A gerebrácson így tiszta víz halad át. A gerebrácson áthaladt víz először a turbinába jut. Itt meghajtja a turbina lapátjait. Ezzel beindul az áramtermelési folyamat, ugyanis a termelés során a víz helyzeti energiájából mozgási energia képződik, ami meghajtja a lapátokat. Kiskörei erőmű robbanás. Az egybeépített kivitelnek köszönhetően a lapátok forgási energiája átadódik a generátor forgórészének, ahol az állórész tekercsen 2, 5 kV-os kapocsfeszültség képződik. Ez szakaszolón és megszakítón keresztül kapcsolódik a főtranszformátorokhoz, amely tercieltranszformátor 2, 5/22/132 kV. 2, 5 kV a generátor feszültség, 22 kV az alapellátó hálózat, mely a környező településeket látja el energiával, a 132 kV-os távvezetékek Füzesabony és Heves irányában jutnak el az országos hálózatba. Szociális hatások Kiskörei Vízerőműben a munkavállalók száma 33-42 fő között változott az elmúlt évek során. Üzemvitelben jelenleg 16 kollégát foglalkoztatnak, ők elsősorban a villamos és gépészeti rendszerek felügyeletét biztosítják. Az üzemvitelhez a műszakonkénti minimális létszám 3 fő: egy vezető elektrikus, egy elektrikus, valamint egy vízturbina gépész áll rendelkezésre.
Kapcsolódó: Robbanás történt a kiskörei vízerőműben: ez okozhatta a balesetet – Az üzemigazgatót mentőhelikopterrel szállították kórházba – Ez nem gázrobbanás volt, abban a csarnokban senki nem dohányzott és nem is flexelt – jelentette ki határozottan Gábor, aki a társaival maga is az épületben tartózkodott a detonáció pillanatában. – Az én feladatom az energia elosztása volt. Délután fél háromkor végeztünk a munkával, amikor irgalmatlan nagy robbanás történt. Az volt a szerencsém, hogy épp egy szekrény mögött álltunk, ami felfogta a lökéshullám egy részét. Engem is az egri kórházba szállítottak, mert az oldalam nagyon sajgott, de kiderült, hogy zúzódással megúsztam. Robbanás történt a kiskörei vízerőműben, több sérült is van. Szegény Sanyi bácsiék már rosszabbul jártak. Én hoztam ki őket egy társammal a csarnokból. Hiába voltam ott, még előttem is rejtély, mi okozta a robbanást. De az biztos, hogy Sanyi bácsi nagyon jó szakember, nem ez volt az első turbinakarbantartási munkája, amit elvégzett. Az erőmű nagyon fontos az áramellátásban /Grafika: Séra Tamás Bóta László 30 évig dolgozott vezető elektrikusként a kiskörei vízi erőműnél.
Fény-árnyék-tónus A fényerő, illetve a tónus azt jelzik, hogy a festmény valamelyik része sötét vagy világos, illetve hogy a képen szereplő tárgyakat és élőlényeket milyen mértékben éri a fény, illetve az árnyék. A sötét és a világos tónusok használatával háromdimenziós képet lehet létrehozni egy kétdimenziós felületre, ezáltal mélységet teremtve a festményben. Minél pontosabbak a fényerő-értékek, annál valósághűbbé válik a kép. Fotó: Pixabay Viszonylag egyszerű meglátni a tónusok közötti különbséget egy fekete-fehér rajzon vagy egy monokróm festménynél. Színes ábrázolás esetén azonban ez egy kicsit nagyobb kihívást jelent. A tónusok meglátásának és alkalmazásának módja az, ha először megértjük azok fontosságát. Ezután jöhet a megfigyelés, ami szintén kulcsfontosságú. Ez azt jelenti, hogy egy tárgy vagy egy felület egy részét megnézzük, és megpróbáljuk meghatározni, hogy mennyire sötét vagy világos. Némi gyakorlat megszerzésével könnyebbé válik a tárgyak fényerejének felismerése. Színezetkontraszt — a színezetkontraszt a legegyszerűbb kontrasztforma. Ha szeretnénk meghatározni egy tárgy tónusát, akkor kezdetben segíthet, ha kicsit hunyorogva tekintünk rá, ezáltal könnyebben megállapíthatjuk a fény-árnyék viszonyát.
A fény és árnyék kifejezésének legerőteljesebb eszköze a fehér és fekete szín. A fekete és fehér minden tekintetben ellentétes hatásúak, e kettő között terül el a szürke tónusok és a színek sokasága. Hideg-meleg kontraszt (hőfok) Kísérletekkel kimutatták, hogy két olyan munkaterem között, melyek egyike kékeszölddel, a másik vöröses naranccsal volt kifestve, az ott dolgozók három-négy fok hőmérséklet különbséget éreztek. A kísérlet (több más kísérlettel együtt) arra vall, hogy a belső terek színes kiképzése szempontjából a hideg-meleg kontrasztnak nagy a jelentősége. A színkör színeiben a sárga, a sárgásnarancs, a narancs, a vöröses narancs, a vörös és a vöröses ibolyaszíneket általában meleg színeknek nevezzük, a sárgászöld, a zöld, a kékeszöld, a kék, a kékes ibolya, és az ibolyaszíneket pedig hideg színeknek. Ez a megkülönböztetés azonban csalóka. Feny arnyek contrast therapy. A kékeszöld mindig hideg, a vöröses narancs mindig meleg. A közöttük elhelyezkedő színek hol hidegek, hol melegek, attól függően, hogy hidegebb vagy melegebb színekkel állnak-e kontraszthatásban.
A reneszánsz alkalmazza először az irányított fényforrásból eredő éles tónusellentétet, az árnyékba bújtatott, vagy színpadiasan éles fénybe állított tárgyakat, személyeket. Ahhoz, hogy a legfinomabb fényhatásokat is érzékeltetni tudják, tompították az erős színeket, mert azok gyengítették volna a finom tónusjátékokat. Az irányított fény alkalmazása az impresszionisták fellépésével szorult újra háttérbe. A színkontraszt hatása a ázadi művészetre A 20. század festészetében (kubisták, konstruktivisták) a sötét-világos ellentétet inkább a formák alakítására használták. Feny arnyek contrast paint. Elsősorban a fehéret, feketét, okkert, vöröset, barnát, zöldet és kéket alkalmazták. A képfelületek a valós térbe reliefszerűen kiemelkedtek, a festett textúrák, faerezetek és rácsminták ellentétet alkottak az egyenes formákkal és a síkfelületekkel. A természetes és a geometrikus formák alkották a kollázsokat. A színek sötét-világos kontrasztjával segítették, erősítették ezek téri hatását. Keleti tónusrajz A színkontraszt hatása a távol-keleti művészetre A kelet-ázsiai művészet alkotásainak egy része kizárólag a fény-árnyék kontrasztjára épül.