A Penta Unió Oktatási Centrum hallgatói részére folyamatosan digitalizálja az adótanácsadó, az okleveles adószakértő, a pénzügyi-számviteli ügyintéző és a mérlegképes könyvelő, képzés tananyagát. A digitális hang- és videoanyagok lehetővé teszik a szakképzésben résztvevő számára, hogy: amennyiben nem vett rész valamely órán, akkor azt pótolja több előadó tolmácsolásában is értelmezze a tananyagot mivel a képzések naptári éveken áthúzódnak, ezért a "szokásos" év végi jogszabályváltozásokat megismerje. A digitális tananyagok magukban foglalják a szakképzés előadásait digitalizálva és tematizálva, továbbá a Penta által szervezett konferenciák videóit. A digitális anyagokat minden hallgatónk számára díjmentesen biztosítjuk, ugyanakkor nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a szerzői jogok betartására. Minden tudomásunkra jutott jogsértés ügyében azonnali hatállyal jogi eljárást kezdeményezünk. Penta Unió digitális tananyagok. Sikeres vizsgafelkészülést kívánunk! A digitális tananyagok megtekintéséhez jelentkezzen be hallgatói oldalára!
6 500 Ft A kapcsolt vállalkozások Távoktatás Amit a mezőgazdaság számviteléről tudni kell Amit a mezőgazdaság számviteléről tudni kell mérlegképes kreditpont: 4 kredit; vállalkozási szakterület; számvitel témakör adótanácsadói: 3 kredit adószakértői: 3 kredit okleveles adószakértői: 3 kredit könyvvizsgálói: 2 kredit Távoktatás Az átalakulás, egyesülés, szétválás számviteli feladatai Az átalakulás, egyesülés, szétválás számviteli feladatai Távoktatás IFRS 15 - amit a vevői szerződésekből származó bevétel standardról tudni kell 2022. - 2023. január 01.
PENTA UNIÓ Oktatási Centrum: Belépés a portálra Tisztelt látogató! Ezen a portálon () az OKJ-s képzésekhez található a tananyag. A kreditpontos továbbképzés nem ezen az oldalon tekinthető meg, amennyiben azt keresi, kérem látogasson el ide (klikk az alábbi linkre): Belépés a PENTA UNIÓ Zrt. hallgatói oldalára a böngészőjében engedélyeznie kell a sütiket
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 10 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket. A török támadás 1456. július 4-én indult. A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte. Július 14-én ért Hunyadi a várhoz. Áttörte a Dunán felsorakozó török hajózárat, biztosítva ezzel az utánótlást és a bejutást a várba. Miután a hatalmas török rohamok során ledőlt a külső várfal, július 21-én a szultán általános rohamot vezényelt. A törökök behatoltak a várba egészen a piactérig. Hunyadi ekkor kinyittatta a belső várkaput, és páncélos lovasokkal visszaverte a támadást. Ennek ellenére a törökök végtelen sokaságban özönlöttek a várfal felé.
A magyar lovasok ezután oldalba támadták a két tűz közé került török lovasságot. Közben a Kapisztrán vezette különös roham elérte a török vonalakat. Ekkorra az egész magyar sereg kiözönlött a várból és csatlakoztak a harcolókhoz. Mindezek a váratlan fejlemények megmagyarázhatatlan bénultságot és tehetetlenséget okoztak a törökökben és menekülni kezdtek. A kereszteseknek így sikerült elfoglalniuk a török tábort. A magyarok éjszakára visszatértek a várba, újabb támadásra számítva. A törökök azonban az éjszaka leple alatt teljesen kiürítették a környéket és a legyőzött szultán valamennyi megmaradt haderejét hazarendelve visszavonult Konstantinápolyba. A nándorfehérvári diadalhoz hasonló méretű győzelmet addig egyetlen keresztény sereg sem aratott a szultáni seregek felett. A győzelem után az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. A pápa a keresztesek győzelmi örömhírére rendelte el az Úr Színeváltozása ünnep bevezetését a katolikus egyházban. Azóta a nándorfehérvári diadal emlékét őrzi a déli harangszó, melyet a török ellen harcolók megsegítésére rendelt el a pápa a nándorfehérvári diadal előtt néhány héttel.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül fenyegette. A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította.
Előrenyomulásukat fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség. Az újjászervezett oszmán állam a 15. század közepétől már Magyarországot is közvetlenül fenyegette, mert II. "Hódító" Mehmed szultán Konstantinápoly 1453-as bevétele után ismét Európa felé fordult. A török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár (a mai Belgrád) ellen. A hírre a Borgia családból származó III. Callixtus pápa, aki 1455 áprilisában lett a katolikus egyház feje, keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén adta ki "Cum hiis superioribus annis" kezdetű imabulláját, amely az egész keresztény világ számára elrendelte, hogy imádkozzon a keresztes seregek győzelméért. (Érdekesség, hogy a bulla eljutott Mainzba is, ahol Gutenberg német és latin nyelven is kinyomtatta. ) A bulla többek között azt is elrendelte, hogy naponta háromszor, azaz nem csak reggel és este, hanem délben is harangozzanak, hogy a hívők a törökök ellen harcolókért imádkozhassanak.
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már azt állítják, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát.
A diadal kiemelkedő alakjai Hunyadi János A középkori Magyarország egyik legkiemelkedőbb hadvezére, a "nagy törökverő". Katonai pályafutása elején Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük kezdte megismerni a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430 körül kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1431) és Mátyás (1443) született. 1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett. A királyt elkísérte Itáliába, ahol megismerte a kor legfejlettebb hadművészeteit és a török harcmodort, ezen ismeretei birtokában jelentős sikereket ért el a török elleni harcban. 1433-tól udvari lovag, részt vett a huszita háborúkban. Idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. 1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi ispán lett. Uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását, 1441-től sorozatos győzelmeket aratott a törökök felett, közel két évtizeden át a törökellenes harc fő szervezője volt.
Hunyadi és Kapisztrán nagy győzelmének emlékére vezette be az egyház Krisztus színeváltozásának ünnepét, és a keresztény templomok harangjai azóta is a magyarok győzelmét hirdetik minden délben.