Milyen embernek ismerte meg? Olyannak, amilyen kívülről, a tévén keresztül nem látszódott. Ő egy hipergyors agyú ember volt, ez lehetett látni. Ezen kívül egy nagyon mélyen érző, érzékeny ember, miközben robbanékony természete volt. Az a néhány ember, akiket ő tisztelt és szeretett az jelentette neki a mindent. Egy kívülálló nem ezeket gondolta Déri Jánosról. Annak idején, mikor még én is csak a képernyőről ismertem meg sem fordult a fejemben, hogy ő ennyire szerethető ember. Az Újpesti Temetőben helyezték végső nyugalomba a legendás futballistát. Egy könyvet is írt róla, ezt mi ihlette? Igazából semmi. Ez egy kiadói felkérés volt. Sokáig gondolkoztam, hogy tudok-e én ilyet, de aztán örömmel tettem neki eleget. Nagyon sok beszélgetést készítettem rengeteg emberrel, persze sokkal kevesebbel, mint amennyivel kellett volna, mert nem lehetett ezt már tovább fokozni. Ebből összegyúrtam egy képet, és amit én írtam meg, az inkább a korszak néhány apró észrevétele. Arról a korról, amiben együtt szocializálódtunk. Ez volt bennünk az, ami nagyon közös volt. Közösen dolgoztuk fel az életünk tapasztalatait, körülbelül ugyanazokat éltük meg, és ugyanúgy.
És kellett nekünk, a nézőknek, az embereknek, mert helyükre kerülnek a dolgok. Fontos interjú volt. Önmagunkon túlmutató. Déri János a 70-es, 80-as évek egyik legnépszerűbb rádiósa majd televíziósa volt, az Ablak állandó műsorvezető-riportere. Szarkasztikus humora, stílusa miatt minden műsorban és minden műfajban imádták a nézők. Nagyon fiatalon, 41 évesen halt meg, tüdőrákban. Magyarországon nem volt orvos, aki vállalta volna a műtétet, ezért a németországi Heidelbergbe ment, egy ottani specialistához. Fodorral barátok voltak. Dörömbözi János: Apokalipszisek (Telosz Kiadó, 1997) - antikvarium.hu. A megrendítő, és ma már tudhatóan utolsó beszélgetés elkészült, a riporter szerint mindenkinek látnia kéne, annak is, aki nem is élt akkor, amikor Déri még velünk volt. – Ő kimondott egy csomó dolgot, hogy mi fontos, mi nem. – Igen, emlékszem. Azért elismétli? – Például, hogy mennyire nem fontos az, amit annak hiszünk. Hogy mindig rohanunk, értekezünk, azt hisszük, hogy fontos a siker, a népszerűség, a pénz, mondjuk a politika. Hát baromira nem az a fontos! Az a néhány ember, akit szeretünk, meg saját magunk, meg a kölykeink a fontosak.
A Megyeri Temetőben pénteken utolsó útjára kísérték Göröcs Jánost, az Újpest legendás, olimpiai bronzérmes, 62-szeres válogatott labdarúgóját. A család, a barátok, az egykori csapattársak és sporttársak - többek között Dunai II Antal, Tóth András, Zámbó Sándor, Juhász Péter, Noskó Ernő, Rákosi Gyula, Szőke István, Gedó György, Jónyer István és Kamuti Jenő -, az Újpesti Labdarúgó Akadémia növendékei, valamint a szurkolók lila és fehér virágokkal tisztelegtek Göröcs János emléke előtt. A kiváló csatár február 23-án, nyolcvanéves korában hunyt el. Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője hangsúlyozta: "olyan embertől veszünk búcsút, akit rengetegen tiszteltek és szerettek, amit jelez, hány szervezet tekintette saját halottjának". Lippai László színművész szavalata után Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke búcsúzott Göröcstől. Könyv: Déri János (Rózsa Péter). Felidézte az elhunyt pályafutását, kiemelve, hogy az 1960-as római olimpián a vezérletével bronzérmes lett a válogatott, az Újpest pedig kilenc év szünet után, 1969-ben újból bajnoki címet ünnepelhetett.
Amúgy a fák akkor is fognak susogni. – Ahogy maga mondta egy interjúban, cipőben szeretne meghalni. – Annál szebb dolog nincs, hogy fölboruljon az ember, és gyorsan, fájdalommentesen menjen el. – Vagy álmukban, a gyávábbak. – Hát igen, de ez is mikor? Mert még mennyi minden lehetett volna. Szegény Fodor! Még hány interjút csinálhatott volna!? Itt persze röhögésbe fordul a beszélgetés. Arra a kérdésre, hogy szerinte kezdjünk-e beszélgetni otthon ezekről a dolgokról, azt mondja, talán igen, de ebben ő sem erős. Déri jános temetése sorozat. A gyerekeivel, de az apjával sem beszélt soha ezekről a dolgokról. Négy unokája van, de a halál őket is megérinti. Elmesél egy családi sztorit. – Két kisfiú, egyik 2-3 éves volt, a másik talán öt. Sétáltunk, én le voltam maradva. A kicsi leguggolt, nézett a földön valamit. Mellé lépett a bátyja, ő is leguggolt. Odaértem, és láttam, hogy ott van egy döglött bogár. És akkor a nagy rátette az öccse vállára a kezét, és azt mondta vigasztalóan: ez az élet rendje. – Micsoda bölcsesség. – Előttük nem tabu a halál.
Az is lettem, és később, amikor már Hortobágyon dolgoztam, rájöttem, azért ide jöttem, mert ez a madárvilág egyik közepe. Valahogy mindig is a madarak felé húzott a szívem. A kilencvenes évek végén formálódott bennem, hogy de jó lenne madárkórházat létre hozni. Én akkor már mentettem a sérült szárnyasokat, aztán behoztam őket a lakásba, akkor a szomszéd épület jött, majd a garázs, és egyszer csak már nem volt szabad terület, ahol ne lett volna egy gyógyuló jószág, nem volt mese, intézményre volt szükség. 1999-ben jött létre a madárpark, akkor engedélyeztettük a kórházat is. - Milyen sérülésekkel találkoztok a leggyakrabban? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy ennyi madár kerüljön be hozzátok? Déri jános temetése monda. - Nagy gondot fordítunk a megelőzésre. Mára egy olyan turisztikai látványosság is lettünk, ahová évente több mint harminc ezren látogatnak a világ minden tájáról. Megpróbáljuk bemutatni azokat a veszélyhelyzeteket, a madármentő kiállításunkon, főleg áramütés, baleseti szituációk, mérgezés, ez az a három fő csoport, ami miatt hozzánk kerülnek.
Ezeknek a megelőzése rém egyszerű. Csak oda kell figyelni bizonyos dolgokra. A méreg nem válogat, erről az embereket le kell szokatni. Régebben a lelövés is nagyon gyakori volt, ez szerencsére mára alaposan lecsökkent. De még így is évente mintegy kétezer állat érkezik hozzánk. Amikor mérgezett, lelőtt madár kerül hozzánk, mi ennek hangot adunk, és senki nem akar így nyilvánosság elé, címlapra kerülni, tehát emiatt is változott az emberek hozzáállása, jobban figyelnek. És szerencsére sokan telefonálnak, és kérnek segítséget, ez is nagy eredmény. - Miből él az idén 20. születésnapját ünneplő madárkórház? - Semmiféle állami, vagy önkormányzati támogatást nem kapunk, nincsen havi fix, biztos jövedelmünk, amire alapozhatunk. Déri jános temetése teljes film. Ami tervezhető, és ami a költségvetésünk egy része, az az egy százalékok. Az adja ki a bevételünk hatvan százalékát. Ez évek óta nagyjából ugyanannyi, csak közben minden drágább lett, nőnek a kiadásaink, egyre nagyobb bűvészmutatványokat kell eszközölnünk. Adományokra szorulunk, vannak cégek, akik régóta, hűségesen támogatnak bennünket, meg kell említenem a Hungaro Controlt, de az írónő, Vavyan Fable-t is, minden hónapban érkezik tőle is az utalás.
mezei kovászos kenyér kalória tartalma: 261. 2 kcal Tudd meg hány kalória, fehérje, szénhidrát és zsír van a(z) ételben/italban, illetve a tápanyagok összetételét! Kategória: Pékáru, édesség, sütemény, rágcsa, tészta Ennyiszer választották: 16424 Létrehozta: Anesz Utoljára módosította: Megjegyzés: 1 g ( 1 g) tápértéke: kcal: 2. 61 zsír: 0. 02 szénhidrát: 0. 54 fehérje: 0. 08 100 gramm kcal: 261. 2 zsír: 2 szénhidrát: 54. 2 fehérje: 7. 7
A GI annak mérése, hogy az élelmiszer hogyan befolyásolja a vércukorszintet. Az alacsonyabb GI-értékű ételek ritkábban okozják a vércukorszint megugrását. A tésztában található tejsavbaktériumok az erjedés során szerves savakat termelnek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ezek az savak késleltethetik a gyomor kiürülését és megakadályozhatják a vércukorszint emelkedését, hasonlóan az ecethez. Számos másik tanulmány összehasonlította a résztvevők glükózreakcióját kovászos kenyér és pékélesztővel készült kenyér elfogyasztása után. Összességében azoknak a résztvevőknek, akik kovászos kenyeret ettek, alacsonyabb volt a vércukor- és inzulinszintje, mint azoknak, akik élesztő kenyeret ettek. A kovászt gyakran használják rozskenyér sütéséhez. Mivel a rozs nem tartalmaz elegendő glutént, a szokásos sütőélesztő nem alkalmas kovászként a rozskenyérhez. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál az alanyoknál, akik rozskenyeret ettek, kevesebb volt az inzulintartalma, mint azoknak, akiknek ugyanannyi búzakenyeret adtak.
Kovászos arató kenyér klasszikus kalória tartalma: 255 kcal Tudd meg hány kalória, fehérje, szénhidrát és zsír van a(z) ételben/italban, illetve a tápanyagok összetételét! Kategória: Pékáru, édesség, sütemény, rágcsa, tészta Ennyiszer választották: 248 Létrehozta: Dusi55 Utoljára módosította: Megjegyzés: 500 g-os szeletelt (Hajdúsági Sütődék) 1 g ( 1 g) tápértéke: kcal: 2. 55 zsír: 0. 01 szénhidrát: 0. 54 fehérje: 0. 08 100 gramm kcal: 255 zsír: 1. 1 szénhidrát: 54 fehérje: 7. 7