Hotel Atlantis Hajdúszoboszló | HONLAP ✅ | Hajdúszoboszló Hotel Atlantis Hajdúszoboszló Mindössze 30 m-re az Aqua-Palace strandfürdőtől, valamint 5 perces sétára a hajdúszoboszlói termálfürdőtől, a Hotel Atlantis Hajdúszoboszló modern wellnessrészlegében fedett medence, elegáns medenceterasz, edzőterem és egy étterem várja a vendégeket. A Hotel Atlantis vendégszobái légkondicionálóval és ingyenes Wi-Fi-vel felszereltek, valamint erkéllyel rendelkeznek. A természetes fény által megvilágított, fedett medence a wellnessrészleg központjában helyezkedik el. Mellette egy nagy pezsgőfürdő és pihenőhelyek vehetők igénybe. A feltöltődést különböző típusú szaunák, gőzfürdő és jégbarlang is szolgálja. A Hotel Atlantis Hajdúszoboszló étterme magyar és nemzetközi ételeket kínál. A bárban könnyű harapnivalókat és italokat fogyaszthatnak a vendégek. Igény szerint szobaszerviz is rendelkezésre áll. Fotók megtekintése (45) Szoba választék Hotel Atlantis Hajdúszoboszlóban Superior egyágyas szoba Superior szoba kétszemélyes ággyal Junior lakosztály Wellness csomag - superior szoba kétszemélyes ággyal Szoba kétszemélyes ággyal - újévi csomaggal Szolgáltatások Kültéri egységek kerti bútorok, napozóterasz, terasz Házi kedvencek Háziállatok külön kérés esetén szállásolhatók el.
Útvonaltervezés autóval Érkezés ide Hotel Atlantis****superior Magyarország, Hajdúszoboszló Megnézem térképen A szállás címe Hotel Atlantis****superior Elküldöm e-mailben Mi sem szeretjük a spam-eket, ezért se a te, se a barátod e-mail címét nem adjuk ki harmadik félnek!
Elszállásolásuk extra költséggel járhat. Szabadidős lehetőségek élő sportesemények (közvetítés), élőzene/előadás, szórakoztatás, asztalitenisz Étkezés kávézó a helyszínen, csokoládé vagy sütemény Felár ellenében, gyümölcs Felár ellenében, palack víz Felár ellenében, bor | pezsgő Felár ellenében, gyermekbarát étterem, gyermekmenü Felár ellenében, ételek különleges étrendűeknek (kérésre), reggeli a szobában, bár, étterem, Finom a kávé! Internet Ingyenes! A szobákban WiFi internet-hozzáférés biztosított, díjmentesen.
Kutyabarát szolgáltatások Háziállat bevihető Kistestű háziállat bevihető Macska /egyéb kisállat (nyúl, stb. ) bevihető Kisállat megőrzés Háziállat csak a szobában tartózkodással vihető Állatorvos a közelben kutyakozmetikus a közelben kutyapléd - kutyafekhely etetőtál - itatótál kutyaszitter szolgáltatás kutyaürülék zacskó biztosítása Konferencia szolgáltatások Tárgyaló A szállodában lehetőség nyílik nagyobb rendezvények, kisebb tréningek, boardmeetingek vagy akár szűkebb körű üzleti tárgyalások lebonyolítására is. Mindegyik konferencia terme a XXI. század legkorszerűbb technikai eszközeivel felszerelt. A konferencia szolgáltatások körét a 24 órás business center, valamint az audio és videokonferencia felszerelései teszik teljessé. A konferencia terem 160 fős (széksoros elrendezésben) szekcionálható fele-fele arányban. A tárgyalóterem pedig 30 fős rendezvény lebonyolítására alkalmas. Hasznos információk Idegenforgalmi adó külön fizetendő (18 év felett), melynek díja 500 Ft/fő/éj Érkezés:14:00 óra Tavozás:10:00 óra Fontos információk A szálloda felnőttek részére nem tud pótágyat biztosítani!
A közlekedés megkönnyítése érdekében jelzőlámpát szereltek fel, illetve megkezdődött az aluljáró építése a pesti hídfő alatt. Utóbbi munkálatait csak a második világháborút követő újjáépítések alatt tudták befejezni. Széchenyi István egyszer sem kelt át rajta – a Lánchíd története Fotó: Fortepan / Major György A háború – ahogyan az várható volt – szinte végzetes következményekkel járt. 1945. január 18-át mutatott a naptár, amikor a visszavonuló német hadsereg az Erzsébet híddal együtt utolsóként a Lánchidat is felrobbantotta. A függesztőrudak közül elsőként a pesti oldalon lévő, aztán a középső zuhant a Dunába, a budai "csak" kettétört. A pesti horgonykamra teljesen megsemmisült, a budai épségben megúszta a detonációt. Széchenyi István egyszer sem kelt át rajta – a Lánchíd története Fotó: Fortepan A helyreállítási munkálatok a világháború befejeztével szinte azon nyomban megkezdődtek. Az eredeti terveken csupán kis mértékben változtattak: szélesebb lett az útszakasz, mindkét hídfő új gyalogátkelőhelyet kapott, és a korábban már megkezdett alagút megnyílt a gyalogosok és a közúti forgalom számára.
A fővárosi rangját egyre inkább visszanyerő ikerváros fejlesztése a magyar érzelmű Habsburg, József nádor szívügye volt, az ő védnöksége alatt alakult meg a Szépítő Bizottmány, a város történetének első tudatos tervező-engedélyező-fejlesztő hatósága. A pesti rakpiac, a mai Széchenyi tér, a kép jobboldalán a Lánchíd. Kép forrása Ekkor épült ki Pest akkori legszebb tere, a rakodó tér, más néven rakpiac. Itt sorakoztak a leggazdagabb (jellemzően görög és délszláv) pesti polgárok házai, valamint a Lloyd-palota. Sajnálatos módon mára csak a Lánchíd maradt meg a képen látható épületekből. A Barabás-villa a Városmajor felett. Kép forrása A korszak fejlődése egy új épülettípust is teremtett: megszületett a város környéki, polgári villa. Kisebb-nagyobb villák, sőt villanegyedek keletkeztek Buda és Pest zöldövezeti részein, de Sopron, Kolozsvár, vagy Pécs környékén is. A balassagyarmati Vármegyeház és az udvarán álló toronyszerű börtön. Kép forrása A gazdasági és társadalmi fejlődés további épülettípusok megszületését eredményezte: korszerű börtönök, modernebb kórházak, laktanyák, gyárak, vámházak, hidak épültek mindenfelé.
A Lánchíd 1870-ben az állam tulajdonába került, 1899 novemberén, az átadás 50. évfordulóján tartott ünnepség óta viseli a Széchenyi lánchíd nevet, de a köznyelv egyszerűen csak Lánchídnak hívja. Az újjáépített híd Az 1913-15-ben megújított hidat a második világháború végén, 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották. Az újjáépítés során a pillérek kapuzatait kibővítették, a hídfőket kiszélesítették, a vámszedő házakat elbontották, a budai hídfőbe gyalogos-aluljárót, a pesti hídfőbe villamos-aluljárót építettek. Az újjáépített hidat 1949. november 20-án, száz évvel az első hídavatás után adták át ünnepélyesen. A hidat 1973-ban, majd 1986 és 1988 között felújították, 150. születésnapjára új díszvilágítást kapott. 2004-ben a Külügyminisztérium Lánchíd-díjat, hivatalos nevén Magyarország Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést alapított, amelyet évente augusztus 24-éhez, a Lánchíd 1842. évi alapkőletételének évfordulójához kötődve, három olyan személyiségnek adnak át, aki a magyar külkapcsolatok ápolásában, fejlesztésében, valamint az euroatlanti integráció elmélyítésében kiemelkedő tevékenységet végez.
A híd egészen 1870-ig magántulajdonban volt, a részvényeit jegyezték a bécsi tőzsdén, tehát gyakorlatilag bárki megvehette volna. Igaz, az ára igen borsos volt, mert amikor az állam megvette, közel másfélszer annyit fizetett érte, mint amennyibe a Margit híd felépítése került. A világ egyik legszebb hídja, Budapest jelképe mára elég rossz állapotba került (fotó: Both Balázs/) A Lánchíd Széchenyiről való elnevezésért 1896-ban nagyon sokat tett a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT, vagy elterjedtebben a német név alapján a DDSG) egyik hajóskapitánya, név szerint Ebeling Károly. Az átnevezést nem érte meg, mert ő volt az I. világháború első magyar áldozata, a sors fintora, hogy civilként. A hídon 1949-ben a Rákosi-címert helyezték el. Ez egészen 1973-ig a hídon volt, csak akkor cserélték ki a Kádár-címerre. Azt 1992-ben letakarták, és csak 1996-ban került vissza az eredeti címer a hídra. Nyitókép: A páratlan, utánozhatatlan, fantasztikus Lánchíd (fotó: Both Balázs/)
Az első a Nákó-ház (ma a Gresham-pal ota áll a helyén) vonalában, a második a Belvárosi plébániatemplom építendő háromnyílású függőhíd, a harmadik az Irányi utcai angolkisasszonyok zárdájának vonalában felhúzandó gyalogos híd volt. A három terv közül az elsőre szavazott a Hídegylet, így William Tierney Clark névrokonának, Adam Clarknak vezetésével elkezdődhetett az építkezés. Érdekesség, hogy szerződés mondta ki: 87 éven keresztül a hídtól egy-egy mérföld távolságon belül nem építhető újabb átkelő, valamint hogy a hídon áthaladóknak vámot kell fizetniük. Széchenyi István egyszer sem kelt át rajta – a Lánchíd története Fotó: Fortepan / Schmidt Albin Az első cölöpöt 1840. július 28-án verték le a budai mederpillérnél. Csak a cölöpök leverése két évig tartott, pedig előfordult, hogy egyszerre nyolcszázan dolgoztak rajta. Az alapkövet nagyszabású ünnepség keretében 1842 augusztusában több száz meghívott vendég előtt az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor tette le. Széchenyi István egyszer sem kelt át rajta – a Lánchíd története Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes A grandiózus munka érthetően lassan haladt, ráadásul az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei is "elvonták a figyelmet", nem beszélve egy balesetről, melynek következtében Széchenyi a Dunában kötött ki.
Az elemeket jelenleg Csepelen gyártják. Súlyos munka Az építkezéshez összesen 94 darab ortotróp acél pályalemezre van szükség. Ezeknek a nagysága 3, 4 x 7, 3 méter és egy lemez súlya nem kevesebb mint 6000 kiló vagyis 6 tonna. Így készül egy 6 tonnás acéllemez Hosszútávra terveznek A hatalmas lemezeket egy réteg korrózióvédelmi bevonattal látják el a szakemberek, ugyanis így sokkal hosszabb az élettartalma és ellenállóbb a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben is. Mikor rakják le? A tervek szerint a csepeli gyártás már a következő hetekben befejeződik és az elemeket elkezdik a hídhoz szállítani, ahol majd a szakemberek egyesével a helyükre emelik a hat tonnás darabokat. Mi történt eddig? Mint ismeretes, 2021 márciusban kezdték meg a Lánchíd felmérését, majd május közepétől fizikailag is a munkát. Először a gyalogos forgalom elől zárták el a hidat, majd június 16-tól a teljes lezárták a hidat a forgalom elől. Bomba és egyebek A nyáron eddig leginkább előkészületi munkák zajlottak illetve a Duna Lánchíd-körüli részét fém-és lőszermentesítették; a munkák során még egy török időkből származó ágyúgolyót is találtak a szakemberek az iszapban.
A kulmi emlékművet 1837-ben leplezték le s az egykorú kritikusok nyomban kifogásolták a talapzatán lévő négy oroszlán járását. Kiderült ugyanis, hogy ezek az állatok egészen természetellenesen járnak: egyszerre rakják előre a két jobb lábukat - az elülsőt és a hátsót, - aminek a valóságban az lenne a következménye, hogy ezek a kitűnő bestiák egyszerűen féloldalra dőlnének. A leleplezési ünnepen azonban egy gyerek az oroszlánoknak egyik-másik hibájára is rájött: ezeknek az állatoknak aztán csakugyan nincs nyelvük… Az emlékmű őrzésével megbízott hadirokkantak 1837-től fogva mindmáig hűséggel és kitartással mesélik tehát, hogy Péter von Nobile úgy elkeseredett ezen a balfogásán, hogy bánatában elemésztette magát. A tény persze itt is az, hogy Nobilének esze ágában sem volt öngyilkossá lenni, mert hiszen az emlékmű leleplezése után még tizenhét esztendeig élt és alkotott. Igy azonban most legalább rábukkantunk a pesti legenda közvetlen forrására. Supka Géza