Ernesto Guevara [erˈnesto geˈβaɾa], ismertebb nevén Che Guevara, vagy egyszerűen Che. Orvos, politikus, marxista forradalmár, gerillavezér, kubai miniszter. Bár Argentínában látta meg a napvilágot, Fidel Castro 1959-ben "született" kubai állampolgárnak nyilvánította. A kubai forradalom egyik legendás vezetője, később a kubai Nemzeti Földreform Intézet, majd a Kubai Nemzeti Bank elnöke, 1961-1965 között ipari miniszter volt. Egy kudarcot vallott kongói kísérlet után Bolíviába próbálta meg a kubai forradalmat "exportálni", de a hatóságok elfogták és kivégezték. Korabeli és mai politikai megítélése egyaránt ellentmondásos. Rajongói a humanista forradalmárt látják benne, erkölcsi szigorát, az emberi méltóság és szabadság iránti elkötelezettségét méltatják, baloldali bírálói forrófejű politikai kalandornak, jobboldali ellenfelei hidegvérű tömeggyilkosnak tekintik. Che guevara idézetek gyerekeknek. Dél-Amerikában sokan egyfajta apokrif szentként tisztelik. Wikipedia
Mert ez a szeretetben a különleges, nem lehet megjátszani. Vannak emberek (…), akikkel mélységesen együtt érzünk… akiket mélységesen sajnálunk, mert hatalmas terhet cipelnek. Bejegyzés navigáció
Trixi 2018. június 4., 14:39 Pár napja arra ébredtem, hogy egy róla szóló ismeretterjesztő műsor megy a tv-ben. Persze hallottam már róla, de soha nem mélyedtem el igazán a "munkásságában". Viszont ez a műsor jó volt, és felkeltette az érdeklődésem. Aztán kiderült, hogy Benicio Del Toro szereplésével készült film is, két részes. Jaj, de jó! Ugorjunk csak neki! :D Azt gondoltam, hogy a film kicsit felturbózza majd az amúgy is ikonikus figura karakterét, tetteit. Nos, a film nekem csalódás volt. Ha nem lett volna az a félkómásan elkapott dokufilm, és az a pár info amit amúgy is mindenki tud, nem tudtam volna meg többet róla. A film nagyon nem tett hozzá semmit sem. Che guevara idézetek képeslapra. Nem szeretem ha ugrálnak az időben. De oké, itt még lenyeltem, de akkor legyen már a sztori kerekebb. De nem. Sokkal összeszedettebb, élvezhetőbb, többet mondóbb volt a dokufilm. Sok minden benne volt a filmben is, de nagyon sok minden inkább nem. Pl: Castro-val való kapcsolata, tetteinek a mozgatórúgói, mit szeretett volna vagy mit nem elérni, stb…….
A nép erős keze ragadta meg október 15-én a magyar állam szekerének gyeplőjét, s fogta vissza, egyetlen lépéssel a szakadék előtt a sors lovait, amelyeket hitvány és becstelen kocsisok hajszoltak a pokol mélysége felé, készen arra, hogy maguk az utolsó pillanatban leugorjanak, s a csontot szétzúzó, az életet feltámadás nélküli halálba zuhanó sötétbe ne kerüljön más, csupán a nemzet, a névtelen milliók: a jámbor paraszt, a becsapott munkás, s a tisztességes értelmiségi dolgozó. 1944 október 15 july. Csakugyan az utolsó pillanatban kerekedett felül a bátor józanság, az igazságiot tisztán látó értelem, a férfias akarat, s derült ki egy vértelen nemzeti forradalom napsütésében, hogy ki hát igazán hű az ezer esztendő alatt annyiszor megpróbált magyarsághoz, ki tartozik hozzá eltéphetetlen kötelékekkel, s kik azok, akik úri kocsisok módjára csak hajtani szerették volna, terelgetni a maguk érdeke szerint, a maguk becstelen útjaira! Ezeket a sorokat az egyik leghíresebb szélsőjobboldali hetilapban, a Magyar Futárban, Rajniss Ferenc (Magyarország eddigi egyetlen nemzetiszocialista kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere) újságjában olvashatjuk 1944. október 25-én, 10 nappal Magyarország nemzetiszocialista hatalomátvétele után.
A vonalak még tartották magukat, Isteni csoda volt, senki sem értette, főleg a szovjet hadvezetés, hogy hogyan. A nemzet színe-javát húsdarálóba küldték, a csapatok jó részét át kellett csoportosítani a délebbi frontszakaszokra, de a támadók csigalassúsággal haladtak előre, szinte álltak. Ezekben a hetekben, ahogyan Gyula is mondta, mindenkinek fegyvert adtak a kezébe. Nem egyszer előfordult, hogy csendőrnek készülő kamaszokkal töltötték fel a századokat és úgy vezényeltek rohamot. És a roham áttörte az ellenséges vonalakat, mintha a csendőrök, akik pár hónapja a zsidók deportálásában vettek részt, most tigrisként harcolva akarták volna visszanyerni a becsületüket. 1944. október 15. - kérdések és válaszok - Nemzeti.net. István gyakorta megfordult Huszton, a hadsereg vezérszállásán. Ez a honvédség már nem az volt, amelyik 1938-ban csodával határos módon felszabadította Kárpátalját, de nem is az, amelyik a Donnál próbálta meg feltartóztatni a szovjetet. Szakadt egyenruhák, borostás, megfáradt arcok, a kórház folyosóján fekvő csonkolt sebesültek, összeszorított fogak, gyermekekből férfivá érett fiúk szemei, akik tágra nyílt tekintettel néztek a világba, hogy minél többet befogjanak belőle, mielőtt rájuk borul az örök sötétség.
Jól esne egy kis lelki támogatás Köszönöm: 1944. évi Október kezdete óta eltelt kb. kilencszázharminc hónap (930. 2). Ez a október Vasárnapi nappal kezdődött (év 39. hete) és Keddi nappal végződött (44. hét). 1944. évben Októbernek összesen 31 napja van ebből 5 vasárnap. 1944 október 15 august. Lap alján megtekinthetik 1944. Októberi havi naptárt. Melyik napon született? 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Események 1944 év Októberi hónapjában Adatbázisunkban 49 eseményt találtunk 1944. Októberi hónapra. • 1944. Október 1 (Kategória: Események), Tildy Zoltán a Magyar Front nevében követeli a háborúból való kilépést és az ellenzéki pártok bevonásával koalíciós kormány megalakítását. Október 2 (Kategória: Események), Német csapatok leverik a varsói felkelést. Október 2 (Kategória: Események), Székelyföldön helyreállítják az 1940 előtti román királyi közigazgatást. Október 4 (Kategória: Események), A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.
A németek azonban nem tartották meg ígéretüket. A német megszállás védelme alatt a Gestapo az általa e téren másutt is követett módszerek alkalmazásával kezébe vette a zsidókérdésnek az emberiesség követelményeivel ellenkező, ismert módon való intézését. A nyilasok átveszik a hatalmat (1944) | 24.hu. Amidőn a háború az ország határához közeledett, sőt azt át is lépte, ismételten megfelelő segítséget ígértek a németek, de ezt az ígéretüket sem tartották meg az ígért módon és mértékben. Az ország területét visszavonulásaik alkalmával fosztogatások és rombolások színterévé tették. A szövetségi hűséggel ellenkező mindezen cselekményeiket azzal a nyílt kihívással tetézték, hogy a budapesti hadtestparancsnokot, Bakay Szilárd altábornagyot a belső rend fenntartása érdekében tett intézkedései közben a német Gestapo ügynökei egy ködös októberi reggelen, a rossz látási viszonyok felhasználásával, lakása előtt autójából kiszállásakor orvul megtámadva, elhurcolták. Ezt követően német repülőgépekről a mai kormányzat ellen lázító röpcédulákat dobáltak.