A Nándorfehérvári Diadal | Xi. Kerület - Újbuda | Kelenföldi Szent Gellért Plébánia - Urnatemető

Thursday, 11-Jul-24 13:18:42 UTC
A csatában a szultán is megsebesült, és végül a törökök felszerelésüket hátrahagyva menekülni kezdtek. A győzelem két fő részese nem sokkal élte túl a diadalt, mindketten pestisben haltak meg, Hunyadi augusztus 11-én, Kapisztrán október 23-án. A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. (Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége. ) A pápa bullájának is új értelmezést adott: "Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek. " III. Callixtus bulláját – a szintén Borgia – VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én megújította, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.

1456. Július 22. | A Nándorfehérvári Diadal

A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el, könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. (MTVA Sajtóadatbank nyomán)

A Nándorfehérvári Diadal És A Végvári Harcosok | Patrióták

Ez megzavarta a török hadsereget, így a magyarok (és a sok más nemzetiségből álló sereg) hamarosan kiszorította a várból az utolsó törököt is. Úgy tűnt legalábbis időt nyertek. A törökök olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy a pasák azt tanácsolták a szultánnak, hogy vonuljon vissza, azonban II. Mehmet csak pihenőt rendelt el, s várta mit tesznek a magyarok. Az utolsó összecsapás Így legalább a várvédők is pihentek kissé, hiszen ők szintén súlyos veszteségeket szenvedtek. Hunyadi óvatos volt, a keresztesek viszont csak Kapisztrántól voltak hajlandóak parancsot elfogadni. A két vezető között korántsem volt összhang, sőt a már hetven éves Kapisztrán talán vértanúságra vágyott. Öt keresztes íjász egy dombról kezdte nyilazni a török könnyűlovasságot. Az anatóliai beglerbég egy szpáhicsapatot küldött ellenük, azonban más keresztesek is csatlakoztak az íjászokhoz. Egyre többen átkeltek a Száván, csatlakozva a kellemetlenkedőkhöz. Kapisztrán látva az eseményeket, tartott attól, hogy a serege elvész, így csónakba szállt és folyó közepéről intézett hozzájuk beszédet.

III. Callixtus pápához augusztus 6-án érkezett el a hír, örömében azt a napot, urunk színeváltozásának napját az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette. Rendelkezett arról is, hogy a kiszabott imádságokat immár ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el e hívek. Déli haragszó 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a "déli harangszóra" való felhívás, ez azonban nem felel meg teljesen a valóságnak. Ezt a hiedelmet az események kronológiája is cáfolja: II. Mehmed hadai ugyanis csak három nappal a pápa felhívása után, július 2-án kezdte meg Nándorfehérvár, 20 napig tartó ostromát. Hunyadi János, Szilágyi Mihály, és Kapisztrán János vezetésével július 22-én a védők győzedelmeskedtek. Ez idő alatt a bullát még Itália földjén sem hirdették ki, tehát az Európa nagy részére a győzelem hírével egy időben, vagy azután érkezett meg.

A VASAS SZOMORÚ JELENTÉSE: "2022. május 6-án, 10 órától kerül sor Raduly József búcsúztatására, melynek helyszíne a Kelenföldi Szent Gellért Plébánia urnatemetője (1115 Budapest, Bartók Béla út 149. ) lesz. A család arra kér mindenkit, aki tervezi a részvételt, hogy egy szál vörös vagy kék rózsával érkezzen, a helyszínen pedig tekintsenek el a családtagoknak szóló személyes részvétnyilvánítástól. "

Megvan, Mikor Búcsúznak Végleg A Legtovább Élt Magyar Válogatott Focistától - Nb1.Hu

Gyászfeldolgozó csoport Azokat a testvéreket várjuk, akik a veszteségük feldolgozásában segítséget kérnek. Ideje: Havonta, az első hétfő n találkozunk a templom kistermében. Gyászoló sorstársak imacsoportja Várjuk mindazokat, akik már tapasztalták a közösség gyógyító szeretetét. Ideje: Havonta, a harmadik hétfőn találkozunk a templom kistermében. A találkozásaink hétfői napokon minden csoportnál 18:00-kor kezdődnek, és 19: 30-ig tartanak a Budapest Kelenföldi Szent Gellért Templomban, a főbejárattól jobbra levő helységben. Az alkalmakat vezeti: Kovács Ferenc diakónus & K. Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó Telefon: 06 20 823 2201 E-mail: Figyelmükbe ajánljuk a gyászolóknak szóló, a Mária Rádióban kéthetente csütörtök este 21:00-kor elhangzó "Sorstársak" című műsorunkat, mely az interneten keresztül is meghallgatható. Szent Ágoston: Ne sírj azért, mert szeretsz A halál nem jelent semmit. Csupán átmentem a másik oldalra. Az maradtam, aki vagyok És te is önmagad vagy. Akik egymásnak voltunk, Azok vagyunk mindörökre.

A templom előterében láthatjuk a mester II. Szilveszter pápa művét is. További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.