Az aktiválás a oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. Mintaoldalak Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok 3 1. Általános tudnivalók a latin nyelvről 4 Az orvosi latin nyelv 4 Az orvosi terminusok főbb típusai 4 A klinikai terminusok 5 Az orvosi terminológia és a latin nyelv 5 A latin ábécé és a kiejtési szabályok 6 Olvasási gyakorlat 8 A mindennapi életben használt latin kifejezések 9 2. Az emberi test 10 Anatómiai gyűjtőnevek 10 Az emberi test síkjai, irányai 12 Tanulást segítő ábrák az emberi test síkjai, irányai témakörben 13 Feladatok 15 3. Emberi test síkjai 1. A mozgásszervrendszer 18 A csontváz 19 A felső végtag csontjai 19 Az alsó végtag csontjai 20 A törzs és a koponya csontjai 21 Izmok 24 Feladatok 28 4. A keringési rendszer 36 A szív felépítése és működése 36 A vérerek 37 A vér 40 A nyirokedényrendszer 40 Feladatok 41 5. A légzés szervrendszere 50 Feladatok 52 6. Az emésztőrendszer 58 Feladatok 62 7. A vizeletkiválasztó rendszer 70 Feladatok 72 8. A nemi szervek 76 Feladatok 79 9.
Ezenkívül a disztális sarok jobban lekerekített. A szögletjelet fogpótlások készítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. 25 Gyökérjel A gyökérjel a gyökér lefutását jelöli a fog tengelyéhez képest. Így a fogak gyökerei disztális irányban hajolnak. Gyakran ehhez még hozzá adódik a gyökércsúcsok disztális irányba való hajlása. Emberi test síkjai 2020. 26 Görbületi jel A görbületi jel a fogak vesztibuláris felszínén érvényesül: a felszín görbülete meziálisan kifejezettebb, mint disztálisan. Így a fog oro-vesztibuláris átmérője nem a fog közepére esik, hanem kissé meziálisan. Ez jól megfigyelhető a metszőfogakon és kisőrlőkön. 27 A fogak makroszkópos anatómiája 28 A maradandó fogak Metszőfogak (dentes incisivi) 4-4 Szemfogak (dentes canini) 2-2 Kisőrlők (dentes premolares) 4-4 Nagyőrlők (dentes molares) 3-3 29 Metszőfogak Véső alakú korona, margo incisalissal. 4 felszín Oralis fsz V-alakú, közepén fovea dentis (gödör a fogon), nyaknál tuberculum dentis (gümő a fogon), szegélye a limbus dentis (perem a fogon) két oldalról Rágóélen két kis bevágás (incisura), 3 kis tuberculummal.
fejezet: A rendszeres testedzés élettani hatásai 155-184 A rendszeres testedzés hatása az izomműködésre 157-161 A vérkeringés változása izommunkában 161-168 A szívműködés 164-167 A perifériás vérkeringés változása izommunkában 167-168 A légzés változása izommunkában 169-172 Az energiatermelő folyamatok változása izommunkában 172-175 A hőszabályozás alkalmazkodása izommunkához 175-176 A humorális szabályozás változása izommunkában 176-177 Az immunvédekezés változása izommunkában 178-179 Az izommunka idegrendszeri hatásai 179-180 A lelki működések változása izommunka hatására 180-181 IX.
A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel. Az őshonos kocsányos tölgy mellett jellemző növényfajok: az égszínkék csillagvirág, a bogláros szellőrózsa, az erdei varázslófű, és az enyves zsálya is. Természetvédelmi terület magyar módra : hungary. A növények mellett a pazar állatvilág is értékessé teszi az erdőt. A védett 49 gerinces, és a 39 gerinctelen faj már önmagában is indokolttá teszi, hogy különös figyelmet fordítsunk az élőhelyek megóvására. Néhány jellemző állatfaj teljesség igénye nélkül: sisakos sáska imádkozó sáska nagy hőscincér aranyos bábrabló troxbogár örvös légykapó ökörszem darázsölyv héja egerészölyv fekete harkály zöld küllő nagy fakopáncs csuszka őz borz vaddisznó nyest mogyorós pele Dolmányos varjú A Nagyerdő kedvelt helyei: A Debreceni Nagyerdő egyik különlegességét az adja, hogy itt mindenki megtalálja a lehetőséget a pihenésre, a szórakozásra, a kedvenc időtöltésére.
Aztán mind egy csapásra eltűnik. Júliusban az előbbi képet sok pici, rózsaszínesfehér virágaival és sötétzöld leveleivel egészen más hangulatúvá varázsolja az erdei varázslófű tömege. Később mindent elborít ugyanitt a sárgán virágzó enyves zsálya. A rovarok tarka seregében számos védett vagy érdekes faj közt érdemes szólni a bennszülött sisakos sáskáról, az imádkozó sáskáról, a nagy hőscincérről, a szemes cincérről, a vércincérről, az aranyos bábrablóról és egy euroszibériai elterjedésű, országosan is nagyon ritka troxbogárról. Debreceni nagyerdeiő természetvédelmi terület . A minduntalan más és más arcát mutató erdőt madárvilága teszi teljessé. Nagy Jenő 1937-ben a Nagyerdő 68 fészkelőjéről ír. Ez a szám saját felméréseink szerint 30 év múltán legalább tízzel, majd újabb 20 év elteltével megint ennyivel csökkent. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a ragadozók fogytak meg. Eltűnt a törpesas, a békászó sas, a kék vércse. Hiányzik a barna kánya, holott az 50-es évek végéig rendszeresen 8-10 pár fészkéről is tudtunk. Évek óta nem figyelték meg a kis héját, amely Magyarországon először itt nevelte fiókáit 1957-ben.
1950-ben telepítették az erdőbe a Penicillin (később Biogal, ma TEVA) gyógyszergyárat, ezt követték az Állatkert, Vidámpark, vállalati sporttelepek, Vízműtelep, egyetemi kollégiumok, Szabadtéri színpad, fürdő bővítés, szociális otthon, Camping, menza, KISZ tábor, üdülők, Újvigadó, művésztelep, iparvágány, távvezeték, stb. Történt mindez annak ellenére, hogy az 1947-es, 1961-es és 1970-es és 1985-ös városrendezési tervek mind célul tűzték a Nagyerdő védelmét. Nagyfülű denevér (Fotó: Dobrosi Dénes) A korábbi védetté nyilvánítások (1939, 1959, 1972) nem tudták megállítani a Nagyerdő fogyását, hiszen figyelmük csak az öreg tölgyes-maradványok néhány foltjára terjedt ki. A fenti folyamat megállítása érdekében a Nagyerdő teljes területének védelme vált szükségessé, ami a külső tömb 1992-es országos (99/2007 (XII. 23. ) KvVM rendelettel módosított 10/1992 (III. 25. ) KTM rendelet), és belső parkerdő jellegű rész 1993-as helyi védetté nyilvánításával történt meg. (A régi erdő egy maradványát őrzi még az 1976-ban 15 hektáron helyi védetté nyilvánított Egyetemi Botanikuskert is. )