hírek szerint DNS-vizsgálattal akarnak pontot tenni az ügy végére. Szinte nincs a tudománynak olyan területe, amely ne érdeklődne utána. Földrajz- és történelemtudósok, jogászok, tengerkutatók és hajósok eredtek nyomába, volt, aki vitorlással ismételte meg a legendás felfedező egykori útját. Személye a művészeket is megihlette. Könyvtárnyi irodalmat összeírtak róla, kiadták naplóját, elbeszélések születtek főszereplésével, regények sorában örökítették meg kalandjait. De írtak róla drámát, operát, filmeket forgattak róla.
Kiss Ádám Zoltán, 2005. január 18. 22:46 A Konica Minolta legújabb termékével a 90 – 130 lap/perc sebességű nyomdai gépek szegmensét készül meghódítani. A Konica Minolta bizhub PRO 1050 digitális dokumentumkezelő rendszer kedvező nyomtatási minősége, megbízhatósága, teljesítménye, versenyképes ára és alacsony üzemeltetési költsége ígéretes belépő erre a piacra. A Konica Minolta bizhub PRO 1050 105 lap/perc sebességgel nyomtat vagy másol. Mind a bemeneti (9000 lap), mind a kimeneti papírkapacitása (10. 000 lap) igen nagy, ráadásul a kimenetre a nyomdai környezetben szokásos, darabonként 5. 000 lap kapacitású kötegelőt lehet elhelyezni. A papír és a festékező működés közben cserélhető, a készülék maximális sebességgel tűzi és lyukasztja a dokumentumokat, tehát ezen funkciók esetében sincs teljesítménycsökkenés. A bizhub PRO 1050 változatos szortírozási, hajtogatási opciói nagy előnyt jelentenek egyes versenytársak termékeivel szemben. Választható opció a hajtogatásra alkalmas finisher, mellyel többféle hajtogatásra van lehetőség, mint például félbehajtás, hármas hajtás, Z-alakba hajtogatás.
Cassandra kezét ugyan már elnyerte, de a szíve meghódításáért folytatott küzdelem épp csak elkezdődött...
Ennek során ismét közel kerül a természethez, a zenében nyíltan, és nagy dinamikával lép elő a bevezető C-dúr akkord és a hatalmas természet téma. Zarathustra felülemelkedik a földi gondokon, mintegy kineveti azokat. Táncra perdül, mégpedig a hegedű által indított keringő zenére. A mámor fokozódik, Zarathustra szerelmes álomba zuhan, kozmikus méretű imádata az emberiség iránt nyilvánul meg, az emberfeletti ember boldogan oldódik fel a világegyetemben. Csodálatos, megnyugtató, igen halk motívumsorral zárul a darab. [4] [5] A darab előadása általában 30–35 percet vesz igénybe. A zene megjelenése filmekben, játékokban [ szerkesztés] Az Imigyen szóla Zarathustra legnevezetesebb "filmszerepe" Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjében volt, ahol a zenemű híres napkelte motívuma hangzik fel. Ezt követően további filmek is felhasználták Strauss zenéjét, de többnyire Kubrick filmjére utalva. Néhány film ezek közül: A 22-es csapdája, 2010: A kapcsolat éve (a Kubrick-film folytatása), Toy Story 2, Magnólia, Ember a Holdon, Zoolander, Charlie és a csokigyár, Simpson család – A film, WALL·E, Egyik kopó, másik eb.
[6] A Chicken Invaders című számítógépes játék nyitózenéje is ebből a műből van kölcsönözve. [7] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Batta András: Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra. In: A hét zeneműve 1977/2. Zeneműkiadó, Budapest, 1977. Pándi Marianne: Hangversenykalauz I. Zenekari művek. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. Brendan Beales: Richard Strauss-művek. The Royal Philharmonic Orchestra, vezényel: Sir Charles Mackerras. EAN kód: 4 011222 044709 (CD-kísérő füzet) Filmpont – Zenetöri #2 - Imigyen szóla Zarathustra [ halott link] További információk [ szerkesztés] Zenefórum – Pándi Marianne: Imigyen szóla Zarathustra Revizor – Csont András: Két német hős Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A második részben a mélyvonósok sötét színei a földi élet gondjait jelzik, amely gondokon a tudás adhat megoldást. Ez a tudás iránti vágy a túlvilág felé irányítja az embert, ( "Ó, hatalmas égitest, mi örömöd lenne, ha nem léteznének mindazok, akiket beragyogsz! " – kiált fel Zarathustra) a tudás iránti vágy a vonósok jellegzetes felfelé ívelő pengetett hangjain szólal meg. Csakhamar kiderül, hogy az emberi szellem nem itt találja a világrejtély megoldását. A nagy vágyakozás dallama hamarosan az örömök és a szenvedélyek szemléltetéséhez vezet. Ugyanakkor minden bizonytalan, sirató jellegű. A következő részhez (Sírdal) érünk, a boldogság elmúlt, amit az itt alkalmazott Nietzsche-idézet jellemez: "Úgy gondolok rátok, mint halottaimra. " A tudás keresése ezt követően a tudományhoz vezet, amit Strauss szigorúan szerkesztett fúgával jellemez. Ez a fúgatéma lassú oldódása vezet A lábadozó részhez, amelyben a fúgatéma ellenpontjaként az undor témája jelenik meg. Zarathustra révületbe esik és felkészül, hogy megküzdjön a Rosszal, az ember a célja felé halad.
Proust, Valentin Louis Georges Eugene Marcel: Az eltűnt idő nyomában (Swann) 70. Mann, Thomas: A varázshegy 71. Joyce, James Augustine Aloysius: Ulysses 72. Woolf, Virginia: A világítótorony 73. Hasek, Jaroslav: Svejk 74. Kafka, Franz: A per 75. Lawrence, David Herbert Richards: Szülők és szeretők 76. Faulkner, William: A hang és a téboly 77. Brecht, Bertold: Kurázsi mama 78. Hemingway, Ernest Miller: Az öreg halász és a tenger 79. Orwell, George: 1984 80. Golding, Sir William Gerald: A legyek ura 81. Tolkien, John Ronald Reuel: A gyűrűk ura 82. Beckett, Samuel Barclay: Godot-ra várva 83. Eliot, Thomas Stearns: Átokföldje, versek 84. Bulgakov, Mihail Afanaszjevics: A Mester és Margarita 85. Mandelstam, Oszip Emiljevics: Versek Frank naplója, Albert: Közöny 88. Merle, Robert: Mesterségem a halál 89. Beauvoir, Simone de: A második nem 90. Achebe, Chinua: Széthulló világ 91. Kundera, Milan: A lét elviselhetetlen könnyűsége 92. Szolzsenyicin, Alekszandr Iszajevics: A Gulág szigetcsoport 93.
A mű bemutatója 1896. november 27-én volt Frankfurt am Mainban, a szerző vezényletével. A közönség és a szakmabeliek is megosztottak voltak a bemutató után, de még később is. Hans von Bülow becsülte, Romain Rolland felemásan vélekedett róla. Az 1902 -es magyarországi bemutató után a fiatal Bartók Béla el volt ragadtatva, lelkesedett érte, és éppen Strauss műve mozdította ki korai alkotói válságából. [1] [2] A zene Strauss a darab előadásához meglehetősen nagy zenekart írt elő: három fuvola, két pikoló, három oboa, angolkürt, három klarinét, basszusklarinét, három fagott, kontrafagott, hat kürt, négy trombita, három harsona, két tuba, két üstdob, nagydob, cintányér, triangulum, harangjáték, orgona, két hárfa, tizenhat hegedű (I és II), tizenkét mélyhegedű, tizenkét gordonka, nyolc nagybőgő. [3] A mű kilenc fejezetre oszlik, amelyek azonban folyamatosan, attaca követik egymást.
Gyerekkoromban történt sok minden, amit nem értek és most, harmincegynehány évesen az határozza meg a napjaimat, hogy elkerüljem azokat a helyzeteket, amikben pofont kaptam. Törésem volt például az iskolában, mert kimentem felelni, nem tudtam valamit és a tanár kiabált velem, azóta pedig olyan mélyre temettem ezt az emléket, amennyire csak tudom. De itt van velem, nem tűnt el, a mélyből irányít... a tanár már rég megőszült és meghalt, már rég nincs sehol az osztályterem, messze-messze szálltak a padok és a hajdani osztálytársak. A törés marad meg egyedül, az a feszítő érzés a torkomban, amikor a főnök behív, mert beszélni szeretne velem. Mindennek a gyökerében meg ott áll egy vézna kissrác a tábla előtt és egy tanár, akinek mondjuk előző este feltörték a kocsiját és emiatt pokróc volt mindenkivel. Ezerkilencszázkilencvenegyben. Sőt, ahogy az idő telik, a törés egyre több mindent merevít magához bennem. Van ez a dolog, amit a pszichológia úgy hív, hogy generalizáció: ha egy megharap egy kutya, akkor ahogy öregszem, egyre szélesebb lesz azon dolgok halmaza, amiktől félek és nemcsak attól a konkrét kutyától fogok tartani, hanem mindegyiktől, sőt előbb-utóbb eljut oda a dolog, hogy az állatokat nem fogom szeretni úgy általában.