2015. 01. 08 A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) elektronikus formában létrehozott, közhiteles központi nyilvántartás, amely a felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá a felsőoktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza. Két fő alrendszere: a felsőoktatási intézményi nyilvántartás, amely a felsőoktatási intézmények alapító okiratában és működési engedélyében szereplő adatokat tartalmazza, a felsőoktatási személyi nyilvántartás, amely a hallgatók és a felsőoktatásban alkalmazottak adatait tartalmazza. A FIR-ben nyilvántartott adatok körét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a 79/2006. (IV. 5. Felsőoktatási informacios rendszer . ) Kormányrendelet határozza meg. A FIR-be kötelesek adatot szolgáltatni a felsőoktatási intézmények és az intézményfenntartók. A személyi nyilvántartás intézményi adatszolgáltatáson alapul, mely a szükséges adatok egyszeri feltöltését, valamint a feltöltött adatok folyamatos frissítését jelenti.
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) megújításának másfél éves, igen intenzív fejlesztési időszaka lezárult, az új központi nyilvántartás 2012. szeptember 3-án megnyílt a felsőoktatási intézmények számára, és felkészült a hallgatói és oktatói adatok fogadására. Az új FIR birtokbavételének támogatására az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft. "FIR Intézményi Fórum" címmel előadásokkal egybekötött konzultációs napot szervezett az intézmények munkatársainak és a tanulmányi rendszerek fejlesztőinek. A fórumot dr. Oktatási Hivatal. Princzinger Péter, a Hivatal elnöke nyitotta meg, bejelentette a FIR átalakítására indított projekt fejlesztési fázisának sikeres megvalósulását, és megköszönte mindazoknak a közreműködését, akik hozzájárultak a fejlesztés sikeréhez. A továbbiakban, az intézményi és a személyi nyilvántartás vetületében, előadások mutatták be az új rendszer sajátosságait és az adatszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb intézményi teendőket. Az intézményi nyilvántartás témakörében került sor a hatósági folyamatok elektronikus támogatására kialakított új intézménytörzs-modul bemutatására.
" Az Oktatási Hivatal a hazai oktatási irányítás kulcsintézménye és mint ilyen nem tartozik azok közé a háttérintézmények közé, amelyek megszüntetését tervezi a kormány – mondta a Rádió Orientnek Maruzsa Zoltán. A hivatal életében az elnöke szerint – akinek megbízatása eredetileg június 30-ig szólt – jelentős fejlesztések várhatóak, amelyek további felügyeletet igényelhetnek, így elképzelhető megbízatásának meghosszabbítása. Maruzsa: nem fog megszűnni az Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal az oktatási igazgatás háttérintézménye a köznevelés és a felsőoktatás azon területein, amelyek nem direkt a minisztériumban... Részletek
A FIR támogatást nyújt: • a Felsőoktatási Statisztika, • a hallgatókról szóló OEP jelentés, • KSH statisztikák elkészítéséhez, valamint • ügymenet egyszerűsítésekhez (pl. a Diákigazolvány ügyintézéshez). FIR részei Intézménytörzs • Egyetemek, Főiskolák – OM azonosító – Szervezeti felépítés – Indítható, és indított képzések – … • Diákotthonok Személytörzs • Hallgatói nyilvántartás – – Hallgatói azonosító Jogviszony Félévek Kiadott oklevelek, doktori fokozatok – … • Oktatói nyilvántartás – Oktatói azonosító – Jogviszony – … Intézménytörzs Adattartalom 1. Ügyintézés - Felsőoktatási Információs Rendszer. • alapító okiratban szereplő adatok • fenntartók adatai • alaptevékenységek, oktatási tevékenységek, kapcsolódó engedélyek • kutatási tevékenységek • szervezeti felépítés, képzési helyek • maximális hallgatói létszám • … Intézménytörzs Adattartalom 2. Az adatok rendszerezése • intézményi adatok • képzések adatai – Indítható, indított képzések – képzési megállapodások • kapcsolódó információk – FFT – Törzsadatok Intézményi azonosító • az intézményi azonosító egyedi • a felsőoktatási intézmény okiratain, szerződésein, pályázatain köteles feltüntetni az intézményi azonosítót.
Margit hercegnő II. Erzsébet egyetlen testvére, a leginkább botrányairól elhíresült, szabadlelkű Margit hercegnő, 13 évvel a nővére után, 1960-ban ment férjhez. Persze ment volna ő korábban is, ám az elvált, tőle sokkal idősebb szeretőjét, aki apja jobb keze volt, sem a kormány, sem az egyház, sem az uralkodó (vagyis Margit testvére), nem akarta a királyi családban látni. Margit végül egy jó családból származó, ám hozzá hasonlóan nagyon is lázadó fotósnak, Antony Armstrong-Jonesnak mondta ki az igent. A gyémántból és rubinból készült eljegyzési gyűrűjét a férje tervezte. Az ékszer egy rózsabimbóhoz hasonlított, ez pedig nem volt véletlen, mivel Margit második keresztneve Rose volt. Esküvőjüket a Westminster Abbey-ben tartották, és ez volt az első királyi nász, amit élőben közvetített a BBC. A műsort 300 millióan figyelték világszerte. Összes kép (3) Örök másodikok? Királyi esküvők: Ilyen volt Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő esküvője. Hercegnők, akiknek esküvője pompás volt, mégsem emlékszünk rájuk Margit hercegnő esküvője királyi család Antony Armstrong-Jones és Margit hercegnő a Buckingham Palotában a szertartás után (Fotó: CENTRAL PRESS PHOTO LTD / AFP) Margit hercegnő és Antony Armstrong-Jones esküvője a Westminsteri apátságban (Fotó: Farabola/Leemage/AFP) Antony Armstrong-Jones és Margit hercegnő esküvője (Fotó: AFP) Margit látványos és elképesztően divatos, selyemből organzából készült esküvői ruháját Norman Hartnell tervezte, amihez egy impozáns tiarát viselt.
Az angol királyi család esküvőit mindig is nagy figyelem övezte, ám csak az igazán szemfülesek vették észre ezt az érdekességet, ami 34 éven át volt része az oltár elé vezetett hercegnők nagy napjának. Az angol királyi család néhány tagját nem csak rokoni szálak kötik össze: egy, az esküvőkön felbukkanó, különleges apró részlet teszi még erősebbé a Margit hercegnő, Anna hercegnő, Lady Sarah és Zara hercegnő közötti kapcsolódást. Margit hercegnő és férje, Anthony Armstrong esküvője – a menyasszonynak nyolc koszorúslánya volt, közülük kiemelkedően fontos szerepet kapott a fiatal Anna hercegnő, aki Margit jobb oldalánál áll Margit hercegnő esküvője Erzsébet királynő húga, Margit hercegnő 1960. Mikor láthatod először tiarát viselni Sarolta hercegnőt? | Cosmopolitan.hu. május 6-án mondta ki az igent Anthony Armstrong-Jones fotósnak a londoni Westminsteri apátságban. Világszerte több mint 300 millióan követhették nyomon a nagy eseményt a televízióban. A családból nem mindenki nézte jó szemmel, hogy Margit hercegnő egy fotóssal köti össze az életét, ezért sokan nem is vettek részt a ceremónián – külföldről csak egyetlen vendég érkezett, a menyasszony keresztanyja, Ingrid dán királyné.
Margit hercegnő és Antony Armstrong-Jones II. Erzsébet húga 1960. május 6-án kelt egybe Antony Armstrong-Jones fényképésszel a Westminsteri apátságban. Margit menyasszonyi ruháját ugyan a rojál történelem legegyszerűbb ruhájaként tartják számon, közel 30 méternyi szövet kellett az elkészítéséhez. A frigyből két gyermek született, azonban a szerelem nem tartott örökké. VIII. Elfeledett királyi esküvők - nlc.hu. Henrik válássorozatai után Margit snowdoni grófné házassága futott zátonyra először. 1978-ban a pár kimondta a válást, ám ennek ellenére jó barátságot ápoltak a grófné 2002-ben bekövetkezett haláláig. Ha szívesen olvasna Margit életéről ennél jóval bővebben, és még izgalmasabb részleteket, erre tessék! Diana hercegné és Károly herceg Diana hercegné és Károly herceg esküvőjét az egyik legnagyszabásúbb eseményként tartják számon a brit történelemben. A Szent Pál-székesegyházban köttetett frigy közel több mint 15 milliárd magyar forintnyi fontba került. A walesi hercegné uszálya volt a leghosszabb a királyi családok esküvőinek történelmében, ugyanis hét és fél méteren át húzódott, és több, mint tízezer igazgyöngy díszítette.
Miközben szinte minden szem az angol királyi családra tapad, szinte elfeledkezünk azokról a családokról, amelyek más országokban uralkodnak. Pedig az ő életük legalább olyan fordulatos, botrányos és fenséges egyben, mint II. Erzsébet családjáé. II. Margit királynő 1972 óta ül a dán trónon. Ő volt IX. Frigyes dán király legidősebb lánya, ám a trónt az akkori szabályok szerint csak férfi foglalhatta el, ezért 1953-ban új öröklési törvényt vezettek be, amelyet a kormány és a nép is elfogadott. Margit nagybátyja, Knut biztos nem örült a fejleményeknek, hiszen ő volt a trón várományosa, de méltósággal visszavonult, Margit pedig apja halála után elfoglalta vezető szerepét. Nem volt kérdés, alkalmas-e a szerepre, hiszen filozófiát és politikatudományt is hallgatott a legrangosabb egyetemeken, szolgált a Dán Királyi Légierőnél, sőt képzőművészként is kiemelkedő teljesítményt nyújtott: ő illusztrálta A Gyűrűk Ura dán kiadását. No de nem ez az, ami miatt ilyen híressé vált, hanem az, hogy már évekkel ezelőtt megrendelte, feldíszíttette és a kriptába helyeztette majdani sírját, egy üvegkoporsót.
A televízió megjelenése óta, pedig már a világ minden tájáról nézők milliói kísérhetik figyelemmel többek között azt is, hogy mit visel a menyasszony a nagy napon. Természetesen a megjelenésük sohasem lehetett túlzó vagy kihívó, hiszen komoly szabályok vonatkoznak a ruhaválasztásukra. Mindig igyekeznek időtálló, ám mégis divatos darabot választani, ami a klasszikus, és a high fashion letisztultan nőies stílusjegyeit egyaránt magán viseli, ugyanakkor megfelel a mindenkori protokoll elvárásainak. A férfi azonban kijelentette, hogy senki mást nem hajlandó feleségül venni. Ekkor anyja, Mária királyné személyesen látogatott el Erzsébet családjához, hogy szemügyre vegye a lányt és rábeszélje az esküvőre. A következő hónapban a férfi ismét megkérte a kezét, de a lány megint elutasította. Végül januárjában egyezett bele a házasságba, holott a királyi élet nem volt ínyére. Az esküvőt Erzsébet az odafelé vezető úton az ismeretlen katona sírjára helyezte a csokrát.