A pazar, elegáns esküvőt az Alcsúti Arborétumban tartották, a sztárfellépő Rod Stewart v olt. Több fogásos, pazar menüt szolgáltak fel a vendégeknek, az est zárásaként pedig tűzijáték is volt. Várkonyi Andrea Mészáros Lőrinc esküvő ruha divattervező Merő Péter Blikk extra
"Ezen az esküvőn dress code volt, ahol a hölgyek összesen négy púderes/bézses színt viselhettek, Andi ruhája pedig beleillik ezekbe" – olvasható az egyik hozzászólásban. Várkonyi Andrea merészen dekoltált estélyit húzott a Story-gálára A műsorvezető a 18. Story Ötcsillag- és Érték-díjátadó Gálán mindenkit meglepett azzal, hogy az est legmerészebb estélyi ruhájában pompázott. Öt évvel korábban visszafogott estélyit húzott. Képes összeállításunkban tíz sztárhölgyet mutatunk - melyik estélyiben voltak csinosabbak a Story-gálán?
Budapest – Magyar divattervező ruhájában fogadott örök hűséget Várkonyi Andrea, aki múlt pénteken házasodott össze Mészáros Lőrinccel. A műsorvezető egy klasszikus, mégis modern ruhában mondta ki a boldogító igent, amely több mint egy hónapig készült. Andrea a közösségi oldalán osztott meg képet a nagy napról, amely minden bizonnyal a ceremónia után készült, hiszen az ujján jól látható az arany karikagyűrű, ám nem járult hozzá a kép felhasználásához. Ennek ellenére utánajártunk, mit lehet tudni a ragyogó, pezsgő színű ruhakölteményről. Lapunk elérte Merő Péter divattervezőt, aki elkészítette Andreának az esküvői ruhát. Nem most dolgoztak együtt először, Merő készítette májusban a tévés ruháját, amelyet a TV2 jótékonysági gálaműsorán viselt. Erről Te sem maradhatsz le! – Igen, valóban igaz, dolgoztam már együtt Andreával – mesélte a Blikknek Merő Péter, aki meg is mutatta az általa készített ruhakölteményt. – A tervezésnél Andreának konkrét elképzelései voltak például arról, milyen legyen a kialakítása.
Elegáns, pezsgőszínű esküvői ruhában mondta ki a boldogító igent Várkonyi Andrea pénteki esküvőjén. A modern, mégis klasszikusnak számító ruha Merő Péter divattervező munkája, aki elárulta, hogy egy hónapig dolgoztak azon, hogy a menyasszonyi ruha olyan legyen, mint amilyennek azt a műsorvezető megálmodta. "Andrea szeretett volna egy klasszikus, elegáns, mégis modern és izgalmas esküvői ruhát, ezért is esett a választás erre a geometrikus mintájú, gyöngyökkel és flitterekkel díszített tüllanyagra, amelyet külföldről hozattunk. Fontos volt, hogy ne legyen hivalkodó, mégis méltó legyen az eseményhez és a viselőjéhez" − mondta a Blikknek Merő Péter, aki szerint az is nagy divat mostanában, hogy nem hófehér ruhában mondják ki a hölgyek az igent. A divattervező szerint a ruha nagyon visszafogottra és elegánsra sikerült. Merő Péter kitért arra is, hogy nagyon könnyű volt Várkonyi Andreával dolgozni, ugyanis az alkata nagyon nőies, és könnyen, jól öltöztethető. A divattervező azonban bevallotta, hogy az anyag megmunkálása nem volt egyszerű folyamat, ugyanis az gyöngyökkel és flitterekkel volt díszítve, ami nehézségeket okozott a szabásnál.
Tudta, hogy – a hagyományokat követve – nem szeretne ujjatlan darabot, ahogyan a dekoltázs mélységével kapcsolatban is megjelölte, milyenre vágyik. Andrea szeretett volna egy klasszikus, elegáns, mégis modern és izgalmas esküvői ruhát, ezért is esett a választás erre a geometrikus mintájú, gyöngyökkel és flitterekkel díszített tüll anyagra, amelyet külföldről hozattunk. Fontos volt, hogy ne legyen hivalkodó, mégis méltó legyen az eseményhez és a viselőjéhez. Merő Péter nem először tervezett ruhát Várkonyinak A szín kiválasztása is sarkalatos pont volt a ruha esetében, s bár a menyasszony klasszikusan hófehér ruhában vonul az oltárhoz, a korábban egyszer már házasodó Andrea ezúttal más színt választott. – Most nagy divat, hogy nem fehérben mennek férjhez a hölgyek. Itt is szóba került az ekrü és a pezsgőszín is, végül az utóbbira esett a választás – árulta el Merő. – Azt gondolom, nagyon visszafogott, egyben elegáns lett a végeredmény, csak diszkréten hangsúlyoztuk a vonalait, igyekeztünk olyan sziluettet készíteni ami a legjobban állt Andreának.
Ennek ára kb. 485 ezer forint. (Kiemelt kép: TV2)
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Népdal magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: vasárnap, 2015. október 18. Nézettség: 1, 089 Tetszik 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal Orotvai népdalok (szöveggel) Szeleczki fivérek-Bugaci népdalok (szöveggel) Vadvirág énekegyüttes-Palóc népdalok (szöveggel) Gombosi népdalok
Kossuth Lajos táborában Két szál majoránna Egy szép, nyalka de magyar huszár Sej, lovát karéjozza Ezen az oldalon lovakkal, lovaglással kapcsolatos népdalokat, népmeséket fogunk gyűjteni. Ez persze akkor lesz igazán élő, ha majd szöveggel, kottával és hangzó anyaggal együtt tudjuk föltenni őket. Egyelőre - kezdetnek - álljon itt a lovaglással kapcsolatban föltehetőleg leggyakrabban idézett népdal szakasz a közismert 48-as nótából, amelyet Kun Péter is idéz a Szelek szárnyán című nagyszerű művében, mint a lovaglás tudományának dalba foglalását: Lovas népdalaink, mármint azok, amikben lóra, lovaglásra utalás található, nagy számban vannak, akár a legismertebbek közt is. Ilyen pl. a Csitári hegyek alatt, vagy a "Megkötöm lovamat, szomorú fűzfához", amit érdemes is idéznünk: Megkötöm lovamat Szomorú fűzfához, Lehajtom fejemet Két mellső lábához. Gombosi népdalok (szöveggel) | Népdal videók. Ez megintcsak tanulságos szöveg. A ló lába elé heveredni ugyanis nem éppen a legbiztonságosabb cselekedet. Aki megteszi, annak vagy nem volt még lóval sok dolga, vagy éppenséggel nagyonis bizalmas viszonyt alakított ki a lovával.
A ló népmeséinknek is gyakori szereplője, s mindig a jó oldalán áll, mindig segíti a gyengét, a főhőst. A lóval való kapcsolat mindig harmónikus. A lovat nem kell kényszeríteni, bántalmazni. A gyakori fordulat: " Mit parancsolsz, kedves gazdám, úgy menjünk, mint a szél, vagy mint a gondolat " - tökéletes kifejezője ennek. Így áll ez a Mirkó királyfi című mesében is. Mert a huszár a nyeregbe Bele van teremtve, Mint a rozmaring a jó földbe, Sej, belegyökerezve. Ne sirasson engem senki, Jól vagyok tanítva, Sem léptébe de sem vágtába Sej, le nem esem róla. Dalok 4. - Magyar népdalok. Mikor katonává lettem, kis pej lovam felnyergeltem, bevezettem a rajcsurba, rúgott vágott kesely lába. Kapitány úr káromkodik, hogy a lovam nem jól ugrik, szoríjja meg a derekát, vágja bele sarkanytúját Panaszolom a tisztemnek, nincs ereje a testemnek. Komisz kenyér, só nincs benne, nincs a huszárnak ereje Fakó lovam a Murza Lajta vizét átússza, Császárt hogyha megkapom, Bécs váráig ugratom Ne karéjozz magyar huszár, Mert leesel róla, Nincsen itt a te édesanyád Sej, aki megsiratna.
Postacímünk Hungarian Scout Association in Exteris c/o Gabor Szorad 2850 Route 23 North Newfoundland, NJ 07435 USA Elérhetőségeink Telefon: +1 (973) 400 8628 Az oldalt készítette és karbantartja: Krekuska Róbert
Jaj, Istenem, mit adtál, Hogy megházasítottál, Hogy megházasítottál, de csuhaja, Adtál nékem feleséget, salala, Hogy egye az életemet, salala. Ez az utca szebeni, Szabad rózsát cserélni, Szõkét, barnát, pirosat, Amilyent én akarok, Amilyent én akarok, salalala. Verd meg, Isten, verd meg azt, Kinek szíve nem igaz, Mer' az enyém igaz volt, Mégis megcsalatkozott, Mégis megcsalatkozott, salalala. A füzesi csorgó víz Olyan édes, mint a méz, Aki iszik belõle, Vágyik a szerelemre, Vágyik a szerelemre, salala. Édesanyám, sejehaj, mondanék én valamit, Gombolja ki az én lajbim elejit. Nézze meg, de sejehaj, mi bántja a szívemet, Eltiltották tõlem a szeretõmet. Az éjszaka, sejehaj, nem aludtam egy órát, Hallgattam a régi babám panaszát. Lovas népdalok, mesék. Éjfél után, sejehaj, mondta meg, hogy mi baja, Õ szeretne, de az anyja nem hagyja.
Ami a dal szerzőjét illeti, én az utóbbira szavaznék. S máris helyben vagyunk, ami a "természetes lovaglás" az "erőszakmentes lókiképzés" vagy a ló és lovas közti bizalomra épülő kapcsolat eredetét illeti. De álljon itt egy furcsa ellenpélda: Hova lett az iménti harmónia? Rúg-vág a ló, szorítja sarkantyúzza a lovas. Ugyan kinek jutna eszébe egy ilyen ló lábai elé feködni? A rajcsúr (Reitschule) szó világossá teszi, hogy az osztrák seregbe besorozott katonáról van szó, akit idegenség vesz körül, lovat és lovasát idegen rendszerbe kényszerítik. Bizonyságul íme a haramdik versszak: Ha azt hinné valaki, hogy a katonasággal szükségképpen együttjáró fegyelem zavarja meg a más dalainkban szépen megnyilvánuló ló és lovas közti harmóniát, ki kell mondjuk, hogy ez tévedés. Erre is dalaink közt találunk bizonyságot: Ebben a kuruc nótában - bár ez is katonás - a ló mégis együttműködő, segítő társként, s nem ellenszegülő, legyőzendő, megfegyelmezni való ellenfélként mutatkozik. Csakhogy itt a katonaságot a "hazáért és szabadságért" önként vállaló huszárról, s nem az idegen hatalom által katonasorba kényszerített emberről van szó.
(Ördöngösfüzes) Ne bánd, édes virágom, Hogy így élem világom, Éljed te is, nem bánom, Szívembõl azt kívánom, Sajla-lala… Én is voltam valaha, Szépasszonynak kocsisa, De megrúgott a lova, El sem felejtem soha, Le az utcán, le, le, le, Le a falu végére, Ott árulják a rózsát, A szép csokros violát, Gyere rózsám, végy egy párt, Kössél nékem bokrétát. Megyek az utcán lefelé, Senki se mondja, gyere bé, Csak egy kislány mondta nekem, Gyere be te szerencsétlen. Ez az utca bánat utca, Bánat kõbõl van kirakva, Az én rózsám kirakatta, Hogy én sírva járjak rajta. Nem járok én sírva rajta, Járjon, aki kirakatta, Járjon, aki kirakatta. Árok, árok, de mély árok, Nem gondoltam, hogy így járok, Beleestem, benne vagyok, Egy kislánynak rabja vagyok Mindenféle szeretőm volt, hopp, Csak még cigánylegény nem volt, hopp, Már ezután abban járok, cigánylegényre találjak, Salala-lala. Túl a vízen mandulafa virágzik, Mandulája vízbe hull és elázik, Az én éltem fájáról is lehullott, Az a virág, amely szépen virított.