A téli hidegben nincs is jobb annál, mint visszaemlékezni a forró nyári napokra. Egy tányér lecsó garantáltan segít az élmény felelevenítésében, készítsd el hát te is! Főzd meg a lecsó t, majd befőttesüvegekbe adagolva egy kis szalicillal tartósítsd. Amikor pedig megkívánod, csak vedd le a kamra polcáról, és melegítsd meg. Lecsó télire Hozzávalók: 2 kg paprika 1 kg paradicsom 4 fej vöröshagyma 1 dl olaj 1 evőkanál só 1 teáskanál szalicil A hagymát tisztítsd meg, majd vágd karikára. A paradicsomot és a paprikát mosd meg alaposan és vágd cikkekre. Az olajat hevítsd fel, majd dinszteld meg rajta a hagymát. Szórd rá a paradicsomcikkeket, és alacsony lángon nagyjából 10-15 percig főzd. Ekkor add hozzá a paprikát, és gyakori keverés mellett 20-25 percig párold. Befőzés: így tedd el a lecsót télire | nlc. Ízlésed szerint sózd meg, és főzd még néhány percig. Befőttesüvegeket tisztíts ki, majd adagold ki a lecsó t. Mindegyik üveg tetejére szórj egy késhegynyi szalicilt, majd az üvegek tetejére rögzíts celofánt, és úgy tekerd rá szorosan a kupakot.
Lecsót télire elrakni egyszerűbb, mint gondolnád. Érdemes vele elbíbelődni, mert egyrészről a friss, lédús és zamatos paradicsomból, paprikából sokkal finomabb ételt készíthetsz, mint a téli hónapokban kapható zöldségekből, másrészt csak leveszed a polcról az előkészített lecsót, amelyből villámgyors vacsorát készíthetsz. Nemcsak tojásos vagy kolbászos formában tálalhatod, hanem felhasználhatod zöldséges ételek, pörköltek, gulyás alapjaként is. Hozzávalók a lecsó befőzéséhez 3 kg piros vagy sárga húsú paprika 1, 5 kg érett paradicsom 50 dkg vöröshagyma 5 dl kókusz- vagy étolaj ízlés szerint só Így főzd be télire a lecsót A paprikát és a paradicsomot alaposan mosd le. A paprikát csumázd, majd szeleteld kb. ujjnyi vastagra. A paradicsomot kockázd fel, a fehér részt vágd ki. A vöröshagyma héját távolítsd el, majd darabold apróra. A lecsó elrakásához a nagyobb edényben felforrósított olajon fonnyaszd meg a vöröshagymát. Lecsó eltevése telire . A felszeleteld paprikát dobd a hagymára, sózd, majd időnként megkevergetve, nehogy leégjen, lassú tűzön főzd legalább 15 percig.
Télen sem lehetetlen zamatos lecsót készíteni. Ehhez azonban szükséges a finom házi alap. Ha leveszed majd a polcról, dúsíthatod virslivel, kolbásszal, tojással, de pörköltekhez is kiváló. A lecsóalapot ne eltevéskor, hanem felhasználáskor fűszerezd. Lecsóalap télire Hozzávalók 60 decihez 5 kg paprika 3 kg paradicsom 2 evőkanál só szalicil Előkészítési idő: 25 perc Elkészítési idő: 15 perc Elkészítés: Először készítsd elő a befőttesüvegeket. Forró vízben, mosogatószerrel mosd ki, majd öblítsd le a fedőkkel együtt. Ha biztosra akarsz menni, akkor ki is főzheted. Tehát állítsd az üvegeket egy nagyobb lábosba. Lecso eltevese telire. Önts rá annyi vizet, amennyi mindet ellepi, és főzd körülbelül tíz percig. A lecsóalaphoz a zöldségeket alaposan mosd meg. A paradicsomot merítsd pár másodpercre forrásban lévő vízbe. Utána könnyen le tudod húzni a héját, majd vágd nagyobb darabokra. A paprika csumáját és a magokat távolítsd el, és karikázd fel. Ha van sérült rész, akkor azt feltétlenül vágd ki. Tedd egy nagyobb edénybe a paradicsomot, és kezdd főzni.
Ha levet enged, hozzáadhatod a paprikát, dobj rá sót, és főzd 15 percig. Utána szedd üvegekbe. Tégy mindegyikre késhegynyi szalicilt, majd celofánt, és csavard rá a tetőt. Fontos, hogy jól záródjon. Rakd száraz dunsztba, tehát alaposan csomagold be pléddel. Várd meg, amíg két-három nap alatt kihűlnek az üvegek, majd mehetnek is a kamrapolcra.
Ugyanígy figyelünk, hogy a tető se legyen csorba, vagy rozsdás, és ezt is csírátalanítjuk. A paradicsomot és a paprikát alaposan megmossuk. A paprikát kicsumázzuk és felvágjuk félkarikákra, majd ugyanígy járunk el a paradicsommal is: kettévágjuk, kiszedjük a szár részét és felkockázzuk. Az apróra vágott vöröshagymát a felforrósított olívaolajon dinszteljük meg. Majd jöhet rá a felkarikázott paprika és só. Először kiengedi a levét, majd főzzük egy jó negyed órát, dobjuk rá a paradicsomot is. Újabb negyed óra főzést követően már csak annyit forraljuk, amennyire sűrűre szeretnénk a lecsót télire. Még melegen merjük át az üvegekbe, csavarjuk rá a tetőket, állítsuk fejere. Lecsó télire recept Receptneked konyhájából - Receptneked.hu. Majd takaróba becsavarva, száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. Ha kihűltek, mehetnek is a kamrapolcra.
Klasszikus lecsót sokan tesznek el télire. Ez a receptem gyakorlatilag nem a klasszikus lecsó recept, hanem inkább egy olyan lecsó ízalap, amivel bármilyen ételbe belecsempészhetjük a nyári paprika és paradicsom ízét. Dúsíthatunk vele pörkölt féléket, rakottasokat, ragukat, de tovább ízesítve akár lecsóként is tálalhatjuk barnarizzsel, kölessel, bulgurral, vagy tojással, esetleg kolbászkarikákkal – annak, aki eszik húst is. I like konyha: Lecsó eltevése télire. Ki-ki ahogy szereti. Olyan egyszerű elkészíteni, hogy eddig eszembe sem jutott, hogy közkinccsé tegyem ezt a receptemet, aztán amikor egyszer megemlítettem a szokásos pénteki déli rádióműsoromban, akkor többen jelezték, hogy hasznos lenne a recept. Nos, hát tessék, íme itt van! Befőzésre fel! Antal Vali (Visited 2 713 times, 1 visits today)
Irinyi János magyar vegyész, a robbanásmentes és zajtalan gyufa, és a számológép feltalálója. 1817. május 17. -én született Nagylétán. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. 1836-ban, Bécsben találta fel és szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát eladta egy gyufagyárosnak, így a kapott pénzből fedezni tudta későbbi tanulmányait, amit Berlinben folytatott. 1838-ban Berlinben megírta első tudományos értekezését, amelyben a kémia elméleti kérdéseivel, főleg a savelmélettel foglalkozott. 1839-ben hazatért Magyarországra. Itt szembesült azzal a ténnyel, hogy tanárként nem fog munkát találni, ezért gyújtógyárat alapított Budapesten. A gyár fellendült, sikeres volt, naponta félmillió gyufát gyártott. Komoly versenytársa lett annak a bécsi gyárnak, aminek még 1836-ban eladta a gyufa szabadalmát. Versenytársai mindent megtettek, hogy csődbe vigyék, s végül 1848-ban kénytelen volt gyárát bezárni.
Irinyi János, a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója születésének 200. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést az Irinyi-laktanya parkjában. A laktanyában megtartott ünnepségen részt vett az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) parancsnoki állománya, az MH BHD Szállítózászlóalj, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (MH 1. HTHE) és az MH Katonai Közlekedési Központ (MH KKK) katonái, valamint az Irinyi János Baráti Kör tagjai. Dankó Katalin zászlós, a szállítózászlóalj logisztikai századának vezénylőzászlósa köszöntő szavaiban méltatta Irinyi János kiemelkedő életútját, munkásságát, majd kitért a laktanya történetére is. A laktanya az 50-es évektől viseli a világhírű feltaláló nevét, azóta számos alakulat telesített itt szolgálatot. Jelenleg szállító-, javító-, tűzszerész- és az őket kiszolgáló logisztikus állomány végzi itt feladatait az MH KKK, az MH 1. HTHE, valamint az MH BHD alárendeltségében. Az ünnepi beszédet követően a laktanya udvarán található kopjafánál koszorút helyezett el Mudra József ezredes, az MH BHD parancsnokhelyettese, Varga István őrnagy, a szállítózászlóalj parancsnokhelyettese, Kürti Dezső alezredes, az MH 1.
Született: 1817 május 17-én Nagyléta Elhunyt: 1895 december 17-én Vértes Fontosabb évfordulói: 1840 Gyufagyárat alapított 1848 Kossuth kinevezte az állami gyárak fõfelügyelõjévé 1849 A szabadságharc leverése után börtönbe került Találmánya mellett tudományos tevékenysége a kémiára és a mezõgazdaságtanra terjedt ki. Egyik elsõ terjesztõje volt Magyarországon a korszerû kémiának. Elsõ munkája, "Über die Theorie der Chemie" (Berlin, 1838) a kémia elméleti kérdéseivel foglalkozik. Tankönyvét, "A vegytan elemei"-t háromkötetesre tervezte, de csak egy kötete jelent meg Nagyváradon 1847-ben. Irinyi volt az elsõ tudós, aki a gipszet talajjavításra ajánlotta. A biztonsági gyufa Kevés olyan találmány létezik, mely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa. Szinte fogalomként él az emberek tudatában, jóllehet ma már a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában egy kissé háttérbe szorult. Feltalálója, illetve pontosabban továbbfejlesztõje és véglegesítõje egy nevezetes család tagja, Irinyi János volt, akinek egész életútja jellegzetesen 19. századi magyar tudóssors.
A forgatás közben egymáshoz súrlódó szálak egyúttal érdes felületüket is elvesztették, lecsiszolódtak. Az impregnálás megakadályozta, hogy az eloltott gyufaszál tovább izzon. A következõ lépésben rovátkolt falécekbõl kialakított keretekbe tûzdelték be kis térközökkel a szálakat és a keret két oldalának összeszorításával rögzítették õket. A keretbõl kiálló szálvégeket elõször megolvasztott paraffinba, vagy a foszforos gyufáknál olvasztott kénbe, majd a gyufafejet képezõ gyújtóelegybe mártották. Az így megszilárdult anyagból jött létre a gyufa feje. A szálakat a gyújtóanyagba mártják Az így elkészített, immár kényelmes használatú és biztonságosan fellobbanó gyufának is volt egy nagy hibája, és pedig az, hogy a gyufa feje az erõsen mérgezõ foszfort tartalmazta. A tömeggyártásban egyre nagyobb számban foglalkoztatott munkások súlyos foszformérgezést kaptak. A foszfor-nekrózis oly mértékben lépett fel, hogy ez végül is a legtöbb országban a foszforos gyufa gyártásának betiltásához vezetett.