A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe. A német nyelvterületen Wolfgang keresztnévvel ismert polihisztor Pozsonyban született, "jó családban" udvari tanácsos apja Magyarországon kérte nemességük honosítását. Az ifjú Kempelen szülővárosában, majd Győrben, Bécsben, illetve Rómában tanult jogot és filozófiát, de hamar kiderült, hogy inkább a reáltárgyak, a matematika és a fizika vonzották. Ezzel együtt tisztviselőként fegyelmezetten beállt az udvari szolgálatba, 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, faluközösségeket szervezett. 1777-ben megbízták a nagyszombati egyetem Budára költöztetésével. Később egy bő évtizeden át udvari tanácsosként szolgált az egyesített magyar-erdélyi kancellárián.
Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe. Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort. De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla. 1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben folytatta, végül Rómában fejezte be. Tanult filozófiát, jogot, nem mellesleg matematikát, fizikát, de olyasmit is, ami aztán végképp nem illett a nemesekről akkoriban dívó képbe: rézmetszést. Mintha egyáltalán nem vallotta volna a később Petőfi által oly remekül kikarikírozott magyar nemes "filozófiáját": "Munkátlanság csak az élet.
Így lett a sakkozógépből olyan mém, amely messze túlélte a létrejöttekor élteket. A sakkozógépet néhányan a mesterséges intelligencia előfutárának tartják. Ez tévedés, mégis ma "Kempelen-box" a neve egy önmódosító webes adatstruktúrának. A szerző Kempelen Farkassal kapcsolatos ismeretei Szalatnai Rezső "Kempelen, a varázsló" című, először 1958-ban megjelent, ma a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető könyvéből származnak. Szalatnai Rezső szlovákiai magyar író a Kempelen-könyvhöz tudományos alapossággal dolgozta fel az akkor rendelkezésre álló levéltári és egyéb forrásanyagokat, így műve a Kempelen-források legfontosabb tárházává vált.
Virtuális török és beszélőgép Budapesten 2007. március 26., hétfő, 15:34 Épp ma 203 éve hunyt el Kempelen Farkas, korának egyik zsenije: feltaláló, műszaki újító, közigazgatási szakember, polihisztor. Fontosabb találmányaiból és az általa ihletett mai művekből nyílt kiállítás a Műcsarnokban. Kempelent a nagyközönség elsősorban a sakkozógépéről ismeri - ami mai fogalmaink szerint egy világméretű átverés volt, hiszen nem mesterséges intelligencia, hanem egy, a szerkezetben elbújt ember sakkozott. Mégis, mint mechanikus szerkezet zseniális alkotásnak bizonyult, s mint Voigt Vilmos néprajztudós egy tanulmányában írta: az "A török"-ként ismert szerkezet a szemiotikai (jeltudományi) automaták ősének tekinthető, megoldásai pedig olyan problémákat feszegetnek, amelyekre évszázadokkal később adták csak meg a választ. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű (és kisebb hírű) volt a beszélőgép, amely Kovács Győző, a hazai informatikatörténetet feldolgozó írása szerint az első olyan informatikai eszköz, melynek a célja az ember-gép kapcsolatnak új alapokra helyezése volt.
Bárdos Lajos zeneszerző, zenetanár rendszeres vendége volt a solymári kórusnak, a hangversenyeken is gyakran megjelent. A solymári Férfikórus Bárdos Lajos 85. születésnapján egy ünnepi hangversennyel lepte meg a magyar kórusirodalom kiemelkedő személyiségét. A tehetséges gén… Kempelen Tünde művészeti vezetőt az idei XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek programsorozat bemutatásakor kérdeztük meg a Kempelen Farkas hoz fűződő rokoni szálról is. Az ír származásra rákérdezve Kempelen Tünde elmosolyodott és a következőket mondta: "…az ír származás az talán egy kicsit erős. Kempelen Farkasnak én is leszármazottja vagyok, ahogy ezt a nevet viselők mind. Nem túl sokan vannak. Egyenes ági leszármazottja vagyok én is. Azt, hogy Kempelen Farkas ír származású volt-e… hát nem tudjuk, hogy ez csak legenda, vagy valóság. A családban többen próbálkoztak utánajárni ennek, de valakinek kint kellene élnie Írországban, és minden plébániát, minden anyakönyvet végig-végig böngészni… lehet, hogy valamire rá lehetne jönni, ki tudja már.
Értékelés: 51 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: ".. egy bizonytalan álorcát a késő világ ne csudáljon... " A filmsorozat dokumentumszövegek, önéletírások, levelek felhasználásával rajzolja meg a történelmi személyek portréját. Kempelen Farkas 18. századi magyar tudós, a beszélőgép és sakkozógép feltalálójának emlékét elevenítjük fel korabeli képek és írások alapján. A műsor ismertetése: A filmsorozat dokumentumszövegek, önéletírások, levelek felhasználásával rajzolja meg történelmi személyek portréját. Egyéb epizódok: Stáblista: április 14. - csütörtök
00 kedd, csütörtök 10. 30 zárva 505-822 Vital Plusz Patika 8000 Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 7. 00, vasárnap zárva 786-422 További közérdekű információk itt!
A BIODERMA egy ökobiológiára épülő márka, amely a NAOS filozófiájának középpontjában áll. Célja a bőr ökoszisztémájának tiszteletben tartása és a bőr egészségének megőrzése. Hosszútávon. Care first.
Abban az esetben ha nem ismeri Kecskemét és környékét, vagy könnyebben szeretne a(z) 6000 Kecskemét, Talfája út 1. alatt található gyógyszertárhoz eljutni, használja az útvonaltervezőt!