Nagy kár, mert a bizarr vizuális és történetbeli húzásoktól eltekintve a bunyóknak tényleg súlyuk volt. Ritkán mondjuk azt, hogy egy Marvel-filmnek nem áll jól a természetfeletti szál, de ebben az esetben így volt. A Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája nem lett kiemelkedő szuperhősös film, "csupán" egy korrekt szintet ütött meg. A 2021-es év ebben a műfajban még több nagyágyút tartogat, hátha az Örökkévalók vagy a Pókember 3. kijavítja ezt a csorbát. 6/10 Marvel harcművészet film Távol-Kelet szuperhős Jackie Chan kritika
Pedig ennek a filmnek semmi szüksége nincs erre, mert addigra a főgonosz, Wenwu (Tony Chiu-Wai Leung) és Shang-Chi is megkapja a maga rétegeit, és az bizony sokkal izgalmasabb, mint az ötlettelen, fantasy szülte szörnnyel való küzdelem. Még úgyis, hogy azért a komolyabb mélységeket nem járjuk meg. A végső pontozásnál lehetetlen figyelmen kívül hagyni, hogy Shang-Chi bemutatkozása egyszerre lenne felvezetés és egy nagyobb eseménybe való betagozódás. Ez utóbbi nem valósul meg, egyszerűen a Marvel mintha elfelejtette volna, hogy már túl van megannyi fázison és több mint két tucat filmen, így az már nem elég, ha az önálló filmben figyelmen kívül hagyják a moziverzumban történteket is. Igenis jó lenne, ha úgy hoznák be az új hősöket, hogy azok valamilyen formában reagálnának a korábban történtekre, legyenek passzív vagy aktív elszenvedői mondjuk Thanos csettintésének vagy az utána történteknek. Viszont ha elengedjük, hogy Marvel-filmet nézünk, akkor a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája egészen a kétharmadáig szuper kung-fu filmként képes szórakoztatni, miközben azért a drámának is jut bőven hely.
Kár, hogy ezt a kötelező körök futása miatt agyoncsapták egy ötlettelen fantasy-mázzal, ami lényegében teljesen hazavágja az addig látottakat. Ettől Shang-Chi még szimpatikus figurának tűnik, a két extra jelenet is arra enged következtetni, hogy fontos szerepet kap a jövőben, de hol vagyunk már az olyan ütős bónuszoktól, mint Nick Fury felbukkanása? És pont ez a baj a Marvellel jelenleg. Nincs bátor vállalás, és ez nem vetít előre különösebben fényes jövőt. Gamekapocs értékelés: 6. 5 Rendezte: Destin Daniel Cretton Szereplők: Simu Liu, Tony Leung Chiu Wai, Awkwafina, Michelle Yeoh, Meng'er Zhang, Fala Chen, Benedict Wong, Tim Roth Játékidő: 132 perc Hazai premier: 2021. szeptember 2. Kövesd az Instagram-oldalunkat! A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
Két hangsúlyos személyiségjegye bár végig jelen van, mégsem érződik soknak, így Liuval jó párost alkotnak, s a film több jelenetében brillírozó, de összességében most még csak karakterének felvezetése miatt jelen levő Meng'er Zhang is rokonszenves. Jelenetek a filmből Az antagonista apa képében az első komoly amerikai szerepében feltűnő Tony Leung a leghálásabb szerepben bőven a stúdiófilmes követelményeken felül teljesít, a gyakran papírvékony jellemrajzból épít komolyan vehető drámai alakítást, melynek köszönhetően nem csak gonosza hihető, de annak emberibb oldala is, a film végén látható nagyjelenetében pedig a feledés homályából kimentve karakterét a film legemlékezetesebb pillanatát nyújtja. Szigorúan véve a színészválasztás volt mindig is a Marvel-filmek egyik vitathatatlan előnye, miközben hátrányával, a sematikus cselekményszövéssel és az egyre bővülő történetfolyamba való kényszeres beillesztéssel a jelen film is derekasan küszködik. Hol az élményt növelő (a már megszokott stáblisták közbeni és utáni jelenetek és a filmben feltűnő vendégszereplők), hol csorbító (a Bosszúállók: Végjáték mellett egyéb filmekre utalgató, ezzel a nézők egy részét tanácstalanul hagyó) módon, de továbbra is a felszínen maradva lavíroznak a készítők, ám a filmsorozat jellegnek itt is ára van.
A cselekmény nem túl eredeti, sokkal inkább emlékeztet a stúdió első Bosszúállók filmje előtti óvatos biztonsági játékaira, de a hasonlóság nem véletlen. A filmet nézve könnyen beazonosíthatók a képregényfilmek fordulatai és érzelmi csúcspontjai. Így például a mindig hangsúlyos család és bajtársiasság, összességében tehát a Jóság eszményének kiemelt szerepe is feltűnik, amit mostanra mindenki vagy elfogadott, vagy rég otthagyta az egész filmes univerzumot. Az esetleges egyszeri nézők számára azonban a film különlegessége nem is a történetben, hanem a kínai kulturális elemek és – egy meglepetés szereplő kivételével – a teljes mértékben kínai színészgárda beemeléséből adódik. A főhős Simu Liu megfelelő választás: Shang-Chi megformálásában a kötelezően adagolt csetlés-botlásos jelenetekben szerethetően emberi, az akciók során pedig karizmatikus, köszönhetően a színész manírtól mentes játékának. A nézők számára talán legismertebb Awkvafina a tőle a Kőgazdag ázsiaiak és a Jumanji – A következő szint alatt már megszokott harsány karaktertípussal indul, a film végére azonban neki is lehetősége van érzékenyebb oldaláról is bemutatkozni.
540 milliárd forintos felsőoktatási beruházás Magyarországon? Első sugallatra valóban jól csengő szavak, arra azonban álmunkban sem gondoltunk volna, hogy a "kertek alatt" egy kínai gigahitelből megépülő szintén kínai felsőoktatási intézményről lesz szó. Szükségszerűen adódik a kérdés: ki jár jól azzal, ha a kínai Fudan Egyetem Magyarországra települ? ChinaCham - Kínai egyetem Magyarországon. A Direkt36 írt elsőként arról, hogy egy, az Innovációs és Technológiai Minisztériumból (ITM) kiszivárgott dokumentum szerint a Fudan Egyetem budapesti kampusza 540 milliárd forintba fog kerülni, de ami ennél is érdekesebb, hogy jelentős részben kínai hitelből valósítanák meg a beruházást, ráadásul kínai munkások építenék fel kínai alapanyagokból, a budapesti kampusz kedvéért pedig ejtenék is a Diákváros tervét. "Nemzeti" kormányunk kínai hitelből, kínai céggel, kínai vendégmunkásokkal építteti a kínai egyetemet Az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa. Az intézményt a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC) építtetné meg Magyarország, a beruházási ajánlatuk szerint 338 milliárd forintba kerülne, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalnák összesen 520 ezer négyzetméter megépítését, amihez Magyarország a hírhedt Budapest-Belgrád vasút konstrukciójához hasonló gigahitelt venne fel.
Chen Yu nem hagyta abba a magyar nyelv tanulását, mindig gyakorolta a nyelvet, miközben erőfeszítéseket is tett, hogy újraindulhasson a felvétel a magyar szakra. Végül 2018-ban harmadjára is elindult az egyetemen a magyar nyelv oktatása. 3+1 rendszerben tanítják a magyart az egyetemen, ami azt jelenti, hogy Kínában három évet, majd Magyarországon egy évet tanulnak magyarul. A Kínai Kommunikációs Egyetemen a diákok nyelvtant, kiejtést, szövegértést, írást, beszélt nyelvet, hallás utáni megértést, illetve Magyarországról szóló ismereteket tanulnak. Jiang Lai rajong Sisi hercegnőért, miatta is döntött úgy, hogy magyarul akar tanulni. Úgy véli, hogy a magyar nyelvet jól megismerni és folyékonyan magyarul beszélni nem könnyű. Magyarországon tanuló kínai egyetemisták--China Radio International. Hu Runqi a nehéz nyelvtan miatt vicces hibákat is ejt. Az egyetem előtt nem tudtak magyarul. A nehézségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az angol és a magyar nyelv között nagy a különbség, ezért bár gyerekkoruktól tanulnak angolul, ez keveset segít a magyar nyelv tanulása során.
A beruházásra nem hirdettek nyílt versenyt, ugyanis már eldőlt, hogy "a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg", a jogi szabályozást illetően pedig "szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le". Az építkezésre az a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat jelentkezett, amellyel kapcsolatban többször is felmerült már világszerte a korrupció és a kémkedés vádja is. Az ITM szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank - állítólagos - kedvező feltételekkel, 10-15 éves futamidővel és jüan hitel esetén maximum 4, 5%-os, míg euro hitel esetén 1, 9%-os kamattal vállalná a finanszírozást, amire már tett is egy előzetes ajánlatot. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül. Kínai egyetem Magyarországon - Csuhaj Ildikó - YouTube. Nem mellékesen - a kormány számításait alapul véve - a Fudan kampusza több pénzt igényel, mint amennyi a teljes magyar felsőoktatásnak jutott 2019-ben az állam jóvoltából. A hétfői cikke szerint pedig az elmúlt időszakban elüldözött magánegyetemre, a CEU-ra írt törvényt részben visszavonja a kormány.
A hallgatók számára nemzetközi szinten versenyképes tudásanyagot biztosíthat, amelyet a magyar gazdaságban kamatoztatva hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: "Magyarország az egyetemi együttműködésnek köszönhetően regionális tudásközponttá válhat. A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését. A tervezett campusnyitás előmozdíthatja a további kínai beruházásokat, és különösen a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését Magyarországon. " Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A lélegeztetőgép-beszerzések, a Sinopharm-vakcinák, újabban pedig a Fudan Egyetem miatt egyre többször szerepel Kína a magyar közbeszédben, legtöbbször politikai felhangokkal. A magyarországi kínai közösség számára a Fudan érkezése, illetve tágabb értelemben a keleti nyitás azonban sokkal inkább kulturális, mintsem hatalmi kérdés. Nagy figyelemmel kísérem a Fudan kampuszépítését, hiszen nem ez az első eset, hogy egy sanghaji egyetem Budapest felé szeretne terjeszkedni – mondta a Gao Anni, a Sino-European Institute elnöke. A magyar-kínai oktatási és kulturális kapcsolatokkal foglalkozó intézetet még 2017-ben bízta meg a Shanghai Business School, hogy készítsenek megvalósíthatósági tanulmányt arról, milyen feltételekkel vethetne lábat az egyetem Magyarországon. Bár a sanghaji városi kormányzat által is támogatott projekt nem vezetett semmilyen beruházáshoz, a szintén sanghaji Fudan érkezése Gao szerint komoly lehetőségeket nyit meg Magyarország előtt, leginkább tudományos téren. A Fudan-ügy Áprilisban derült ki, hogy a magyar kormány több százmilliárd forintos hitelt venne fel Kínától, hogy kampuszt építsen az ázsiai ország elitiskolájának, a Fudan Egyetemnek Budapesten.
A magyar és a kínai szakminisztériumok szándéknyilatkozatban erősítették meg, hogy együttműködnek a magyarországi Fudan Egyetem létrehozásában. A Fudan Hungary University magyar és magyar-kínai kettős diplomát adhat (mint amit a Bécsig kitessékelt CEU Közép-Európai Egyetem adhatott - a szerk. ), elsősorban gazdálkodástudományi, a későbbiekben pedig műszaki és orvosi képzéseken - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Egyetem (ITM). Egyetem, diákszállás épül Az oktatási és kutatási infrastruktúra mellett a beruházáshoz kapcsolódik egy háromezer hallgató elhelyezésére alkalmas diákszállás is, amely új funkcióval ruházza fel a Nagyvásártelep műemléki védelem alatt álló épületegyüttesét. Az egyetemi campus 520 ezer négyzetméter fejlesztést foglal magában, ezzel lehetővé téve 5-6 ezer hallgató befogadását, oktatási, kutatási innovációs tereket. Az első ütemhez kapcsolódóan épül meg egy ötezer négyzetméteres diákszállás is a majdani Budapesti Diákváros területén. A későbbiekben a létesítményfejlesztések további két ütemben folytatódnak - írja az ITM közleménye, de arra nem tér ki a minisztérium, hogy ez hány milliárd forintba fog kerülni.
A diákok okosak, és Chen tanárnő segítségével egyre jobban tanulnak. Ma már sokkal modernebb eszközökkel tanítják a magyar nyelvet, mint korábban, hangstúdió és szinkrontolmácsolás-szoba is van az egyetemen. A probléma az, hogy kevés az olyan kiváló tanár, akik magyarul tudnak tanítani. Kínát és Magyarországot nagy távolság választja el egymástól, nyelvi és kulturális területen is nagyok a különbségek. Ha Magyarországról van szó, akkor általában csak Petőfit és Sisit ismerik a kínaiak. Márpedig úgy nehezebb magyarul tanulni, ha nem értjük meg a magyar kultúrát, Magyarországot. Chen Yu tanárnő ezért sokat dolgozik Magyarország megismertetése érdekében is. Az utóbbi időben a két ország közötti cserekapcsolatok egyre szorosabbá válnak, a két nép is jobban megismeri egymást. Néhány kínai nagyvárosban magyar szótárt is lehet vásárolni könyvesboltokban. De ez nem elég a magyarul tanuló diákok számukra. Chen Yu ezért a diákokkal együtt Magyarországra ment, hogy megtapasztalják az országot, és magyarul tanuljanak az ELTE-n. A diákok jól érzik magukat Magyarországon, szeretnek az ELTE-n tanulni.