A utánajárt a kérdésnek, a megfejtés pedig Jászfelsőszentgyörgy. Attól függetlenül, hogy a fentiekhez képest eltörpül a hossza, talán így is ki kell mondanunk párszor, hogy örökre a fejünkbe vésődjön. Azért van még egy másik település is, amely hasonló hosszúsággal bír, így Jászfelsőszentgyörgy mellett a másik leghosszabb magyar településnév Chernelházadamonya, amely két település, Csernelháza és Damonya összeolvadásából jött létre. Mit gondolsz, melyik a leghosszabb magyar településnév? - Magyarhaza.com. Ha pedig a történelmi Magyarországot nézzük, az abszolút befutó a 19 betűs erdélyi Szépkenyerűszentmárton. Borítókép: Profimedia
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefano Corso) Olvasónk azt használta ki a szóalak továbbképzésében, hogy némelyik rag után kivételes esetekben állhat az -i melléknévképző ( nagybani, előszöri, naponkénti stb. ). Az -ért rag – nyelvi intuíciónk szerint – határeset ebben: az? az életérti küzdelem,? a megtérésetekérti ima. Értelmezni persze könnyen tudjuk ezeket ('az életért való küzdelem', 'a megtérésetekért elmondott ima'), de spontán biztosan produkálnánk ilyen alakokat. (Persze "a leghosszabb magyar szó" már tartalmazott egy ilyen, nem létező szóalakot, ahogy azt a szó elemzésekor jeleztük is... Ilyen hosszú szóalakban kettő ilyen is elfér. ) Mindezeken kívül nagyon jó módszer a szóalakok továbbragozására az úgynevezett metanyelvi használatuk, amikor a szóalakot látjuk el valamilyen toldalékkal: Olvasónk azt mondja, tudja még fokozni a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértieketet. Erről a jelenségről már korábban is írtunk a címek és a nevek kapcsán. Íme a leghosszabb nevű magyar település, ez tényleg döbbenetes - ki tudod mondani a nevét egyetlen lélegzetvétellel?. Mindezeken kívül nyelvtani ismereteink (nem pedig nyelvi intuíciónk! )
megszentségteleníthetetlenséges + -ked(ik) [képző; ige] megszentségteleníthetetlenségesked(ik) + -és [képző; főnév] megszentségteleníthetetlenségeskedés + -e [birtokjel; főnév] megszentségteleníthetetlenségeskedése + -i [birtoktöbbesítő jel; főnév] megszentségteleníthetetlenségeskedései + -tek [többes szám második személyű birtokos személyjel; főnév] megszentségteleníthetetlenségeskedéseitek + -ért [határozórag; főnév] Idáig minden teljesen világos! (Megjegyezzük, hogy olvasónk elemzésével ellentétben, a szóalakot nem egy -t tárgyrag, hanem az -ért határozórag zárja. ) Lehet-e ezt még fokozni? (Mármint nem nyelvtani értelemben..., hiszen a főneveket nem tudjuk fokozni, csak a mellékneveket. ) Olvasónk azt mondja, lehet: megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért + -i [képző; melléknév] megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekérti + -ek [többesjel; főnév/melléknév] megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértiek + -et [tárgyrag; főnév/melléknév] – Melyikeket, atyám? Leghosszabb Magyar Szavak – Nyelvtanulás: Tudjátok, Melyik Európa Leghosszabb Szava? - Eduline.Hu. – Egy pillanat, mindjárt mondom, fiam.
A szókészlet elemeit csoportosítani tudod eredetük; jelentésük és szófajuk szerint; illetve a nyelvváltozatok alapján. Eredet szerint megkülönböztetjük az ősi, alapnyelvi szavakat; az idegen szavakat; illetve a belső keletkezésű szavakat. Most a belső keletkezésű szavakkal fogsz megismerkedni! A településnevek hosszúságából és hangzásából a világ számos pontján üzletet csinálnak, de ennek Magyarországon egyelőre nincs keletje. Sőt, valószínűleg sokan azt sem tudják, hogy egyáltalán melyik hazánk leghosszabb nevű települése. Ennek jártunk most utána. Michalkó Gábor Magyarország modern turizmusföldrajza című könyvében azt írja, hogy a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében fekvő Chernelházadamonya a leghosszabb településnév, de ezzel lehet vitatkozni. A Csámborgó riportjában arról írt korábban, hogy a település két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, és ha innen nézzük, nem 17, hanem csak 16 betűből áll a neve. 16 betűs önálló település azonban van másik is Magyarországon, mégpedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényhez közeli Jászfelsőszentgyörgy – olvasható a honlapon.
Nyelvelő Egy nagyon kedves tatai olvasónktól kaptam egy könyvet. A Répce folyó környékének turisztikai lehetőségeiről szól. Olvasónk azonban nem csak ezért küldte a munkát, hanem a kiadványban található furcsa településnevek miatt is. A Répce bal partján fekszik például az ország leghoszszabb nevű községe, Chernelházadamonya. Damonya a szláv Damján személynévből származhat. A település, talán eltérő birtokosaik miatt, mindig is két részből állt. A Nagydamonyának nevezett részt, amelyet egyes vélemények szerint Gólya- vagy Kóladamonyának is hívtak, királyi adományként kapták a Chernel család ősei. Ebből lett a későbbi Chernelháza. A mai közigazgatási egység 1925-ben jött létre Chernelháza és Damonya községek egyesítésével. Ekkor a Chernelháza nevet kapta, amelyet azonban két év múlva a mai alakra – az ország leghoszszabb helységnevére – változtattak. Külön érdekes a szó eleji ch. A régi katolikus helyesírásból átörökített forma, cs-nek kell ejteni (a budapesti Cházár András utcát is "Császár Andrásnak" kell mondani).
Az átmenetileg egy tagú társaság tagját akkor is üzletvezetésre és képviseletre jogosultnak kell tekinteni, ha korábban nem minősült annak. Továbbra is az a főszabály, hogy a társasági kötelezettségek fedezetéül elsősorban a társasági vagyon szolgál, mögöttesen azonban a közkereseti társaságnál minden tag korlátlanul és egymással egyetemlegesen felel a saját magánvagyonával (betéti társaságnál ez csak a beltagra vonatkozik! ). Új rendelkezés, hogy a társasági szerződésben kizárható a belépő új tag felelőssége a belépése előtt keletkezett tartozásokért. A tagsági viszony megszűnése azonban nem érinti a társaságtól megváló tag felelősségét a társaságnak harmadik személlyel szembeni olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Az ilyen tartozásokért még öt évig ugyanúgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Betéti Társaság-, röviden Bt.-ről általánosan (alapítása, működése, szervezetei). Az öt éves határidő azonban az új szabályok szerint jogvesztő, és nem elévülési határidő. Ebből az következik, hogy ha lejárt az öt év, semmiképpen nem állapítható meg felelősség.
Üdvözlettel: Filus Jánosné Eti +1 +1 Köszönöm szépen Szerintem keressen fel egy könyvelőt a konkrétumok miatt, majd egy ügyvedet, ha eldöntötte mit szeretne. Gondolom, hogy Ön is úgy gondolta, mint ahogy Sós Józsefné írja, hiszen céget alapítani csak ügyvéd segítségével lehet, a forma kiválasztásában pedig könyvelő tud segíteni, az ügyvédek még az áfa - nem áfa kérdésben sem kompetensek. Üdvözlettel: Filus Jánosné Eti
Ehhez természetesen rendelkezik különböző eszközökkel és a bankszámláján is van néhány millió forint. Minden jól megy, amikor a cég tulajdonosai úgy gondolják, hogy ideje "nagyot álmodni", és egyszerre több kivitelezési projektet is elindítanak. Mindehhez kölcsönt is vesznek fel egy ismerőstől. Nagy lelkesedéssel vágnak bele a feladatba, ám több tényezőt is számításon kívül hagynak. Így a viharfelhők szép lassan kezdenek a fejük felett gyülekezni. Ez azt jelenti, hogy olyan kiadásaik vannak, melyekre nem gondoltak, és kiderül, hogy a projektek is veszteséget termelnek. A lényeg a lényeg, egy idő után a cég tagjai azzal szembesülnek, hogy a bt. már nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ekkor már – barátság ide vagy oda – a hitelező ismerős sem tud több haladékot adni. A cégben meglévő vagyon 5 millió, ám a tartozás immár 30 millióra gyarapodott. Ekkor lép be a képbe a beltag felelőssége, ami bár korlátlan, de egyben mögöttes is. Mivel a cég a 30 milliós tartozásból csak 5 milliót tud visszafizetni, és ezzel teljesen kiürül minden céges kassza, és minden eszközt is pénzzé tettek már, a fennmaradó 25 milliót bizony a beltagnak kell kifizetnie.