A mérsékelt siker hatására a projektet 2009-ben jegelték, bár néhány példány még utána is készült belőle. Szerző: AgrárUnió Tags: traktor, mezőgépgyártás, Oroszország, JCB, Fastrac
Olcsó új eladó és használt Jumz 65 alkatrészek. Jumz traktor alkatrész, jumz 65 traktor, mtz jumz traktor, jumz traktor motor, eladó használt agt traktor, eladó használt jcb traktor, eladó használt t25 ös traktor. JUMZ, EO D65M motor bontott alkatrészek. Nyíregyháza, Nyíregyháza, Nyíregyháza. Orosz, ukrán gyártmányú traktorokhoz rendelhetők különböző EREDETI alkatrészek, pl. JUMZ alkatrész témakörhöz tartozó cégek listája. Mtz jumz kompresszor – Autó – motor és alkatrész – Új és használt termékek széles választéka – Vásárolj azonnal, licitálj aukciókra, vagy hirdesd meg eladó. 14:07 ▪ Vladimirec ▪ Baranya Eladó egy vladimirec t30 típusú traktor teljesen felújított állapotban vagy jó állapotú mtz 80 as csere érdekel. Ujrakárpitozva új gumikkal új üléssel... Telefon: +36304211583 Vladimirec T25 A 1 hónapja hirdető 2021. Elado hasznalt orosz traktorok 5. június 13. 18:29 ▪ Vladimirec ▪ Komárom-Esztergom Első tulajdonostól eladó egy nagyon megkímélt T25 A ssú jármű, piros rendszámos, érvényes műszakival(2024-ig), kevés üzemóra(2016)légfékes, újszerű gumik.
előre is. négy sebesség... Traktor gyári t-012-es Árösszehasonlítás 320 000 Ft
Fehér csészéből szeliden Fehér tejet inni.
8 Unta is már a szót Gere, a tanítvány, Ostorával néha nagyokat suhintván; Meg-megcsapta lábát a lógós lovának, S megrántá a gyeplőst, hogy ne szaladnának. Fehér arany lancée. Végre osztán felült a nemzetes asszony, Meghagyá Bencének: mit, hogy igazgasson. Mellé unokája; míg egy leány cseléd Be-lim-lomozá a szekér első helyét. 9 De, mikép utazott Toldiné Budára, Nem méltó az ilyen tisztes krónikára; Háza volt Miklósnak, oda szálla Budán; Mint a magáéba kedves fia után. (Több nincs)
, Tart vala az asszony... nagy siralmat. ' Ilosvai 1 Toldiné bús szíve otthon is csak fája, Szomorú lőn neki csendes háza-tája, Szomorú és siket: ahová, jól tudja, Hire a fiának, ha volna, se jutna. Azér' eltökélé hogy Budára menjen: Sok ember megfordul oly világos helyen, Népek és országok utja metszi átal; Szemfül ember ottan mindig ujat lát, hall. 2 De meg' célja is volt az özvegy királynét Felkérni, hogy lenne szószóló fíáért, Visegrádra menni, elébe járulni, Egy kis ajándékkal lábához borúlni. Rögtön is hozzálát, késedelem nélkül, Elrendeli házát és az útra készül; Mezei munkának úgy is szűnt a napja: Ami hátra van még, azt Bencére hagyja. 3 Azután egy belső régi szekrénybe nyúl, Amelyet magával hozott menyasszonyúl; Nehezen nyiták ki, sorba vették hárman, Kulcsa megfeledte a járást a zárban, Toldiné felhajtja felső takaróját. Gondosan beszerzett halálra-valóját, Akkor vigyázattal, jobb kezét ledugva, Keresgél fenéken valamit egy zugba. Fehérarany lánc. 4 Előbb is az arany koszorút vevé ki. Anyai jószága volt e párta néki, Úgy szállott az mindég leányról leányra, Bajos lenne hamar megmondani, hányra; Gyémánttal, rubinnal a cifrája ékes, Smaragd benne szép zöld, opál benne kékes.
Nyugat · / · 1913 · / · 1913. 1. szám Lánc, lánc, eszterlánc, Eszterlánci cérna Kisleányok bús körében Kergetőzöm én ma. Nincs semmi aranyom, Jobbra-balra löknek, Körbe-körbe, egyre körbe, Láncán kis kezöknek. Merre menjek, szóljatok? Hátra vagy előre. Az erdőbe megbotoltam Egy nagy, csunya köbe. Voltam én is jó fiu, Istenem, de régen Csigabigát én is hivtam Kinn a régi réten, Verset mondtam én ám Gilice madárra, Magyar gyerek gyógyította, Török gyerek vágta. Jártam az erdőkben is Csillagot keresve, Aranykapun én is bujtam És aludtam este. Nézzetek rám, hugaim, Éjjel most nem alszom. Bámulom a holdvilágot, Véres már az arcom. Nézzetek rám, lelkeim, A cipőm levásott. Körmeimmel, kárörömmel Csunya gödröt ások. Szánjatok meg, sziveim, Rongyos a kabátom Szédül a lánc, szédül a tánc, Már utam se látom. Szeretem a láncot én, De úgy fáj e sok lánc, Szeretem e táncot is én, Csakhogy ez pokoltánc. Engedjetek innen el, Hagyjatok magamra. Este szépen süt a lámpám, Este jó a kamra. Arany Lánc (méret:50) PP 48375 : EkszerM01. Hagyjatok szaladni még, Tündérekbe hinni.
Illés neje Sekullich Milicza, gyermekei István, András, Vaszzil, Eufemia és Ekattarina 1834 nov. 6-án nyertek címeres nemeslevelet. András 1845-ben Brassó vármegye főpénztárosa volt. Fia Mihály (†1882) Temesvárott telepedett le. Fiai: Milán, Szilárd és Sándor. szabadfalvi Joannovics [ szerkesztés] Döme temesvári kir. ítélőtáblai bíró 1907 dec. hó 18-án fiaival, Jenővel és Emillel együtt magyar nemességet nyert. Címer: kékben zöld halmon egy aranykötésű és vágású "Corpus Juris" fekete felírású könyv, rajta egy szemközt álló, természetes színű barna bagoly. Arany Lánc (méret:55) GB 45186 : EkszerM01. A pajzs felső jobb sarkában egy hatágú arany csillag, a balban pedig növekedő ezüst félhold. Sisakdísz: vörös nyelvét öltő, baljában két serpenyős arany mérleget, jobbjában aranymarkolatú egyenes kardot tartó, jobbra fordult arany oroszlán növekvően. Takarók: vörös-arany, kékezüst. szentandrási Joannovics [ szerkesztés] A család a XVIII. század második felében Montenegróból származott be és Temes vármegyében telepedett le. Tagjai közül számosan magas papi méltóságokat viseltek a gör.
Egy régi név kiált az életemben, egy régi lány, kiről nem énekeltem, kinek a szívem rég adósa volt, ki rózsa volt s neve is Rózsa volt. Diákkoromban mentem hozzá néha, az árvalányhoz, én, kezdő poéta, megbújtam nála a dívánsarokba, és ámbratestét néztem szívdobogva. Ó csipke-szoknya! Illat! Mézes esték! Ó tükör! Ábránd! Méreg! Pillafesték! Ó kisdiák, ki andalogva ballag, s nyakkendője egy vékony sárga szallag! Üllői-út! Bolondság! Régi tájak! Eltűntek egyszer! és most újra fájnak! Ó lány, kinek sokkal vagyok adósa, hadd zengem őt most: rózsa, rózsa, rózsa. Hol vagy ma kedves? Jaj, hiába nézem az éjszakát, már eltakar egészen. Vadmacska-szemed zöld deleje ég-e? Fehér arany lancent. S nagy, furcsa szájad? Vagy már vége, vége? Forró fejed bután födi a föld el, s mint antik húgaid, repedt tükörrel és koszorúkkal fekszel mély koporsón a kásás elmúlás ágyában, olcsón? Nem tudni soha, hova száll a tündér, én sem tudom, hogy hova-merre tűntél, nem álltam ágyadnál ezüstkanállal, míg verekedtél a sovány halállal. Valahol messze, a poros vidéken halnak meg ők, egy tompa este, régen, így mennek el, kik bennünket szeretnek, csak a szívünk marad itt, vén eretnek.