2001. április 6., 02:00, 12. szám Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: "Ön, amíg szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" – gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj – Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani! 1937. április 11. A költemény alatt az áll, hogy 1937. április 11., és azt is tudjuk, hogy József Attila ugyanezen év novemberében már halott volt. Tehát ez volt az utolsó születésnapja, amelyet megünnepelt magában és számot vetett életével. Az utolsó versszak sorai pedig mára szállóigeként lettek használatosak.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse József Attila VERSEK 1937 SZÜLETÉSNAPOMRA Teljes szövegű keresés Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: "Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" - gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj - Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!
A fiatal J. A. történelemszemlélete és a Zarathustra. József Attila: Eszmélet elemzés Kövek A fiatal József Attila történetszemlélete Párizsi anzix József Attila egyik versszerkesztési módjáról. Kód BTTKMI401MA Cím Műelemző gyakorlat I. Oktató Baranyai Norbert Órarendi adatok Csütörtök, 10-12, 135. Képzés I. Tanári MA Kreditpont 2 Kurzustípus szeminárium Kapcsolódó anyagok A szeminárium célkitűzései/követelmények: A szeminárium leírása: A szemináriumon a XX. századi magyar líratörténet olyan műveinek értelmezésére kerül sor, melyek az általános és középiskolák irodalomóráinak meghatározó tananyagaként vannak jelen az oktatásban. Mivel a középiskolában nagy hangsúly helyeződik a lírai szövegek összehasonlító elemzésére, így a szemináriumi alkalmak egy részén hasonló szempontú műértelmezésre teszünk kísérletet. Ebből következően az egyes szövegek különböző kérdésirányú és nézőpontú elemzése mellett az alkotások taníthatóságának módszertani problémáit is igyekszünk érinteni. gyakorlati jegy feltétele: egy választott témakörből felvezető referátum készítése, illetve a kiadott szövegek, a kötelező szakirodalom és az órán megbeszéltek ismerete, melyről zárthelyi dolgozatban kell számot adni.
gatto 2016. október 28. 19:56 Komolyan mondom J. A. örök példakép(em) Egyik kedvenc költőm és ez a vers pedig a kedvenc versem tőle. Köszönöm Attila, mig éltél, és azóta is egész népedet oktatod, nem középiskolás fokon! Nemesné Nagyon szeretem József Attila verseit. Többek között a Születésnapomra irott verést is! Nemesné Valéria Ezt a versét, sokszor elmondtam, rendezvényeken. Szép emlékek. Ezzzz iggen jóóó ez a vers!!! Imádom József Attilát és az összes versét!!! !
E két értelmezés valamiféle egységeként is felfogható a Bergsonra hivatkozó magyarázat, ez ugyanis az ösztönt (az intuíciót) és az eszméletet is bevonja az értelmezés körébe. ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat. ); 1. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze 2. olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall
Petőfi Sándor: János vitéz 25-27. fejezet (31-32. 11. ) Fogalmazás dolgozat előkészítése - az elbeszélés tartalmazhat leíró részleteket. Célja, hogy elképzelhetőbb legyen a leírással bemutatott rész. A leíró részlet színesebbé teszi a fogalmazást. Petőfi Sándor: János vitéz - összefoglalás (33. Fogalmazás S.O.S. - János vitéz 12. fejezetéből egy fogalmazás vagy Jancsi vagy egy huszár szemszögéből!!!!!!!! Előre is köszönöm a választ.... 15. ) Műfaja: elbeszélő költemény = verses formában írt epikus alkotás - a költő E/3. személyben írta le az eseményeket - gyakran használt párbeszédes és leíró részeket is - négysoros versszakokból áll Rímképlete: aa bb - páros rím Verselése: ütemhangsúlyos 4 ütemű 12 szótagos Fogalmazás dolgozat (34. 22. )
14. ) leírás: az irodalmi ábrázolás egyik alapformája, amellyel az író egy személyt, tárgyat környezetet, jelenséget ír le, jellemez tulajdonságaik megjelenítésével metafora: olyan költői kép, amelyben két dolog, fogalom azonosul egymással Pl. :Jancsi szívének gyöngyháza = Iluska Petőfi Sándor: János vitéz 3-4. fejezet (22. 19. ) megszemélyesítés: élettelen dolgok vagy elvont fogalmak felruházása élőlények, emberek tulajdonságaival Pl. : "A nap akkor már a földet érintette. " hasonlat: két dolog összehasonlítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság alapján Pl. : "Elváltak egymástól, mint ágtól a levél;" Petőfi Sándor: János vitéz 5-6. fejezet (23. 21. ) Petőfi Sándor: János vitéz 7-10. fejezet (24. óra 01. 04. ) Petőfi Sándor: János vitéz 11-12. fejezet (25. János vitéz fogalmazás írása. ) Petőfi Sándor: János vitéz 13-18. fejezet (26 - 27. 18. ) Petőfi Sándor: János vitéz 19-20. fejezet (28. 28. ) Petőfi Sándor: János vitéz 21-22. fejezet (29. óra 02. 01. ) Petőfi Sándor: János vitéz 23-24. fejezet (30. 08. )
1/1 anonim válasza: 62% Le kell írni a történetet E/1-ben, és pár helyen kiegészíteni saját gondolatokkal. 2018. jan. 23. 13:12 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Petőfi Sándor: János vitéz - irnye.qwqw.hu. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
12. Másnap reggel a huszárok valóban nekikészülnek, hogy kiverjék Franciaországból a törököket. A francia király mindenáron velük akar tartani, ő is harcolni akar. A katonák vezére csak nehezen tudja lebeszélni, mondván, hogy a király már öreg a harchoz. A katonák tudják, hogy a király bátor, de a kardot már nehezen forgatja, nincs értelme, hogy ő is harcoljon. A huszárok lóra pattannak és hamarosan meg is találják a török sereget. Egy követ útján hívják ki őket csatára. János vitéz fogalmazás dolgozat. Megkezdődik a csata. A törökök vezére egy basa, hordónyi hassal, akinek piroslik az orra a sok borivástól. A magyar huszárok nekiesnek a törököknek, megkezdődik a mészárlás. A nagy hasú török basa éppen Jancsival kerül szembe, hősünk pedig nem rest, rögtön kettéhasítja a törököt a kardjával. Vezérük halála futásra készteti a török sereget, a huszárok üldözik őket és mindet levágják. Azaz csak majdnem mindet, egy menekül még lóháton, Jancsi üldözőbe is veszi. Hamar kiderül, hogy a menekülő nem más, mint a török basa fia, aki maga előtt a francia király lányát viszi a nyeregben.