A név ellenére azonban a pulyka Észak-Amerikából származik. De hogy hogyan kapta a szárnyas ugyanazt a nevet, mint az ország, az egy érdekes történet. Néhány történész szerint az afrikai guineai szárnyast török kereskedők adták el az európaiaknak Észak-Amerikában pedig a hasonló kinézetű madarat turkey -nek nevezték. A pulyka török neve hindi, ami arra utal, hogy a törökök jól tudták, hogy a szárnyas Indiából származik. Karácsonyi finomságok a nagyvilágból. Ha a legautentikusabb kifejezést szeretnénk rá használni, akkor az Észak-amerikai feketeláb törzs szavát kell mondanunk: omahksipi'kssii, ami annyit tesz, nagy madár. A mikulásvirág Forrás: A fényes piros és zöld levelű mikulásvirág kedvelt karácsonyi dekoráció. Közép-Amerikából származik, ahol a szent éj virága ként ismerik, ami Jézus születésének éjszakájára utal. De mi köze van ennek a növénynek Törökországhoz? Törökül a virágot Atatürk çiçeği -nek nevezik, ami Atatürk virágot jelent. Atatürk volt az, aki a növényt dekorációs céllal meghonosította Törökországban, ezért nevezték el róla.
És a legtöbb terméket olyan csomagolásban kapjuk készhez, amelyet autista művészek alkotásai díszítenek. Nyitókép: Anna Peipina/Unsplash Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
Az advent a várakozás időszaka. Ilyenkor lelkünket és otthonunkat is ünneplőbe öltöztetjük. Érvényes ez a Dobronaki Kézművességek Házára is, amely a szorgos kézműveseknek köszönhetően decemberben a karácsonyi csodák kis tárházává változott. Egy tájháznak mindig külön varázsa van, hiszen a benne helyet kapó tárgyak egy régmúlt időbe röpítik az oda betérőt. Hasonló mondható el a Dobronaki Kézművességek Házáról is, hiszen az adventi időszakban különleges érzés keríti hatalmába az odalátogatót: csodás dísztárgyak várják az érdeklődőket, és nemrég aprósütemény és mézeskalács édes illata érződött.
Közéleti affinitását jelzi, hogy több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat, számos egyetem tudományos intézet választotta díszdoktorául. Dolgozott az Országos Atomenergiai Bizottságban, elnöke volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsnak. Betöltötte a legmagasabb közjogi méltóságot: 1988-tól több, mint egy éven át a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. Mindezek alapján Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Kelt: Szegeden, 1990. május 21-én.
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Biológia kategória termékei tartalom: Straub F. Brunó (1914-1996) Kétszeres Kossuth -díjas biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Száz éve született Straub F. Brunó világhírű biokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója. A centenárium alkalmából Szegeden, a Dóm téri Nemzeti Panteonban egykori pályatársai, tanítványai jelenlétében felavatták az iskolateremtő tudós mellszobrát, Rieger Tibor Magyar Örökség díjas művész alkotását. Forrás: A mellszobrot Dudits Dénes, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke avatta fel. Straub F. Brunó emberi és tudósi nagyságát méltatva Pálinkás József nek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a gondolatait idézte: "Straub F. Brunó kutatói pályájával igazolta, hogy a magyar tudomány világra szól. Nagyok mellett tudott naggyá válni. Megtestesítette és példázta az igazi tudóst. Műhelyt és intézetet teremtett. Megalapozó tudományos felfedezéseket tett, és hozzájárult az egyetemes tudás gazdagításához. Kiemelkedő tudós, tiszteletre méltó polgár, felelős vezető és valódi irányító szellem volt.
Straub F. Brunó, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapítójának bronz mellszobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban avatták fel. " Rieger Tibor Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását Ormos Pál, az MTA rendes tagja, Szabó Gábor és Dudits Dénes akadémikusok és Botka László leplezte le. " "Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest 1996. február 15. ) biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. 1937-től tanított a Szegedi Egyetemen, a II. világháború után, 1945-ben, 31 évesen az egyetem Biokémia Tanszékének egyetemi tanára lett. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. " Források:
Leglényegesebb intézkedései a tudományos munkát illető szellemi koncepciói voltak. Az intézet alapítása előtti öt év során valamennyi végzős biológus évfolyam legjobbjainak ösztöndíjakat biztosított azzal a reménnyel, hogy majd később a szegedi biológiai intézet dolgozói legyenek. Straub szerezte meg az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Alapjától azt a másfél millió dollárt, amely modern műszerállomány kialakítását tette lehetővé és támogatást biztosított a fiatal kutatók külföldi tanulmányútjaihoz. Straub F. Brunó szellemiséget hozott magával – összegezte előadásában. – Ez a szellemiség sok mindent jelent. Jelenti elsősorban az érték és a teljesítmény megkövetelését és feltétlen tiszteletét. Jelenti a szorgalom, az eredeti és önálló gondolkodás megbecsülését akkor is, ha azt a másik ember mutatja fel. Jelenti a vélemények és nézetek demokráciáját, azt, hogy a tudományos igazság nem attól függ, ki mondja, jelenti annak tudatát, hogy a tudomány értéke önmagában van, a megismerésben. Jelenti a jelen magyar közélet korrupt világában kivételesnek számító tisztább kezűséget.
A nagyszabású konferencián a "Straub Örökség" Alapítvány kuratóriumi elnöke, Vígh László átadta a Farkas Tibor-emlékplakettet, melyet idén Hegedüs Csilla, az MTA-Semmelweis Egyetem Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport munkatársa vehetett át. A tudományos ülés részletes programja itt elérhető. Gajzer Erzsébet Fotó: Herner Donát
Nemzetközi rangját, tekintélyét mi sem jelzi jobban, mint hogy az SZBK eredményeit az Európai Unió 2000-ben az EU Kiválósági Központja címmel ismerte el" – fogalmazott Ormos Pál. A mellszobor avatásán jelen volt Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő és Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem rektora.