Művei [ szerkesztés] Még egy szózat a magyar színház ügyében. Pest, 1840 Zách nemzetség, eredeti tört. szomorújáték 5 szakaszban. Buda, 1841 Országgyűlési szállás. Vígjáték. Pest, 1844 Restauráczió. Buda, 1845 Online Még egy tisztújítás. Vígjáték Buda, 1845 Éljen a honi! és Sorsjáték. Két egyfelvonásos vígjáték. Pest, 1845 Szerelmi és házaséleti ismeretek tára (Conversations-Lexikon). Első füzet. 1845 Költő és király. Vígjáték Mátyás korából; Beimel Ny., Pest, 1846 A honvéd őrangyala. Regényes korrajz. 1850 A magyar menekültek Törökországban. Ismeretlen adatok az 1849-ki emigratió történetéhez. 1850 Losonczi Phönix. Bp honvéd online.fr. Történeti és szépirodalmi emlékkönyv, 1–3. ; szerk. Vahot Imre; Vahot Imre, Pest, 1851–1852 Ködfátyolképek. Pest, 1853. Három kötet Magyarország és Erdély képekben, 1–4. köt. Kubinyi Ferenc, Vahot Imre; Emich Ny., Pest, 1853–1854; hasonmás: Kossuth, Bp., 2006 Dalok a Huszárcsíny népszinműből. 1855 Magyar írók pályakönyve; szerk. Vahot Imre; Gyurian Ny., Pest, 1856 Vándorórák.
In. Irodalomtörténeti Közlemények 1903 Pesti Divatlap; szerk. Vachot Imre, vál., utószó Rigó Béla; Minerva, Bp., 1974 Vahot Imre válogatott színházi írásai, 1840–1848; hasonmás kiad. ; vál., utószó, jegyz. Szigethy Gábor; MSZI, Bp., 1981 (Színháztörténeti könyvtár) Magyar táj- és életképek. Vallomások, tanulmányok és útirajzok; vál., szerk., szöveggond. Fülöp Lajos és Lisztóczky László; Pallas, Gyöngyös, 2006 A néma-barátok emlékei Majkon; in: Majk, remeteség és posztógyár; szerk. Forgács József; Forgács József, Oroszlány, 2010 (Vértesi legendák) Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Mikszáth Kálmán: Vahot Imre bácsi. Szegedi Napló, 1879. február 25. Vasárnapi Ujság, 1879. március 2. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914. Bokor József (szerk. Meccsinfó: PAFC–Bp. Honvéd | Puskás Akadémia. ). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X Magyar életrajzi lexikon II.
111. (2008. ápr. 23. o. ↑ Férfi vízilabda: Merész András lett a Honvéd edzője. (2018. Bp honved - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. máj. ) (Hozzáférés: 2021. okt. 16. ) ↑ Férfi vízi ob I: Szivós Márton lesz a Honvéd vezetőedzője. (2020. 27. ) m v sz Az férfi OB I csapatai 2020–2021 -ben Budapesti Honvéd SE • BVSC-Zugló • Debreceni VSE • ZF-Eger • FTC Telekom Waterpolo • Kaposvári VK • KSI • PannErgy-Miskolci Vízilabda Club • A-HÍD OSC Újbuda • PVSK-Mecsek Füszért • Szegedi VE • Metalcom Szentes • Szolnoki Dózsa • Tatabányai VSE • UVSE • A-Híd VasasPlaket
Az "igazinál" a Honvéd indította útjára a labdát. Az első tíz percben nagy lehetőség nem alakult ki a kapuk előtt, a 8. minutumban Pátkai kapott sárga lapot. A 14. percben Stopira beadása szállt át Gróf feje fölött és egy pillanatra úgy tűnt, a kapuba hullik, de végül elment keresztbe. Néhány másodperccel később ismét balhátvédünk próbálkozhatott beadással, többen is érkeztek, de végül ehhez sem ért hozzá senki. A 21. percben Kovács ugratta ki Stefan Scsepovicsot, aki ziccerbe került volna, ha sikerül megkaparintania a labdát, de Gróf előbb odaért és felszedte. Négy perccel később Nego tört előre gyönyörűen, letette Stefannak, aki sarokkal továbbpörgette a befutó Lazovics elé. Szerb támadónk megtolta, majd közelről lőtt, de Gróf hárítani tudott. A kipattanót Stopira emelte rá, de célt tévesztett. A 26. percben Heffler fejelt össze Pátkaival, előbbi sárgát kapott. A 27. minutumban megszereztük a vezetést! Nego bedobása után Pátkai fordult le Kosútról, majd az alapvonalról Stefanhoz játszott, aki 7 méterről nem hibázott és a kapu jobb oldalába pörgetett (1-0).
Mátyás király fölötte szereté A népet, s ez őt nem felejtheté, Kivált a jó szántóvető népek Felőle mind maig regélgetnek. Mátyusföldén az róla a rege, Hogy ő nem volt nagy úrnak gyermeke, Ha tán nemes volt is, csak bocskoros, És mint szegény, lett szolga - ostoros. Nagy orra volt-e ok, vagy más hiba, Nem szól felőle a nagy krónika, Elég az ahhoz, hogy ingerkedék Matyinkkal a suhanc pórnemzedék. De Matyi sem kért mástul kölcsön észt, S pengőbe adta vissza a fapénzt, S a gúnyolónak oly koncot dobott, Melyen heted hétig rágódhatott. Meg volt csinálva, amit dolgozott, Minthogy mindent helyén, nyelén fogott, Nem is vették hát rossz neven neki, Ha tálbul a húst nem feledte ki. Mátyás király gyerekeknek. Egyszer gazdája szántani küldte őt, Nem tudni, ugart-e, avagy vetőt, De mélyen járt ekéje, s egyiránt, Minél többet gazdája sem kivánt. El délnyi délig igy dolgozgatott, Mig szolgatársa is kiballagott, S hozzája úgy félvállon szól vala, Matyink pedig dolgára gondola. "Hej Matyi, nem tudod, mi hír Budán? Az úri népek összebujtak ám, S királyt tesznek; te orrod jókora Nem szagolod, ki lesz a nép ura? "
Annak nincs semmi nyoma, hogy a Petneházyak valaha elhagyták volna a Zsigmond királytól kapott czímert. Sőt az 1462. évi adomány egyik részeséről, Petneházy Mátyásról ki tudjuk mutatni, hogy harminczöt esztendővel Mátyás király armálisának kelte után a nyílazó oroszlányt használja czímeres pecsétjében úgy, a hogy azt az 1417. évi oklevél megállapítatta, azzal a lényegtelen eltéréssel, hogy az eredetileg balra fordított czímerképet jobbra nézeti. Lehet, hogy e ragaszkodásnak a régi czímerképhez egyik oka az volt, hogy Mátyás királynak 1462. évi czímerlevelét a király megkoronáztatása, 1464. év nagycsütörtöke, után nem erősíttették meg újból, mint ez példáúl az Erdődi Bakóczok czímerével történt (l. a XXIV. számot); már pedig e nélkűl Mátyás királynak koronáztatása előtti időkben kelt adományai értéköket vesztették. V. László – Wikiforrás. (Fejérpataky László és Áldásy Antal: Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926)) Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Meghalt lóról esés következtében Pesten 1850-ben. Pacséri Császár Gyula 1843-ban kameralis ispán. jólészi Császár [ szerkesztés] Faggyas: Fellépett a [19]30-as évek közepén Bajcsy-Zsilinszky Endre is, a Nemzeti Radikális Párt programjával, akinek fellépése megosztotta a járás paraszti és nemesi társadalmát. Bajcsy-Zsilinszkynek főkortese volt a szuhafői nemesek között Jólészi Császár Lajos, Kelemérben otrokocsi Orbán Zsigmond, akinek portáján tartotta a választás alkalmával a programbeszédét. (27. Címerhatározó/Császár címer – Wikikönyvek. ) A hajdani kisnemesek nagyobb táborát vonultatta fel Diószeghy Dezső ke leméri földbirtokos, aki Független Kisgazdapárti programmal lépett fel, az ugyancsak helybeli birtokos, Putnoky Móriccal szemben.... A hangadó vezető nemesi családok, a Héthyek, Csiszárok, Császárok, Demék, Osváthok, Dapsyak, Hubayak, Almássyak, nem utolsó sorban a Putnokon élő kisnemesi hivatalnokok megnyerése volt mindkét fél törekvése. Nagy szerepe volt a többségükben még nemesi származású jegyzőknek, a református papoknak és tanítóknak is a választások idején.
Külső hivatkozások: [1] [2] Császár 1548 [ szerkesztés] Oláh Miklós 1548. november 23. Pozsony I. Ferdinánd címerbővítés általa: apja István, anyja Huszár Barbara, néhai testvérének gyermekei Tamás, Mihály, Anna, testvére Orsolya, annak férje Bóna György és fiai Császár Miklós (apja néhai Császár Kristóf) és Bóna György, másik testvére Ilona és férje Olasz Miklós pacséri Császár [ szerkesztés] Bács vármegyében fekvő Pacsér helységről irja előnevét, és ott jelenleg is birtokos. Itt született Császár Sándor 1789-ben, ki Temes vármegyénél kezdé hivatalos pályáját mint aljegyző, utóbb főjegyző, 1829-1835-ig másod alispán, az 1825. 1830. és 1832/6-ki országgyűlésre e megye követe, jeles szónok és classicus latin. 1836-1840-ig kir. táblai ülnök, midőn az 1836-ki országgyűlés után kezdett állami perekben Földváry Ferencczel a vádlottak mellett szavazott. Mátyás király (Czuczor Gergely) – Wikiforrás. E hivatalról lemondása után gróf Bissingen krassói uradalma teljhatalmú kormányzó lőn, utóbb Buziásra vonult. 1848-ban a hétszemélyes tábla bírájává neveztetett.
Az alvó aluszik, A bujdosó buvik; Ha zörren egy levél, Poroszlót jőni vél "Messze még a határ? Minden perc egy halál! " "Legitten átkelünk, Ne félj uram: velünk A gyermek, a fogoly. " Az alvó felvirad, A bujdosó riad; Szellő sincsen, de zúg, Felhő sincsen, de búg S villámlik messziről. "Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! " "Itt a kehely, igyál, Uram, László király, Enyhít... mikép a sír! " Állj meg, bosszú, megállj: Cseh földön ül a rab; Cseh földben a király, Mindég is ott marad, De visszajő a rab...!
A család Zala-, Sopron- és Vas megyében virágzott. Címerleírás: Kékben zöld fák közül kiemelkedő sziklacsúcson könyöklő páncélos kar görbe kardot tart, mellette jobbról arany csillag, balról fogyó félhold. Sisakdísz: növekvő arany griff jobbjában görbe kardot tart. Takarók: kék-arany-vörös mindkétfelől. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. 660. o. Nánási alias Joó [ szerkesztés] Kendi Nánási alias Joó István 1610. március 27., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: Weres István, Mattyusz András, valamint atyafiai Kisvárday János és annak fia János, Marikovszky Miklós, Lanio Pál P 2049 A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Rövidítések Joó 1694 [ szerkesztés] Joó János 1694. március 16., Bécs I. Lipót általa: felesége Fupe Anna, fiai János, Mihály R 64 [2] Lásd még: Címerhatározó