Kozma Pál: A Szőlő És Termesztése Ii. (Akadémiai Kiadó, 1993) - Antikvarium.Hu: Indirekt Melegvíz Tároló

Friday, 05-Jul-24 20:49:51 UTC

A nemes fajtákat megbetegíti a filoxéra, a vadfajok pedig rossz minőségű, kevés termést adnak. A megoldást az oltvány-előállítás jelentette. Az oltványok földbe kerülő része a betegségnek ellenálló, amerikai fajoktól származó alanyvessző, amire a nemes fajtákat oltjuk. Az oltványok előállítását a termesztők saját maguk megoldani nem tudták, ezért ennek kivitelezése a szőlőtermesztéstől elkülönülten, önálló tevékenységként történik. A szaporítóanyag előállítás és forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll. A szőlő szaporítására a már többéves, termő ültetvényekben is szükség lehet, ha tőkepusztulás lépett fel. A tőkék pótlására ebben az esetben a bujtás, a döntés, a zöldoltás és a szemzés alkalmazható. A szőlő szaporításmódjai Alanyvesszőnek nevezzük a vad amerikai szőlőfajokból származó, filoxérának ellenálló vesszőket, amelyekből az oltványok földbe kerülő részét állítjuk elő. Az alanyvesszőre oltjuk rá a nemes oltócsapjait. Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. Az európai szőlő fajtáinak a szaporításra használt vesszőjét európai szőlővesszőnek nevezzük.

Növények/G/Gesztenye – Wikikönyvek

Ha kísérletezel, néhány év múlva kiderül... Gyöngyössy Szőlős fórumon érdeklődtem nemrég, azt mondták, olyan 6-8 év után is van egy magoncom. (Jó helyen kelt ki, és próbából meghagytam, kivágni nem nagy munka, ha nem jön be. Növények/G/Gesztenye – Wikikönyvek. ) Már legalább 6 éves, szálvesszőzöm, ahogy ezt kell a termés gyorsításához, de hiába, nem termett még. Lépj be a válaszadáshoz. Be kell lépned a válaszadáshoz, vagy regisztrálj, ha elõször vagy itt. Itt regisztrálj » Vissza a tetejére

Szaporítás Bujtással - Ezermester 2006/3

A szőlőoltványok elterjedése az 1800-as évek végi filoxéravész óta ugrott meg, hiszen rezisztens alannyal kivédhető a kártevő, ami annak idején a magyar szőlőültetvények több mint felét pusztította el. Bizonyos esetekben lehet azonban létjogosultsága a szőlők dugvánnyal történő szaporításának, még napjainkban is. Oltás, dugványozás, bujtás A szőlőt ivarosan és ivartalanul (természetes körülmények között valamilyen rügyes szárrésszel) szaporíthatjuk. Az ivaros (generatív) szaporítással nyert utódok tulajdonságai nagy változatosságot mutatnak, és az utód tulajdonságai csak a szaporítás után több év múlva ismerhetők meg, ezért szőlőt magról csak nemesítési, és új fajták előállítása céljából szaporítanak. A termesztés céljainak megfelelő, ismert tulajdonságok hordozója a fajta. Szölő magról szaporitása | Hobbikert Magazin. A fajta egyedeinek a megsokszorozása úgy, hogy az utódok tulajdonságai a kiinduló egyedével azonosak maradjanak az ivartalan (vegetatív) szaporítás különböző módjaival valósítható meg. Ilyen a dugványozás, oltás, bujtás, döntés.

Szölő Magról Szaporitása | Hobbikert Magazin

A különböző talajok higroszkópos, vagyis a nö­vény által felvehetetlen víztartalma (Hy) a következő: Az öntözés idejének, gyakoriságának és mennyiségének a meghatározása homoktalajok 0-2%, vályogtalajok 2-4%, agyagtalajok 4-6%. A szükséges öntözővíz m3-ben vagy mm-ben kifeje­zett mennyiségét a talaj fizikai-mechanikai és hidroló­giai jellemzői, nedvességtartalma, vízgazdálkodása, a meteorológiai viszonyok alakulása, az adott öntöző­­rendszer, az öntözés hatékonyságának a mutatója és a vízhasznosulás koefficiensének az értéke, a termesz­tett fajták vízigénye, a telepítési és termesztési rend­szer és a termés felhasználási célja határozza meg. A talaj egyes tulajdonságai közül a víznyelő képességét és a talaj vízkapacitását kell ismernünk az ültetvények öntözésének a tervezésénél (az időegység alatt adható és az összes vízmennyiség meghatározásánál). A talaj víznyelő képessége. A különböző talajtípusok egységnyi idő alatt eltérő mennyiségű vizet képesek elnyelni. Hazai szőlőtalajaink víznyelő képessége: laza homoktalajok 30 mm/óra felett, középkötött talajok 16-30 mm/óra, kötött talajok 8-16 mm/óra, erősen kötött talajok 5-8 mm/óra.

A Szőlő És Termesztése Ii. A Szőlő Szaporítása És Termesztéstechnológiája (Budapest, 2001)

A víznyelő képesség függ a talajművelés rendsze­rétől, a talaj szerkezetétől, adszorpciós komplexusá­tól, a nedvességi állapotától, takarási fedettségétől. Ha a víznyelő képességet meghaladó vízmennyiséget adunk a talajra, a talaj eltócsásodik, levegőtlenné válik, s kialakul rajta a maximális és a letális ET. A különböző talajoknak a 32. táblázatban össze­foglalt fontosabb vízháztartási jellemzőit láthatjuk az öntözővíz mennyiségének a meghatározásához. Az öntözővíz mennyiségének a meghatározásánál figyelembe vesszük a párolgási veszteséget is. így pl. a felületi öntözésnél a kiadagolt víz 40-60%-a, az esóz­­tető öntözésnél 25-40%-a, a csöpögtető öntözésnél pedig 80%-a szivárog be a talajba és hasznosul, a többi elpárolog. Számolni kell esetleg az elfolyással is. Az öntözések idejének, gyakoriságának s az öntö­zővíz mennyiségének a meghatározásánál elsősorban a természetes csapadék mennyiségét, évszakonkénti megoszlását vesszük alapul. Ha hazánkban a természetes évi csapadék 500- 600 mm, a szőlőtőkék még kielégítően fejlődhetnek, a termést jól beérlelhetik, ha a csapadéknak legalább 1/3-a a terméskötődés után, a zöldbogyók növekedé­sének időszakában hullik le.

KertéSzeti Alapismeretek | Sulinet TudáSbáZis

A szőlő leveles szárát hajtásnak nevezzük.

A szőlőtermesztés technológiája 32. táblázat. Különböző talajok vízháztartási jellemzői Összes Könnyen Öntözővíz mennyisége egy alkalommal, mm Talajnem Vízkapacitás.,,. ", 15 cm 25 cm 35 cm 40 cm felvehető víz ________________________________________________ a talaj térfogatszázalékában " 1 ° mélységű beázáshoz Homok 21, 0 15, 7 8, 0 12, 00 20, 00 28, 00 36, 00 Homokos vályog 27, 2 17, 0 8, 5 12, 75 21, 25 29, 75 28, 25 Vályog 30, 4 19, 2 9, 5 14, 45 23, 95 33, 45 42, 95 Agyagos vályog 31, 6 19, 5 9, 5 14, 45 23, 95 33, 45 42, 95 Agyag 35, 0 22, 0 11, 0 16, 50 27, 50 38, 50 49, 50 Nehéz agyag 40, 6 23, 8 12, 0 18, 00 30, 00 42, 00 54, 00 transzspirációval felhasználódott víz 4600-6000 m3, azaz 460-600 mm. Természetesen egy ültetvény víz­felhasználásánál a fajták fajlagos vízigényét, az ültet­vény kondícióját, termése mennyiségét, vegetatív tömegét, levélfelületi indexét stb. is figyelembe kell venni. A talaj vízkapaátásának (VK) és higroszkópos (Hy) víztartalmának az ismerete ad lehetőséget a szőlő által hasznosított talajréteg átnedvesítéséhez szükséges öntözővízadagok meghatározásához.

Álló indirekt melegvíztároló, Melegvíz teljesítmény: 163 l/ 10 perc, Vákuum-hőszigetelés, magnézium védőanód Műszaki adatok: Tárolt vízmennyiség: 120 l Megengedett üzemi nyomás:... 188 999 Ft-tól 8 ajánlat Álló indirekt melegvíztároló, Melegvíz teljesítmény: 163 l/ 10 perc, Poliuretán hőszigetelés, magnézium védőanód Műszaki adatok: Tárolt vízmennyiség: 120 l Megengedett üzemi... 198 490 Ft-tól 3 ajánlat Vaillant uniSTOR VIH Q 75/2 B indirekt fűtésű melegvíz-tároló (0010025313) A német Vaillant cég 1904 óta képviselteti magát termékeivel hazánkban.

Eladó Indirekt - Magyarország - Jófogás

1-40 / 109 elem mutatása 2-3 munkanap Rendelésre Raktárról azonnal 7-10 munkanap Rendelésre

Lehet vásárolni 2 hőcserélővel szerelt bojlert is, az alsó a szolár rendszer hőcserélője, a felsőt pedig a kazán, cirkó vagy vízteres kandalló fűti. Néhány tárolóban nem csőspirál van, hanem úgynevezett palástfűtés, azaz tartály a tartályban, a külső vékony rétegben áramlik a napkollektoros meleg folyadék, a belső tartályt melegítve. Ez általában a vízszintesen felszerelhető kollektorok jellemzője. Eladó indirekt - Magyarország - Jófogás. A használati melegvíz tárolók (HMV) többségéhez rendelhető elektromos fűtőbetét is, némelyikben pedig alapfelszereltség. Ha fűtővíz tárolására keres tárolót, akkor a puffer tárolót kell keresnie termékeink között.