Teóriáival nem túl népszerű kollégái között, egyedül az újonnan a főkapitánysághoz kerülő nyomozó (Schmied Zoltán) hisz a nőnek - mindeközben az ország választásokra készül, az utcák tüntetésektől hangosak. Káosz kívül és belül. Aztán jönnek sorban a váratlan és gyakorta kiszámítható fordulatok, de Ujj Mészáros mindvégig profin adagolja a feszültséget, biztos kézzel egyengeti szereplői sorsát ebben az álomszerűen nyomasztó, sötét atmoszférájú krimiben (a színészvezetés valóban bravúros, és ez leginkább az apróbb villanásokban érhető tetten, Olasz Renátó epizódalakításától kezdve Fekete Ernő flashback-szerepén át Kulka János néma, de szuggesztív jelenlétéig bezárólag). X – A rendszerből törölve / X - The eXploited (2018) - Kritikus Tömeg. X - A rendszerből törölve (Schmied Zoltán és Balsai Móni) Forrás: Intercom/Pinter Leo Az X... bevallottan a skandináv krimik világára hajaz, de sajátos stílus- és műfajkavalkádjában éppúgy ott dorombol az amerikai budy cop, az olasz poliziottescho, a klasszikus és neo noir vagy a hitchcocki thriller. Ujj Mészáros atmoszférában igazán erős: komor meséjében nem is az izgalom, hanem a pánik, a cselekvésképtelenné zsibbasztó félelem a fő rendezőelv.
Ha nem lenne foglalt a Szürke senkik cím, akkor ide pontosan illene. Ez a világ szinte monokróm, az utcák két fokkal koszosabbak a valóságosnál, az emberek szemei legalább ugyanennyivel beesettebbek, az utcán éppen tüntetnek (olyan transzparensekkel, amik szerint "Vége! " és "Elég! "), a rendőrség meg éppen próbál mindenféle botrányt megúszni a választások előtt, egy sorozatgyilkost meg főleg. Egy erkölcsös, tisztességes világ fordítottja ez, amit az X már szinte a nevetségességig sulykol belénk azokkal a képekkel, amik a ködös, szmogos, hajnali Budapestet fejjel lefelé mutatják. X - A rendszerből törölve. Budapest egyébként gyönyörű és elsőre, másodjára, harmadjára megrázó így nézve, de amikor már minden jelenet között ezeket látjuk, akkor belefásulunk. 24 Galéria: X A rendszerből törölve Fotó: Pintér Leó / intercom Ahogy belefásulhatunk a filmbe magába, a szürkeség, az érzelmi nyomorúság, az erőszak mind olyan, mintha egy óriási húsklopfolóval próbálnának kilapítani minket, és ahol a vizuális ötletek is mind arra vannak, hogy egyszerűen szarul érezzük magunkat.
Nem hiszem, hogy Ujj Mészáros Károly nem találna ki aprólékosan minden egyes képet, ami a filmjében megjelenik, ezért azt sem hiszem, hogy teljesen véletlenül van egy olyan jelenet benne, amiben egy róka éppen egy szétmarcangolt nyúlból falatozik. Az X – A rendszerből törölve cselekményét nézve teljesen érthető egy ilyen illusztráció – az egész film arról szól, hogyan végzik ki a gyengéket az erősek –, de azért bőven lehet egy másik jelentése is. A reklámosként ismert Ujj Mészáros Károly legnagyobb dobása eddig a magyar filmnek kétségkívül egy ébresztő pofont adó Liza, a rókatündér volt, azért, mert egyedi stílussal, hozzáállással, humorral, vizuális tudással felvértezve mondott el egy egyetemes történetet, ami valójában játszódhatna Finnországtól Floridáig bárhol, de mégis egy alternatív Budapesten valósult meg. Index - Kultúr - A rókatündért ebben a világban felkoncolnák. De a Rókatündér világa köszönőviszonyban sincs azzal, amit az X-ben látunk, itt azt a címszereplőt kíméletlenül kibeleznék pillanatok alatt. De milyen világról van itt szó? Az alternatív Budapest megmaradt, csak éppen a szereplők változtak, az utcák léteznek, de a pártokat, újságokat, mobilszolgáltatókat máshogy hívják.
Csakhogy felkerül a központba egy új tiszt. Péter (Schmied Zoltán) más, mint a többiek, felfedezi kolléganője különleges tehetségét… és meglátja benne a nőt is. Együtt erednek a mindeddig felderítetlen esetek nyomába: egyre jobban belekeverednek egy szövevényes, félelmetes bűncselekmény-sorozatba, amelynek gyökerei valahova a régmúltba nyúlnak és nagyon nagyhatalmú emberekhez vezetnek. X a rendszerből törölve. A Liza, a rókatündér írójának, rendezőjének (Ujj Mészáros Károly) és főszereplőjének (Balsai Móni) új közös filmje, különleges látványvilágú, erős hangulatú, hátborzongató thriller, műfaja kivételes és emlékezetes darabja. A filmben olyan nagyszerű színészeket láthatunk még, mint Kulka János, Básti Juli, Szirtes Ági, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Schneider Zoltán, Molnár Áron, Olasz Renátó és Szabó Győző. Forgalmazó: InterCom Az oldalon közölt képek és videók forrása és tulajdonosa a forgalmazó: InterCom; illetve a gyártó(k): Focusfox Stúdió; az anyagok sajtóban való megjelenítéséhez a gyártó a forgalmazó közvetítésével adott engedélyt a Mozipremierek számára.
Színes, magyar, 114 perc, 2018 Eredeti cím X – A rendszerből törölve Román cím X – Scos din sistem Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Hang Zene Producer Történet Éva zseniális rendőr. Meglátja, amit más nem, megérzi, ami fölött minden kollégája elsiklik, ott is észreveszi a bűnt, ahol minden más zsaru legfeljebb balesetet sejt. Neki tűnik fel az is, hogy a Budapesten rövid időn belül elkövetett jó néhány öngyilkosság között összefüggés lehet. Ám Éva rég nem nyomoz. A magánnyal és a félelmeivel küzd, képtelen részt venni a fővárosi rendőrség munkájában, és kamaszodó, saját problémáival küszködő lányával sem találja meg a hangot. A város választások előtt áll. Az utcákon eluralkodik a káosz. Vandálok, tüntetők, anarchisták teszik lehetetlenné a békés életet – az egyenruhások nem érnek rá egy kétséges, bizonyíthatatlan üggyel foglalkozni. Csakhogy felkerül a központba egy új tiszt. X rendszerből törölve letöltés. Péter más, mint a többiek, felfedezi kolléganője különleges tehetségét… és meglátja benne a nőt is.
Itt-ott emiatt akad is a film, de ha ezektől eltekintünk, szép kerek ívvel lebeghetünk végig ezen a sajátunknak érezhető történeten, ezzel a legbensőnkből táplálkozó hangulattal.
Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Budapest–Bécs: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Löcker Verlag, 1993), 103–119. Kormos, Péter, Villányi András–Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 Galéria [ szerkesztés] A zsinagóga homlokzata Utcai homlokzat Árkádos főbejárat A Kőtáblák az utcai homlokzaton Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Svájciak újítanák fel a Rumbach-zsinagógát A "zsinagóga háromszög" (a volt gettó területe) Archiválva 2007. április 21-i dátummal a Wayback Machine -ben Rumbach Sebestyén utca Zsinagógák Budapesten a Rumbach Zsinagóga, english A zsinagóga a Műemlé Fehérváry Rudolf: A Budapest VII. kerületi, Rumbach utcai zsinagóga. Kézirat; BME, Bp., 1981 ( Magyar építészettörténeti dokumentáció) Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. Ottó Wagner fiatalkori főműve Budapesten; ford. Zwickl András, függelék Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei; Löcker–MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Wien–Bp., 1993 ( Hungaria Judaica) Baliga Kornél–Klein Rudolf: A Rumbach utcai zsinagóga; Re:Publikáció, Bp., 2019 ( Silentium) Magyarországi zsinagógák listája
Asset 4 Asset 1 A Rumbach utcai zsinagóga gyönyörű, szinte rémisztő designja Múltfeltárástól megtisztulásig vezet az út a tavaly nyáron újranyitott, mára kulturális és szakrális térként is funkcionáló Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga designkommunikációjában. A Red Dot-díjas projektről a tervezőkkel, Tausz Gábor Ezrával és Dávid Gáborral beszéltünk. A cikk eredetileg minimális változtatásokkal a Kreatív januári számában jelent meg, amiben az Apex-listákat is bemutattuk. A Rumbach-tervek felkerültek az első Apex design toplistára. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába az éppen járvány cibálta, poszt-beerbike időszakát élő bulinegyed egy meghatározó pontján lehet bemenni. Van vele szemben egy szuper designüzlet (a Printa), mellette egy sokszor kellően vad darabokat játszó független színház (az RS9), nem messze tőle egy ismert jógastúdió (a Mandala), vonzáskörében pedig maga a Madách téri hipsztéria, ahol minden, valamit magára adó kreatív álldogált már éjszaka. A környékbeli utcák – a Rumbach mellett a Kazinczy és a Dohány utcai zsinagógák által is meghatározott, mai belső erzsébetvárosi területen – a 19. század végétől a formálódó pesti zsidó közösség, a '40-es években a gettó, 2010 környékén az alternatív kulturális életet összefogó romkocsma, majd legújabban a turistacsapda bulinegyed utcái lettek.
Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyílik meg a közeljövőben Budapesten a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapesti Zsidó Hitközség meghívására kedden látogatta meg a helyreállított zsinagógát. Az évtizedeken keresztül üresen álló, erősen leromlott állapotú épület 2006-ban került vissza a Budapesti Zsidó Hitközséghez (BZSH). Az 1869-ben megtervezett zsinagóga tavaly év végére minden részletében megújult. A tóraolvasó emelvény egyedi hidraulikus szerkezettel emelhető, süllyeszthető, így a szakrális tér egy gombnyomásra alkalmassá tehető kulturális rendezvények, akár nagykoncertek befogadására is. Az épületben kávéház, szalon és konferenciaterem, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is használható szobák kaptak helyet. Két időkapszula hasonlítja össze az 1740-es és a 2020-as évek hétköznapi jelenségeit, például a jellemző ételeket, az egy nap alatt megtehető távolságot.
Kell, hogy legyen egy tóra és egy azt tároló tóraszekrény (áron hákódes) és egy emelvény, amin azt olvassák (bimá). Jellemzően van egy örökmécses is a szekrény előtt (nér támid), ami Budapesten általában a keleti falnál áll, Izrael felé tájolva. Tausz az SZFE-n végzett operatőrként, és sokáig dolgozott is a szakmában. Azt mondja, alapvetően dramatikusan gondolkodik. "Annak, ahogyan a látogató végighalad az épületen, pontosan meghatározott, érzelmekkel tűzdelt dramaturgiája van. Mintha csak filmet nézne vagy regényt olvasna az ember. " Dávid Gábor szerint ez a gondolkodásmód sok apróságban megtalálható a munkájukban. Érkezéskor például antikolt, sötét színű réz fogadja a látogatót, ami az épület pár helyén még látható, régi vas tartóelemeire, súlyos történetére is utal. Később éles, szögletes vonalakon keresztül lehet eljutni a kijáratig, ahol viszont már egy csillogóra polírozott vörösréz, felfelé ívelő installáció áll. Tausz Gábor Ezra A tervezők számára a zsidó tematika egyszerre jelentett szabályokat és inspirációt is.