Jó, hogy lehet segítséget kérni, és pláne jó, ha ezt fel is lehet vállalni. Gyerekkorban dől el, hogy kit mire tanítanak: arra, hogy el kell rejtenem, másban kell keresnem a hiba okát, vagy arra, hogy magamba kell nézni, hogy miért nem vagyok jól. Ebben az őszinteségben rosszul állunk itt Magyarországon – mondta Faludi, aki maga is jár pszichológushoz, ha épp úgy érzi, hogy szüksége van rá. A szakember állítólag azért nem dolgozik külföldön, mert ő a magyar szorongást érti, a magyar depressziót, a magyar krízist, de az interjúban arról is beszél, hogy miért kell pszichológusnak foglalkozni a dumaszínházasokkal, és mit tesz, ha két olyan sportoló áll egymással szemben egy versenyen, ahol mindkettőjüknek ő a pszichológusa. Szilágyi Áron olimpiai bajnok pszichológus siker Tokió 2020
Tokió 2020 Helyszíni tudósítás Szilágyi Áron egészen idegőrlő és kiélezett csatában 15:13-ra legyőzte Sandro Bazadzét a férfi kardozók egyes versenyében a tokiói olimpián, ezzel sorozatban harmadik fináléjára készülhet. Szilágyi Áron egészen fantasztikus teljesítménnyel abszolválta a tokiói olimpia első három körét, egyik asszójában sem engedett hét tusnál többet az aktuális ellenfelének. Transzban, mégis elképesztően higgadtan és tudatosan vívott, és szinte minden meccsére jutott egy-egy demoralizáló sorozat. Az elődöntőben a grúz Sandro Bazadze várt rá, aki a negyeddöntőben óriási skalpot gyűjtött be, amikor 15:13-ra legyőzte a világranglistán első helyen álló, világbajnoki címvédő Oh Szang-ukot. Bazadze nyolcadik kiemeltként érkezett az olimpiára, legutóbb pedig a budapesti világkupán vívott Szilágyival, akkor 15:6-ra alulmaradt a kétszeres olimpiai bajnokkal szemben. Az elődöntő már a középső, központi páston zajlott a Makuhari Messe Hall B épületében, itt már csak egy asszóra figyelt mindenki, nem zajlottak párhuzamos meccsek.
Meglepő felkérést kapott Szilágyi Áron A háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áront visszavágóra várja a Tokióban ezüstérmes Luigi Samele a Bolognában hétfőre kiírt találkozón, amely többek között a vívósport népszerűsítését szolgálja - mondta el Marcello Scisciolo, a Virtus Bologna vívószakosztályának alelnöke az MTI-nek a Rómában tartott szerdai sajtótájékoztatón. Vívás: Szilágyi Áront "olimpiai visszavágóra" várják Bolognába A háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áront visszavágóra várja a Tokióban ezüstérmes Luigi Samele a Bolognában hétfőre kiírt találkozón, amely többek között a vívósport népszerűsítését szolgálja – mondta el Marcello Scisciolo, a Virtus Bologna vívószakosztályának alelnöke az MTI-nek a Rómában tartott szerdai sajtótájékoztatón. A Duna TV-n és online is látható a Szilágyi Áronról szóló film A Szilágyi Áronról készített dokumentumfilmet a júliusi mozipremiert követően végre a tévében és online is nézhetjük. A Telekom Videótékában már kölcsönözhető/megtekinthető az Egy mindenkiért, és a is elérhető.
Nem sokkal később a szinte biztos biztossá vált, így vasárnap a Szilágyi Áron, Szatmári András, Decsi Tamás, Iliász Nikolász összetételű kvartett lép pástra a BOK Csarnokban. Szilágyi Áron ezután sem hibázott: Szatmári után az egyiptomi Ziad Elsissyt búcsúztatta, majd jött a tokiói döntő visszavágója, ahol az olasz Luigi Samele ezúttal is meghajolt a háromszoros olimpiai bajnok tudása előtt. Aztán Szilágyi az elődöntőben is stabilan állt a lábán, erre szüksége is volt, hiszen a csapatban kétszeres olimpiai bajnok dél-koreai Kim Dzsung Hvan kemény és kellemetlen ellenfélnek bizonyult – a magyar kiválóság 15–14-re nyerte az asszót. A finálé pedig nagyon sima meccset hozott, s bár a statisztika megmutatta, hogy az olasz Luca Curatolli még sohasem nyert asszót Szilágyi Áron ellen, pusztán a múltra azért nem hagyatkoztunk – nem tette ezt Szilágyi sem, egyértelműen ő volt a jobb a döntőben, s ezt a végeredmény is tökéletesen megmutatta (15–7) "Nagyon utáltam volna, ha úgy ér véget a pályafutásom, hogy egyszer sem nyerek világkupaversenyt Budapesten – árulta el Szilágyi Áron, aki persze még egyáltalán nem gondolkozik a visszavonuláson.
A döntő 14:15-kor kezdődik, az ellenfél az olasz Samele lesz. "13-13-nál dőlt el, hogy ki nyeri meg ezt a csatát, 14-13-nál már látszott, hogy indiszponált az ellenfelem, és meg tudtam előzni. Addig nagyon kemény csörte volt. Örültem, hogy nem hagytam elmenni, volt, hogy én tudtam magamhoz ragadni a kezdeményezést, de látszott, hogy ez nem fog úgy eldőlni, mint az előző csörték, itt végig vért kellett verejtékezni. Nyugodt tudtam maradni, ennek köszönhető, hogy a végén jó akciókkal tudtam előrukkolni, végre is tudtam hajtani őket és győzni tudtam" – mondta a siker után a Vasas sportolója. Nyitókép: Illyés Tibor
Származás, elterjedés [ szerkesztés] Az ártéri japánkeserűfű Kelet-Ázsiában őshonos. Innen hozták be 1823-ban Európába egy holland botanikus kertbe. Később dísz- és takarmánynövényként is terjesztették. Mára Európa- és Észak-Amerika-szerte meghonosodott. Főleg a domb és alacsonyabb hegyvidékeken gyakori. Nálunk a Dunántúlon, és a középhegységekben terjedt el leginkább. Életciklus [ szerkesztés] A magyar flóra legmagasabb, többször virágzó (polikarpikus), évelő, lágyszárú növényei. Geofiton életformájuknak köszönhetően kiterjedt, fásodó gyöktörzsrendszerükkel telelnek át. Áttelelő rügyekből fejlődnek ki tavasszal az új hajtások, amik április elejére gyors növekedést eredményeznek. A fásodó tövű szárak az alsó részükön idővel parásodnak, és később kifejlődnek az oldalhajtások is. Közben a főszár alsó levelei lehullnak. Júniusban kezdődik el a rovarmegporzású virágzat fejlődése. A termések szeptember-októberben érnek be, majd novemberre hullnak el. Széllel terjedő, szárnyas makkocskatermésük van.
Japánban itadori -nak (イタドリ), "erős növénynek" is nevezik. Egyes fajaik az anyanövénytől 7-20 méter távolságra, legalább 2 méter mélyre érő rizómáik (sarjadzásra képes gyökereik) kiterjedt hálózatának segítségével gyors terjeszkedésre képesek. Akár 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabok is képesek növénykolóniát létrehozni. Áradáskor, magas vízálláskor a növény vagy egyes részei a folyókba vagy vízmosásokba kerülnek, így új helyekre jutnak el. Ahogy más inváziós fajoknál is előfordul, a gyakran bolygatott talaj lehetővé teszi a fiatal japánkeserűfű-egyedeknek, hogy gyors növekedésükkel elnyomják a többi növényt, és egyeduralkodóvá váljanak a területen. A vágás, nyírás, ásás és gyomirtózás, különösen a növekedési időszak elejétől a közepéig ritkán vezet eredményre, gyakran még stimulálja is a koronagyökér vagy a rizómák alvó rügyeinek feléledését. Orvosi hatásai [ szerkesztés] Újabban az ártéri japánkeserűfű és más japánkeserűfüvek szárában lévő magas transzresveratrol-tartalmat próbálják felhasználni.
Ártéri japánkeserűfű Áttelelő rügyekből fejlődnek ki tavasszal az új hajtások, amik április elejére gyors növekedést eredményeznek. A fásodó tövű szárak az alsó részükön idővel parásodnak, és később kifejlődnek az oldalhajtások is. Közben a főszár alsó levelei lehullnak. Júniusban kezdődik el a rovarmegporzású virágzat fejlődése. A termések szeptember-októberben érnek be, majd novemberre hullnak el. Széllel terjedő, szárnyas makkocskatermésük van. Hatékony a generatív szaporodási képességük, de Európában szinte teljesen vegetatív módon terjednek. A szaporítóképleteket az ember és a víz terjeszti. A lombhullás a fagyokig lezajlik, aminek hatására a szár is elhal. A növények könnyen regenerálódnak rizómadarabokból, de olykor szárdarabokból is. Ártéri mézevő Ausztrália területén honos. A természetes élőhelye nyitott erdők és fás részek, gyakran víz közelében, valamint kertek és parkok. Testhossza 15-17 centiméter, testtömege 19 gramm. Elsősorban települési ruderális, ritkábban leromló állapotú természetközeli élőhelytípusokban találkozhatunk vele.
Ártéri japánkeserűfű A projekt keretében megtörtént a vallóniai inváziós fajok listáján szereplő növényfajok kiirtása vagy ellenőrzés alá vonása, különösen a kései meggy (Prunus serotina), a nyáriorgona (Buddleja davidii), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), a vesszős aggófű (Senecio inaequidens) és bizonyos mértékben a fehér akác (Robinia pseudoacacia) vonatkozásában. Eurlex2018q4 Több japánkeserűfű -fajt, de különösen az ártéri, az óriás és a himalájai japánkeserűfűt gyomnövénynek, inváziós fajnak tekintenek. WikiMatrix Egyes fajok rendkívül gyors növekedésre képesek a tavasz folyamán: az óriás japánkeserűfű eléri a 4, 5 métert nyárra, az ártéri a 3 métert, és a "törpe" himalájai japánkeserűfű az 1, 5-2 métert. WikiMatrix