Augusztus 29-e magyar szempontból igazán remek nap: 1521-ben Nándorfehérvár török elfoglalása, 1526-ban a mohácsi csata, 1541-ben Buda török elfoglalása, és akinek ez sem elég: hetvenöt éve, 1938. augusztus 29-én hunyt el Karinthy Frigyes. Rá emlékezünk, unorthodox módon. Karinthy meghal, fölmegy a mennyországba. Azt mondja Szent Péternek: - Adnátok egy napot? Holnap ilyenkor itt leszek. Szent Péterhez ilyen kérés még nem érkezett, érzi, hogy ez nem az ő hatásköre. Megkérdezi az Örökkévalót. - Persze, persze, engedd a Fricit, de csak egy napra, alku nélkül és nincs késés, mert annak kellemetlen következményei lesznek. Karinthy visszamegy a Földre. ORIGO CÍMKÉK - János Zsigmond király. Eltelik huszonhárom óra ötvenkilenc perc. Szent Péter látja, hogy Karinthy a messzi távolból rohan. Az utolsó pillanatban beesik, nyakkendője meglazulva, dől róla a víz, leesik a vércukra, az ájulás környékezi. Kérdezi tőle Szent Péter: Áruld már el, miért kellett még ez az egy nap? - Csak meg akartam bizonyosodni arról, hogy a Kassák-verseknek hátulról visszafelé sincs semmi értelmük.
Az 1552 évi egri diadal azonban megakadályozta a terv megvalósulását, bár a törökök nagyon meggyengítették a várat, elfoglalni viszont nem tudták, mert beköszöntött a hideg idő (október). A török hadsereg mindig az eszéki hídon kelt át a Dráva és a Duna mocsárvidékén és a hadjáratok aktív időszaka a magyarországi harcokat illetően általában július elejétől szeptember végéig terjedt. Ezalatt az időszak alatt tudott a szultáni sereg Magyarországra vonulni, hiszen a tavasz vége és a nyár eleje eltelt a hadsereg összegyűjtésével és a Balkán átszelésével. A hadjáratok hatóköre, így földrajzilag behatárolt volt, a gazdag Bécsig csak kivételes esetekben jutottak el a törökök (pl. A törökök bejövetele, majd kiűzése Buda várából | National Geographic. 1529) és ott az ostromra már nagyon kevés idejük jutott. Magyarországon a Habsburgok védelmi segítsége miatt a törökök csak részben tudták kiépíteni a hatalmukat és az ország nyugati és északi részét nem tudták bekebelezni. A török hadsereg gyalogosokból (janicsárokból) és könnyűlovasokból (szpáhikból) állt. A janicsárság tagjait rabszolgákból, vagy gyermekadóból verbuválták, mohamedánnak nevelték őket és életük végéig a szultánt szolgálták.
A szpáhik a szolgálat fejében birtokokat kaptak használatra. Azalatt a közel 150 év alatt, amíg a török Magyarországon volt addig nem látott pusztításokat végzett és megakadályozta az uralma alatt lévő magyarság fejlődését. 1566-ban Szulejmán ostrom alá vette Szigetvárt, majd el is foglalta. Védői Zrínyi Miklós kapitányságával hősi halált haltak. A harcok alatt meghalt a I. (Törvényhozó) Szulejmán. Az utána következő II. Szelim 1568-ben Drinápolyban békét kötött Miksával (a dunai Habsburg monarchia uralkodója). Ez a béke lezárta a török hódítások első szakaszát, a két nagyhatalom pedig rögzítette a fennálló helyzetet. Mindez tartóssá tette Magyarország három részre szakadását, a békéért cserébe pedig a Habsburgok évi 30. 000 aranyat fizettek. A szerződés elismerte az Erdélyi Fejedelemséget is, amelynek uralkodója János Zsigmond volt. A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: Érettségizzetek velünk! Mohácsi csata – újratöltve! - Blikk. Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
A támadás során felrobbantották a Bécsi kaput, de főként a csehek elszánt védekezése miatt a törökök nem voltak hajlandók támadni, még a parancsnokok fenyegetésének ellenére sem. Március 28. és 31. között hatszázhat lövést adtak le, amivel kitágították a rést. Április 1. és 3. között több egymást követő rohamot intéztek, s egy alkalommal a külvárosba hatoltak be, ahol azonban sáncok mögül az osztrák gyalogság vetette vissza a támadókat. További támadási kísérletek kudarca után április 4 -én kiadták a visszavonulási parancsot, de előtte a szendrői bég még tanácskozott Fráterékkel Rákoson, ahol feltétlen engedelmességre intette őket. Következmények Ferdinánd a Pestet védő sereg megsegítésére ötven naszád felszerelését rendelte el Bécsben. A hajóhad egy alsó-ausztriai zászlóaljjal Ifjabb Niklas Salm és Wilhelm von Roggendorf vezetésével útnak indult, de mire megérkeztek, addigra a szendrői bég serege visszavonult Kalocsára. Április első napjaiban Konstantinápolyban is készülődött egy másik had az Ausztria elleni hadjáratra.
Habsburg–török háború (1540–47) Visegrád ostroma · Buda ostroma (1540) · Pest ostroma · Buda ostroma (1541) · Fogaras ostroma · Oda Buda! · Pécs ostroma (1) · Buda ostroma (1542) · Döbröközi harcok · Szeged ostroma · Szekszárdi csata · Kaposi csata · Kanizsa ostroma (1543) · Valpó ostroma · Siklós ostroma · Esztergom ostroma · Pécs ostroma (1543) · Komáromi csata · Székesfehérvár ostroma · Ozora ostroma · Vásárhelyi csata · Ugodi csata (1) · Ugodi csata (2) · Kanizsa ostroma (1545) · Fehérvári csata m v sz Pest ostroma 1541. március 20. és április 4. között zajlott. A várat osztrákokból, csehekből ( morvaországiak) és magyarokból álló sereg védte Mehmed szendrői bég (a néhány évvel korábbi diakovári csata hőse) seregétől, amelynek irányításában Fráter György is segédkezett. Az ostromlók megpróbálták elűzni I. Ferdinánd katonáit Buda szomszédságából, mert az előző év végén, a Habsburg főparancsnok Leonard von Fels miután nem tudta bevenni a fővárost, a védtelen Pestet szállta meg, hogy bázisa legyen egy Buda elleni újabb támadásnak.
Építési munkáknál 4 év van, de a bankok ennél eddig szigorúbbak voltak. Új lakás vásárlásnál pedig a legtöbb bank csak függőben tartásos adásvételi szerződés (mely a használatba vételi engedély előtt maximum 180 nappal szokott megköttetni) megkötése után fogadja be a hitelkérelmet, van aki tulajdonjog fenntartásos szerződésre is finanszíroz az eddigi gyakorlata alapján melynél akár évekkel későbbi is lehet az átadás. A célingatlan mindenképp a hitel fedezete kell legyen, azonban pótfedezet bevonása is megengedett. Építési hitel feltételei otp. Egy további, már az igénylő(k) tulajdonában lévő ingatlan bevonásával, nagyobb összegű részfolyósítás érhető el, mely építési hitelek esetében tud kifejezetten hasznos lenni, van olyan pénzintézet, amely első szakaszban akár a teljes költségvetés 90%-át kifolyósítja ilyen esetben. Zöld hitel igénylés feltételei 10 éves ottlakási kötelezettség Az utolsó lehívást követően lakcímkártya bemutatással kell igazolni a beköltözést 10 évig nem idegeníthető el az ingatlan, valamint azon túl, hogy nem adható el -öröklést leszámítva- haszonélvezeti joggal sem terhelhető A hitelintézet a lakáshitel szerződés fennállása alatt jelzálogjogot és terhelési és elidegenítési tilalmat jegyez be.
A részletekből az is kiderül, hogy mi minősülhet építésnek: Építési telek vásárlására és azon új lakás építésére nyújtott hitel. Elvárás, hogy a telekvásárlásra fordított kölcsönösszeg ne haladja meg a teljes hitelösszeg 50 százalékát. (A telek vásárlását követő egy éven belül be kell nyújtani az építési engedélyt – egyszerű bejelentés esetén a bejelentés megtörténtét – a bank felé. ) Meglévő építési telken történő építkezés megfinanszírozása. Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező – félkész – lakóingatlan megvásárlása és befejezésének megfinanszírozása. Új lakás vásárlásnál elvárás, hogy gazdálkodó szervezettől vegye meg a lakást a hiteligénylő. Méghozzá olyan cégtől, amelyik értékesítés céljára építi, építteti a lakást. Emellett feltétel, hogy a lakást első ízben értékesítsek. Itt vannak a 200 milliárdos Zöld Otthon hitelprogram részletei. (Vagyis nem lesz finanszírozható egy magánszemély által újonnan épített ház megvásárlása. ) Gépkocsitároló, tároló is finanszírozható a kölcsönből, amennyiben azonos helyrajzi számon van a lakással. (Több lakásos lakóépület esetében elvárás, hogy azonos telken legyen a lakóépülettel. )
(Lejáró ltp szerződésből díjmentes az előtörlesztés. ) A kölcsönhöz természetesen kapcsolódhatnak harmadik félnek felszámítható díjak. Ilyen például a közjegyzői díj, a földhivatali ügyintézés vagy éppen az értékbecslés díja. Egyéb díjat, költséget azonban a pénzintézet nem fizettethet meg, így a szerződéskötést követően még ki nem folyósított összegre sem számíthat fel rendelkezésre tartási jutalékot. Cikkünk további fontos információkkal a következő oldalon folytatódik!