Művészetpolitikai hazugságok 2019. 08. 29. 10:48 Párkányi Raab Péter mindig kitartott a bronz vagy a kő használata mellett, s az idő őt igazolta. A műanyagok használatát feleslegesen istenítették, s ráadásul az újabb anyagokból készült művek ötven év után elkezdtek széthullani. Ami 1989-ben történt, óriási jelentőségű esemény volt: mert egy rab nép nyitott utat egy másik rab népnek. Az évek során egyre inkább átérzem ennek a jelentőségét – fogalmazott a páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából megrendezett esemény kapcsán a Figyelőnek adott interjújában Párkányi Raab Péter szobrászművész, akinek Melocco Miklóssal nyílt közös tárlata az esemény helyszínén. Mint visszaidézte, a határnyitásról a televízióból értesült. Az egész egy fura helyzet volt, mint ahogy maga a rendszerváltás is, ahogy ezt 18-19 évesen fel lehetett fogni – tette hozzá, elismerve azt is, hogy ők akkor még nagyon érintőlegesen érezték csak át ennek a jelentőségét. A Szovjetunió felbomlását azért megünnepelték, de például a náluk két-három évvel fiatalabbak nem értették, hogy minek örülünk.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. május 22. szombat 07:18 Az örömút egy teljesen új fejezetet nyit a kereszténység történetében, jövőjében és jelenében – mondta Párkányi Raab Péter. A Kossuth-díjas szobrászművész Péliföldszentkereszten készíti el Magyarország első nagyszabású örömútját süttői és tardosi kőből. A stációk domborműveiről, az örömút által jelképezett szemléletváltásról és arról beszélgettünk, hogy kell-e a haldoklók arcát tanulmányozni ahhoz, hogy egy hiteles Krisztus-arcot alkossunk. "Vallásos életünk húsvéttól megtorpan. Elkezdi a húsvéti szünetet. Krisztus föltámadt… igen, ő boldog… ő már biztonságban van. Befutott. Visszavonult a mennybe. Jól végzett munkája után kiérdemelte a pihenést, nyugdíjba ment" – e gondolatokkal kezdi Louis Évely (1910–1985) az elmélkedéssorozatát, amellyel jó néhány évtizede új hagyományt teremtett. A belga katolikus pap megelégelte, hogy a keresztények Krisztus szenvedéseivel többet foglalkoznak, mint azok céljával és lényegével: a feltámadással.
21. 03. 15. 14:08 2021-ben Kossuth-díjat kapott: "PÁRKÁNYI RAAB PÉTER Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, a klasszikus európai, illetve a legnemesebb nemzeti hagyományokat innovatív látásmóddal ötvöző művészi pályafutása, finoman megmunkált kisplasztikákat, látványos kiállítótermi kompozíciókat és monumentális köztéri szobrokat is magába foglaló alkotóművészete elismeréseként;"
Mert a bronzöntést vagy a fafaragást valakinek ki kell fizetnie: vagy a művésznek, vagy a mecénásának, aki belefekteti a pénzét. "Mindenesetre ez egy hazugság eredménye, amelyet tisztán látnak azok is, akik helyet kapnak benne, szerepet vállaltak – akár úgy, hogy istenítik az új anyagot – és azok is, akik hozzám hasonlóan a hagyományos anyagokkal dolgoznak, és szembesülnek azzal, hogy a drága kivitelezési költségekkel kell versenyképesnek lenni" – fejtette ki, nem hallgatva el azt a tényt sem, hogy a műanyag szobrok idővel már elkezdtek szétesni. A múzeumok, a befektetők bevásároltak ezekből a nem túl tartós anyagból készült alkotásokból, és ezek most a gyűjtőknél, a múzeumoknál egymás után széthullanak. Erről egyelőre nem nagyon beszélnek. Ezeket az alkotásokat ráadásul restaurálni sem lehet. Ez a jelenség példátlan a művészet történetében, s azzal függ össze, hogy ebben az esetben egy új anyagról van szó, amelyet az idő nem próbált ki. A bronzról, a kőről tudjuk, hogy ezer éveket átvészel, míg ezekről az új anyagokról ötven év elteltével kiderül, hogy nem bírták ki az idő próbáját.
Nagydíj, Franciaország 2002 Balassagyarmat Város Díszpolgára díj, Magyarország 1998 Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele 1998 Magyarország Koller-díj, Budapest, Magyarország 1997 Dunaújváros köztéri szoborpályázatának III. díja 1997 Magyarország Budapest köztéri szoborpályázat különdíja 1997 Balassagyarmat Város Horváth Endre díja, Magyarország 1994 Szombathely Város köztéri szoborpályázatának I. és III. díja, Magyarország 1993 Érd Város köztéri szoborpályázatának I. díja, Magyarország 1993 Szécsény Város Őszi Tárlatának Nagydíja, Magyarország 1991 ardínia szigetén, Qartu S án rendezett Kőszobrász Sympozium I. díja, Olaszország 1990 Magyar Művelődési Minisztérium Díja, Oltár c. alkotásért, Magyarország Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Párká Archiválva 2007. május 24-i dátummal a Wayback Machine -ben Artportal Köztérkép További információk [ szerkesztés] Franciaországba lopták a kétbőröndös Timárt [1]
Ha felpörög a gazdaság, év közben sem kizárt egy újabb minimálbér-emelés. De ahhoz, hogy a magyar legkisebb bér lefaragja a most már a régióban is tapasztalható lemaradását, kiugróan kellene növekednie. Az előző években megszokottnál szerényebben, ráadásul csak februártól nő a kötelező legkisebb bér. Simon Ferenc: Simon Ferenc munkássága 1988-tól 1999-ig (Kaleidoszkóp Kiadó Kft.) - antikvarium.hu. A hétfőn aláírt bérmegállapodás alapján a minimálbér és a bérminimum is 4-4 százalékkal emelkedik, így az előbbi a jelenlegi bruttó 161 ezer forint helyett februártól bruttó 167 400 (nettó 111 321), az utóbbi pedig a mostani bruttó 210 600 helyett bruttó 219 ezer forint (nettó 145 635) lesz. Ez a fele az előző évi, 8 százalékos emelésnek, és alig több a hivatalosan tervezett 3 százalékos inflációnál. Bármilyen rosszul fest is ez, a minimálbér bő három évtizedes történetében ennél cudarabb időkre is volt példa. Bekavart a koronavírus Megtört az Orbán-kormány minimálbér-emelő lendülete. A 2016-os, hat évre szóló bérmegállapodás a gazdaságélénkítés és a versenyképesség javításának jegyében köttetett, amivel alighanem egyik oldal sem járt rosszul.
Kezdőlap magyar történelem Decsy János | Fejtő Ferenc | Kemény István | Sozan Mihály A forradalom előzményei, alakulása és utóélete Fejtő Ferenc Kemény István Sozan Mihály Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Kiadó: Magyar Október Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 239 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 21.
Antall, 1990 "Tudunk-e alternatívát biztosítani? " A megszorítás szóval már 1988-ban megismerkedett az ország. Medgyessy Péter akkor még miniszterelnök-helyettesként azt mondta, hogy az egészségügyön, az oktatáson és a társadalombiztosításon nem szabad spórolni, viszont csökkenteni kell a katonai kiadásokat, a vállalati támogatásokat, a központi apparatáust és az állami beruházásokat. Bizonyos értelemben megszorító intézkedés volt az is, hogy az MDF-kormány 1990. október 25-én 65 százalékos benzináremelést jelentett be. A következmény a taxisblokád lett, majd utána Antall József miniszterelnök drámai hangú beszéde a Parlamentben. "Az ország állapota rendkívül súlyos gazdasági szempontból. Az emberek elégedetlensége felfokozott és jogos. De mit mondhatunk mi itt együtt? Tudunk-e alternatívát biztosítani? Minimálbérek alakulása 1988 tól tol barad. " Bokros, 1995 "Ne pusztán költésgvetési forrásból! " Az első igazi megszorító csomag Bokros Lajos pénzügyminiszter nevéhez fűződik. Horn Gyula kormánya 1995. március 12-én megnyírbálta a szociális ellátórendszereket - például részben jövedelemhez kötötte a családi pótlékot -, bevezette a forint csúszó leértékelését, a vámpótlékot és a tandíjat.
A bérek ütemesen emelkedtek, a kereslet nőtt, a növekvő járulék és adóbefizetés hizlalta az állami bevételeket. Közben a vállalkozásoknál is maradt néhány százmilliárd forint, miután a béremeléssel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adót leengedte 15, 5 százalékig a kormány. Hogy mekkora lesz a megtorpanás, az csak később derül ki. Minimálbérek alakulása 1988 tól tol dagor. A minimálbérről kötött megállapodás szerint a féléves adatok ismeretében a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői újra leülnek tárgyalni, és a számok ismeretében dönthetnek további béremelésről. De más okból is elképzelhető az év közbeni minimálbér- és bérminimum-növekedés. Ha a KSH szerinti reálkereset-növekedés az idén valamelyik negyedévben 6 százalékkal meghaladja a tavalyi azonos negyedévit, akkor a munkáltatókat terhelő, jelenleg 15, 5 százalékos szociális hozzájárulási adó újabb két százalékponttal csökken a hatéves bérmegállapodás alapján. Erre az esetre a munkáltatók vállalták a minimálbér és a garantált bérminimum 1-1 százalékos emelését, azaz a minimálbér bruttó 169 ezer forintra, a bérminimum pedig 221 100 forintra növelését.
1 167 400 7700 963 219 000 A 2017. évben benyújtott adóbevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy munkával szerzett jövedelmek hogyan oszlanak el a társadalomban. () Az SZJA bevallásban szereplő adatok szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34%-a havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg (1, 45 millió ember) 43%-a a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza (1, 83 millió ember); 23%-a keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kb. 981 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett éves szinten 2017-ben. Minimálbérek alakulása 1988 top mercato. Forrás: KSH, wikipédia, ADT Arcanum, és a szerző saját számításai
Magyarországon 1988 óta van minimálbér, ám a mindenkire nézve kötelező, országosan egységes minimálbér bevezetését közvetlenül a rendszerváltást megelőző évre, 1989-re teszik. Megállapítását a kezdetektől háromoldalú egyeztetés és megállapodás előzte meg, de volt olyan is, hogy a kormány döntött, például 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején, illetve 2018-ban. Több olyan év is volt korábban, amikor a mostanihoz hasonlóan nem januártól élt a legkisebb bér, hanem februártól vagy márciustól. Az első két évben pedig többször emelték a minimálbért, 1989-ben kétszer, 1990-ben pedig háromszor – derül ki az összefoglalójából. A KSH-statisztika 1992-től rögzíti a minimálbéreket, és 1993 és 1996 között azt jelzik, hogy nem januártól élt a megemelt minimálbér. Ha a kezdeti és a végpontot nézzük, 33 év alatt igen látványos a változás, több mint 45-szörösére nőtt a minimálbér, az 1989. A 65 éves és idősebb népesség arányának alakulása (az össznépesség %-ában) | Tények Könyve | Kézikönyvtár. márciusi havi 3700 forintról a mostani 167 400 forintra. Amint az az ábráról leolvasható, több nagyobb ugrás is volt a minimálbérek emelésénél – a legnagyobb a 2001-es 56, 9 százalékos emelés, illetve a 2002-es 25 százalékos, mindkettő az első Orbán-kormány alatt.
Kézikönyvtár Tények Könyve 1988 Magyarország Gazdaság A termelékenység alakulása (előző év = 100) Teljes szövegű keresés Év Egy aktív keresőre jutó bruttó hazai termék Egy foglalkoztatottra jutó bruttó ipari termelés 1950 n. a. 118, 3 1951 114, 9 1952 109, 6 1953 101, 0 1954 95, 4 1955 107, 1 1956 89, 9 1958 113, 0 1959 105, 8 1960 106, 9 1961 106, 8 107, 7 1962 106, 7 105, 2 1963 104, 7 103, 4 1964 103, 8 105, 3 1965 100, 7 104, 0 1966 1967 106, 3 105, 5 1968 102, 9 100, 4 1969 104, 6 99, 8 1970 108, 1 1971 1972 105, 6 106, 2 1973 106, 6 1974 105, 7 107, 5 1975 106, 0 104, 9 1976 103, 5 105, 4 1977 1978 1979 101, 5 1980 100, 8 100, 6 1981 103, 6 1982 101, 3 102, 8 1984 103, 3 103, 2 1985 100, 2 101, 4 1986 101, 8 102, 5