Nem vakított el minket az éjféli égbolt – KRITIKA Nemrég vált elérhető George Clooney új filmje, Az éjféli égbolt (The Midnight Sky), amely egy regényen alapuló sci-fi, ám vontatottsága, valamint a rendező – és egyben főszereplő – meséje nem igazán hozza azt az eredményt, amit ettől a filmtől vártunk. KRITIKA. A Good Morning, Midnight című Lily Brooks-Dalton-könyv 2016-ban valóságos közönségsikernek számított az Egyesült Államokban, sokan az év legjobbjának tartották, így nem meglepő, hogy film készült belőle. A témát a politikára, közügyekre és környezetvédelemre is érzékeny Clooney karolta fel és álmodta olyanra, mely végül elénk került. Az alkotás a nem is annyira távoli jövőben, 2049-ben játszódik, amikor is egy nem tisztázott globális környezeti katasztrófa miatt a Föld lakhatatlanná válik, és a cselekmény pillanatában még döntő részben megmaradt Északi-sarkon egy kutató, nevezetesen Augustine Lofthouse (Clooney) azon fáradozik, hogy felvegye a kapcsolatot a még aktív űrküldetésekkel, és lebeszélje őket arról, hogy visszatérjenek pusztulásra ítélt kis bolygónkra.
Röviden így lehetne összefoglalni Az éjféli égbolt sztorijának lényegét, hozzátéve, hogy mindez komoly lélektani drámaként és az élet lényegét az elkerülhetetlen halál előtt kielemző, érzelmeket megpendítő szövegként van prezentálva Lily Brooks-Dalton első regényében, ahol az impresszionista ég és a változó tundra életciklusa szolgáltatja a hátteret. Nos, ebből a lírai szépségű, nem túl hosszú regényből készített filmet rendezőként és színészként az a George Clooney, akit az egyszeri magyar néző ha másból nem is, de a Vészhelyzet ből és az Ocean's- szériából, valamint aktuálpolitikai megnyilatkozásaiból bizonyosan képes beazonosítani. Az éjféli égbolt ból gyakorlatilag kihajítottak mindent, ami a könyvet érzékennyé és művészetileg is értékelhetővé tette, csupán egy rövid, pár mondatos tartalmi összefoglalót hagytak meg az eredeti történetből, hogy ezt a vázat végül teleaggathassák könnyen fogyasztható filmes megoldásokkal, magasról téve arra, hogy tévútra viszi-e a mögöttes mondanivalót, vagy sem.
A film nem hoz be annyira sok újdonságot a zsánerbe, sőt a tudományos-fantasztikum elegyéből a tudományát minden oldalról meg lehetne támadni. Sokaknak unalmasnak is hathat a közel két órás játékidő, hiszen túlnyomórészt három-négy főbb jelenetet láthatunk kibontva, plusz az apróbb kisebbeket. Viszont két olyan eleme van a filmnek, amik a leginkább ki tudják csapni a biztosítékot egyes embereknél: a hatásvadász stílusa és a történet üzenete/célja. Nem végig, de döntően a legtöbb jelenet kissé nagyon hatásvadász lett, kissé nagyon fogja a néző kezét és nem szeretné, ha túlzottan elkalandoznánk. Nyilvánvalóan ettől nem lesz borzasztó a végeredmény, mégis abszolúte feltűnik a sok szájbarágás - amik amúgy betudhatóak a klasszikus forma védjegyeinek is. A film üzenete viszont egyértelműen elronthatja bizonyos embereknek az élményt. Mindenféle és fajta spoiler nélkül (amik amúgy kitalálhatóak), Az éjféli égbolt ennél az adott pontnál fog rátérni az újítás ösvényére, ami a rizikófaktor nevű fák között húzódik.
E teljesítmény révén az év magyar kajakozónőjének választották. A 2012-es EB-n egyesben második, K4-ben pedig harmadik lett. A londoni olimpián K-1 és K-4 500 méteres távon aranyérmet szerzett. Novemberben távozott a Honvéd csapatától, mivel nem támogatták az edzőváltással kapcsolatos elképzeléseit. Kozák Danuta: nem lehet a végtelenségig feszíteni - Infostart.hu. Kozák Danuta párja és edzője 2013 januártól Kozák Danuta az Újpesti Torna Egyesülethez igazolt, ahol élete párja, Somogyi Béla vezényelte tovább edzéseit, mint utóbb kiderült sikeresen. Az Európa-bajnokságon K-4 500 méteres számban arany-, K-1 500 méteren pedig ezüstérmet szerzett. A duisburgi világbajnokságról már három aranyéremmel térhetett haza (K-1 és K-4 500m, K-1 4×200m), mely teljesítményével a VB legeredményesebb sportolója lett. 2014-ben a barandenburgi kajak-kenu Európa-bajnokságon K-1 200-, K-1 500-, és K4 500 méteren is a dobogó legfelső fokára állhatott. A VB-t Moszkvában rendezték, ahol K-1 500-, és K-4 500 méteres számokban aranyérmes lett. A 2015-ös évben rendezett bakui Európa játékokon K1-200 bronz-, egyéni és négyes 500 méteres versenyszámokban aranyérmet szerzett.
A következő évben már a felnőttek között indult az EB-n, ahol K4 200m és K2 500m-en is bajnokok lettek, K4 500m-en, pedig ezüstérmet szerzett. Új edző A bajnokság után edzője, Fábiánné Rozsnyói Katalin csoportját elhagyta, és új edzője Csipes Tamara édesapja, Csipes Ferenc lett, a Budapesti Honvéd egyesületénél. Kozák Danuta az első olimpiai szereplése alkalmával 2008-ban Pekingben négyesben ezüstérmet kajakoztak össze. 2009-es évben Kozák Danuta párosban 500 méteren aranyéremre és váltóban ezüstéremre tett szert a Brandenburgban rendezett EB-n. A darthmouthi VB-n pedig párosban és négyesben is elsők lettek az ötszáz méteres versenyszámban. A következő szezonban az ötszáz méteres versenyszámokban indult, melyen egyéniben EB győztes, négyesben ezüstérmes-, a VB-n párosban pedig aranyérmes lett. 2011-ben szintén Eúrópa-bajnokságot nyert K1 500 és K2 200 (Kovács Katalin) versenyszámokban, K4 500 méteren pedig a második helyet szerezte meg. Kozák Danutáé az 500. magyar olimpiai érem - Nyári Olimpia 2016 Rio. A Szegeden rendezett világbajnokságon K2 200 és K4 500 méteren aranyérmes, K1 500m-es számban második, váltóban harmadik lett.
Miközben ismét eleredt az eső a Sea Forest kajak-kenu pályán, a magyarok a lengyelek és az új-zélandiak között, az ötös pályáról vágtak neki a távnak. Nem kezdtek rosszul, ahogy a riválisok sem, fétávnál fehérorosz, magyar, új-zélandi volt a sorrend. Kozák aztán növelte a csapásszámot, és a hajrához közeledve már a magyar hajó orra volt elöl. A lendület kitartott egészen a célig, ahol Kozák a magabiztos győzelem után a levegőbe csapva az öklével jelezte, hogy ez a szám továbbra is magyar felségterület. Másodikként a fehéroroszok, harmadikként pedig a lengyelek értek be, Új-Zéland lett a negyedik, így Lisa Carringtonnak a korábbi három aranyérem után nem sikerült a negyedik számban is dobogóra állnia Tokióban. Tokió, 2021. A késõbbi aranyérmes Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna és Bodonyi Dóra (b-j) a nõi kajaknégyesek 500 méteres versenyének döntõjében a világméretû koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Sea Forest Kajak-kenu Pályán 2021. Kozák danuta olimpiada. MTI/Kovács Tamás A Ferencváros 34 éves kajakosa, Kozák Danuta pályafutása hatodik olimpiai aranyérmével a magyar örökrangsorban utolérte a vívó Kovács Pált és Kárpáti Rudolfot, s az összesen nyolc dobogós helyével – hat első, valamint egy-egy második és harmadik – a hét elsőséggel (plusz egy ezüsttel és két bronzzal) csúcstartó Gerevich Aladár mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja lett.
Az új-zélandi Carringtont nem lehetett elkapni, harmadik aranyát nyerte. Kajak-kenuban nyolc egységünk is érdekelt lesz az elődöntőben, és reméljük, a döntőben is láthatjuk őket. A férfipólósok hozták az elvárhatót, a női kézisek közel álltak a nagy bravúrhoz. Az elmúlt egy évben mindent a birkózásnak rendelt alá. Akárcsak a férfiaknál, a nők 400 méteres gátfutásában is elképesztő világrekord született a tokiói olimpia szerdai versenynapján. Kajak-kenusaink mind elődöntőbe verekedték be magukat, két reményfutamos továbbjutásnak is örülhettünk. Olasz Anna a nyíltvízi úszók között remekelt, a kézisek becsülettel helytálltak. Itthon: Kozák Danuta: Most megvolt az a düh a rajtnál, ami korábban hiányzott | hvg.hu. A keddi éremeső után szerdán csendesebb nap várható, de így is legalább egy dobogós helynek örülhetünk majd Lőrincz Viktornak hála.
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.