2021 Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei Az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódott a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása. A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változtatás az, hogy a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák – így például a projektmunka – alkalmazása, egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul. A módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a korábbi vizsgakövetelmények szerint zajlanak majd az érettségi vizsgák Az óvodai és iskolai dolgozók COVID-19-tesztelése A kormány 2020 novemberében és 2021 januárjában is lehetővé tette az óvodai és iskolai dolgozók ingyenes és önkéntes tesztelését. Közoktatás: Több tízezer diákot és egyetemistát érintenek a változások: ilyen lesz a 2021/2022-es tanév - EDULINE.hu. A 2021. januári gyorsteszteken 20 744 óvodai és iskolai dolgozó vett részt. A diabéteszes gyermekek megsegítése a köznevelési intézményekben A köznevelési törvény módosításával előírják majd az intézményvezetők számára a diabéteszes gyermekek napközbeni ellátásának megszervezését.
AB: hiányos a köznevelési törvény garanciarendszere 1. Az alapügy Az indítványozó beadványában előadta, hogy sajátos nevelési igényű, 7. életévét 2020-ban betöltő gyermeke számára a Pedagógiai Szakszolgálat még 2017-ben szakértői véleményben kijelölte a megfelelő óvodát, amelynek … 2020. május 26. Napi Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása Az alapügy Az alapvető jogok biztosa egy speciális lakásotthonban elhelyezett enyhe értelmi fogyatékossággal élő, speciális szükségletű tanuló ügyében indított vizsgálatot. A gyermek ekkor már több mint egy éve nem járt iskolába, n… Kérhet videofelvételt a tanár? Jogszabályfigyelés, tanügyigazgatás. A kérelmező azt a kérdést intézte a NAIH-hoz, hogy "mennyiben felel meg az adatvédelmi jogszabályok előírásainak, ha a koronavírusra tekintettel bevezetett digitális oktatás során a gyakorlati órákon (így például a testnevel… 2019. július 29. A nyári diákmunka vállalás buktatói Hány éves kortól vállalhat munkát egy diák, és kell-e a szülő hozzájárulása a munkába állásához? A Munka Törvénykönyve szerint munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt. )
Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (…). § (4) bekezdése: hatályát veszti. A fenti törvénymódosításhoz alkalmazkodva az alábbi módon történik a gyermekek iskolaérettségi vizsgálata: Mivel 2019. Oktatási Hivatal. december 31-ig a szakértői bizottság dönt, hogy a 6. évét 2020. aug. 31-ig betöltő gyermek maradjon egy évet óvodában/menjen iskolába, ezért a szülők és az óvoda közösen kérhetik a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát Intézményünktől. Ehhez szükség van a honlapunkról is letölthető 4 oldalas szakértői vélemény iránti kérelem kitöltésére és pedagógiai véleményre.
Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolta, további egy nevelési évig az óvodában részesült ellátásban, és csak ezt követően vált tankötelessé. Ezzel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy 2020. Köznevelési törvény 2020. napjától hatályos rendelkezése immáron nem teszi azt lehetővé, hogy gyermeke még egy további nevelési évig az óvodában maradjon. Álláspontja szerint gyermeke a tényleges állapotától függetlenül, a törvény erejénél fogva, pusztán az életkora alapján tankötelessé vált, még mielőtt valójában iskolaéretté válhatott volna. Még egy nevelési év az óvodában az indítványozó szerint rengeteget adhatott volna a gyermekének, sokat fejlődhetett, tanulhatott volna, de ettől a lehetőségtől a jogalkotó megfosztotta. Helyzetét tovább nehezíti, hogy a koronavírus-járvány miatt gyermeke a nevelési év második felében otthon volt, a szükséges fejlesztéseket nem kapta meg. Mindezek alapján úgy véli, hogy a jelenleg hatályos szabályozás sérti a fogyatékkal élő gyermekek érdekeit és jogait, és az orvosilag igazolt betegségben szenvedő gyermekek esetében hátrányos megkülönböztetést valósítja meg, továbbá sérti a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való alapjogukat, illetve a szülőknek pedig a gyermeknek adandó nevelés megválasztásához való jogukat.
(10) Az Intézményt akkreditáló nemzetközi szervezetnél történő akkreditáció érdekében az Intézmény számára az oktatásért felelős miniszter a köznevelésre vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodik az ideiglenes működési engedély kiadásáról. (11) Az Intézmény fenntartójával az oktatásért felelős miniszter köthet köznevelési szerződést. (12) Az Intézmény köteles bejelentkezni a köznevelés információs rendszerébe és adatot szolgáltatni számára. (13) Magyarországon élő magyar állampolgár a tankötelezettségét az Intézményben engedély nélkül teljesítheti. (14) Az Intézmény a tanulói után jogosult a mindenkori köznevelési célú normatív állami támogatásokra. (16) 5 (17) 6 2. Köznevelési törvény 200 million. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás 3. § (1) A Budapest belterület 11186/6 helyrajzi számú, természetben a Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlan (továbbiakban: Ingatlan) 18. 2787 ha nagyságú a) alrészlete e törvény erejénél fogva – mint közfeladat ellátásához szükséges terület – ingyenesen az Alapítvány vagyonkezelésébe kerül.
A hallásproblémák rendezése A hasadékos gyermekeknél gyakori a felső légúti hurut, a fülbetegség (középfülgyulladás) és a hallászavar. Ennek oka az, hogy az ún. fülkürt a hasadékos izomzat hiányos működése következtében rosszul működik. Nagyon fontos tehát a hasadékos gyermek hallásának már csecsemőkortól kezdve történő rendszeres ellenőrzése. A korai kezelésbe vétel az eredményes hallásrehabilitáció feltétele. Forrás: Prof. Dr. Jól enni - Jól lenni - kezdőlap. Hirscherg Jenõ
Mindezek megoldása, a hibátlan beszéd, a szép fogazat, a jó hallás kialakítása komplex feladat, amelyben az operatőrön kívül részt vesz a gyermekorvos, logopédus, fogszabályzó fogorvos, fül-orr-gégész, audiológus, foniáter, szájsebész, altatóorvos, genetikus, és pszichológus, aki a gyermek és a szülő életvezetésében ad tanácsokat. A szakemberek együttműködése az ún. Hasadék Centrumban tekinthető a leghatékonyabbnak. Műtét A műtétek általános érzéstelenítésben, altatásban történnek, fájdalommal tehát nem járnak. Az ajakhasadék zárása általában három hónapos korban történik. A szájpadot a legtöbb intézetben két műtéttel zárják. Lágyszájpad-plasztikára 10-12 hónapos korban, keményszájpad-műtétre általában 3-5 éves kor között kerül sor. Fókuszban a BESZÉD. Ez azt jelenti, hogy ún. primer műtéteket el lehet, és többnyire el is kell végezni. Beszédjavító műtét (ha a logopédiai kezelés nem eredményes) 5 éves kor körül célszerű, csontbeültetésre 8-9 évesen lehet szükség, nagyobb korrekció és szájsebészeti beavatkozás csak a pubertás után, 16-18 éves korban ajánlatos.
Előfordul – pl. kétoldali hasadék esetén – hogy nem egyszerre zajlik az elváltozás helyreállítása, hanem rövid időn belül két műtétet végeznek az orvosok. Ajak- és szájpadhasadék Regiszter - Kutatás - Transzlációs Medicina. A szájpadhasadék zárására, legkésőbb 1-2 éves korig kerül sor, az állcsonthasadékot pedig csak jóval később, 10-12 éves korban állítják helyre. Kisebb korrekciós műtétekre még ezeket követően is szükség lehet. A kezelés nem ér véget a műtétettel Kezelésük azonban nem ér véget a műtétekkel! A gondozásukban résztvevő szakemberek – gyermekorvosok, fül-orr gégészek, logopédusok, fogorvosok és szájsebészek, esetenként plasztikai sebészek és pszichológusok – szükség esetén felnőtté válásukig követik fejlődésüket, és egészségi állapotukat, így segítenek megelőzni minden lehetséges szövődményt és komplikációt, illetve áthidalni minden olyan pszichés és egyéb jellegű nehézséget, ami a 'másságukból' adódhat. Fontos tudni, hogy a megfelelő időben elvégzett műtétnek, illetve a tartós és rendszeres gondozásnak köszönhetően, a rendellenességgel született gyerekek is teljes értékű életet élhetnek!
Mivel a szájpad hasadékának zárása a születést követően azonnal nem történhet meg, néhány intézményben egy lemezt helyeznek el a szájüregben, amely egyrészt elzárja egymástól az orr- és szájüreget, könnyítve ezzel a táplálást, másrészt pedig húzóerőt fejt ki a nyílás két szélére, így fokozatosan kissebbíti a hasadékot az operáció napjáig. A szájpadhasadékkal született gyerekek a helyes hangképzés, tiszta beszéd elsajátítása céljából gyakran logopédus segítségére szorulnak. A tökéletlen összenövések, miatt a fülkürt sem szellőzik megfelelően, ami gyakran krónikus középfül gyulladást okoz. Ritkán előfordul, hogy a sikeres operáció és a logopédiai segítség ellenére is, fennállnak a hangképzési problémák. Ilyenkor a gyermek 3 éves kora körül, de mindenképpen még beiskolázása előtt, újabb műtéti beavatkozás szükséges. A műtéti megoldás az egyetlen kezelési mód A kezelés tehát egyértelműen – a fejlődési rendellenesség minden formájánál – műtéti beavatkozást jelent. Ennek időpontja nagymértékben függ a baba általános állapotától, de nagy általánosságban az mondható, hogy ajakhasadék esetén 3 hónappal a születést követően megtörténik az első beavatkozás.
500–1000 szülésre jut egy hasadékkal született csecsemő. Az ajakhasadék gyakoribb fiúknál, a szájpadhasadék pedig lányoknál. Mi okozhatja? A betegség kialakulásában örökletes tényezők és külső hatások egyaránt szerepet játszhatnak. A szövetek nem teljes záródását okozhatja a terhesség alatti dohányzás, az anya túlzott alkoholfogyasztása, a kismama nem megfelelő táplálkozása, sugárártalom, jelentős alhasi trauma, bizonyos gyógyszerek, pl. antiepileptikumok szedése, illetve egyes terhesség alatti vírusfertőzések is. Ha az ártó hatás a terhesség 5–7. hetében éri a magzatot, ajakhasadék, ha a 8–9. héten lép fel, szájpadhasadék keletkezik. Mindemellett genetikailag is meghatározott az elváltozás kialakulása. Ha a családban már van hasonló rendellenességgel született egyén, akkor a baba sokkal nagyobb valószínűséggel fogja örökölni az elváltozást. A fejlődési rendellenesség gyakran már a terhesség alatt, az ultrahangos vizsgálat során felismerhető, ha azonban erre nem kerülne sor, akkor a születést követően nyilvánvalóvá válik az eltérés.
Az ajak- és szájpadhasadék a magzati élet korai szakaszában kialakuló, veleszületett fejlődési rendellenesség. A genetikusok két nagy csoportba osztják: az egyik csoportot az ajakhasadékok alkotják szájpadhasadékkal vagy anélkül, a másik csoportba az izolált, csak a szájpadra terjedő hasadékok tartoznak. A hasadék lehet egy- vagy kétoldali, kiterjedése, súlyossága igen változatos. Az ajakhasadékok közül egyes elváltozások csak az ajakpírt vagy annak közvetlen környezetét érintik, a legkifejezettebbek az orralapra is ráterjednek. A szájpadelváltozás is különböző kiterjedésű lehet: esetleg csak a lágy szájpad vagy annak kis része hasadt, máskor a kemény szájpad, a legsúlyosabb formákban a fogmedernyúlvány (fogíny) is érintett. Rejtett formák is ismeretesek, ebben az esetben az izomzat szétválása helyén levő nyílást vékony nyálkahártya fedi. Ezek az elváltozások gyakran a szájpad rövidülésével járnak együtt, ezért a funkciókat érintő következmények (beszéd- és hallászavar) ezekben az esetekben is kialakulhatnak.