Nemzeti Lovas Színház (Nemzeti Színház – Euripidész: Hippolütosz - 2017. április 10. -i előadás) Karsai György tanár úr megtanított beavató színházi estéin, hogy a görög drámákat mai szemmel kell olvasni, így felfedezni a bennük rejlő, örökkévaló tanulságokat. Ezt Zsótér Sándor is tudja. Nem aktualizálta a történetet, mégis mai gondolatokat közvetített a k. e. 428-ban íródott darab színrevitelével. Euripidész persze az emberi lélek, vagy inkább az emberi gonoszság nagy ismerője volt: "Valóban tudom, mily gonosz, mit tenni szándékozom, de erősebb bármely megbánásnál a haragom. " A görög drámákban piszok fontos, hogy tudjuk ki kinek a férje, anyja, fia, húga, szeretője, haragosa, de még ennél is fontosabb, hogy az istenek szerteágazó nagycsaládjában otthon legyünk és mindig meghalljuk, mit skandál a kórus. A szerelem istencsapás | Nemzeti Színház. A darab címszereplője, Hippolütosz az aranyfonal-gombolyagos, a Minótauroszt legyőző athéni király, Thészeusz és Hippolita, az amazon fia. Persze Thészeusz nem fia anyját, s nem az aranyfonallal az életét megmentő Ariadnét vette nőül, hanem annak nővérét, Phaidrát.
De nem olyan fából faragták őt, hogy feladja, csak azért is lett bemutató. Talán a nehézségek okán is olyan utakra tévedt, mint talán még soha. Nuku díszlet, nylon rucik, élő ló a színen és a kórus átlagéletkora talán hat és fél év. A darab hét szerepét négy színész játszotta, kiegészülve "paripám pejkó"-val és két keményen dolgozó gyermekmunkással. Az egyetlen női szereplő Trokán Nóra. A színésznő cipőjéről tudtuk, hogy ő most éppen Aphrodité, Phaidra, vagy Artemisz. Megtévesztésül jelmezt sem váltott, végig egy mályvaszínű khitonban állt a színen. Trokán mediterrán külseje ellenére olyan hűvös és hideg volt, mint Garbo és Dietrich együtt, legjobb pillanataikban. Mindhárom női alakjában sikerült ez, a bosszú hajtotta Aphroditéként, a kínzó vágyakkal gyötrődő Phaidraként és a keserű irónia Artemiszeként. Hippolütosz - Kaszás Attila Terem - Színházak - Theater Online. Arisztokratikus külseje, fojtott indulatai, szenvtelen hanghordozása mindhárom asszonyt élővé és valós figurává tették. És humorossá, mert a tragédiában kicsit komédiázni. Gond nélkül vitte a hármas szerepjáték színpadi terhét, ráadásként úgy 2/3 részben lóháton ügetett, léptetett, vagy éppen már halott Phaidraként feküdt virulens, négylábú játszótársán, a lovon.
És a házasságtörés és vérfertőzés bűnének gondolata gyötri. Nem eszik, nem alszik, nem beszél. Meg akar halni. Dajkája addig erőszakoskodik, amíg csak elárulja magát. A Dajka életpárti, megoldást keres, és próbálja megkeríteni neki a fiút. Hippolütosz durván visszautasítja. Phaidra megöli magát szégyenében, de a fiút is magával rántja. Búcsúlevelében megvádolja Hippolütoszt, hogy meg akarta erőszakolni. Thészeusz fájdalmában meg se hallgatja a fiát, megátkozza és száműzi. Iphigeneia Auliszban / Hippolütosz - Euripidész - Régikönyvek webáruház. Az átok gyorsan fog, Hippolütoszt, ahogy elhagyja a várost, halálos baleset éri. Aphrodité győzedelmeskedik. De nem a szerelem győz, hanem egy emberi gyöngeségekkel, irigységgel, féltékenységgel, és sajnos emberfeletti hatalommal rendelkező erő. Megöli azt, aki nem tud szeretni, és azt is, aki igen. Euripidész tragédiája az első fönnmaradt földolgozása Hippolütosz, Thészeusz és Phaidra mitológiából ismert történetének. Szophoklész is írt tragédiát Phaidra címmel, de elveszett. Euripidész tragédiája először az i. e. 430-as években került színpadra Elrejtőzködő Hippolütosz címen.
Euripidész: Hippolütosz A dráma (Kr. e. : 428) első változata megbukott, ekkor Euripidész változtatott a szövegen oly módon, hogy ne sértse az athéni közönség erkölcsi érzékét. Az első változatban, amely nem maradt fenn, Phaidra a nyílt színen vall szerelmet mostohafiának, Hippolütosznak. A témát Szophoklész is feldolgozta még Euripidész előtt, majd Seneca és Racine sem tudott ellenállni a pusztító szerelem témájának. A tragédia Aphrodité monológjával kezdődik, a sértett istennő bosszút esküszik Hippolütosz ellen, aki semmibe veszi őt, egyedül csak a szűz Artemisznek hódol. A cselekmény az első soroktól ismertté válik, hiszen Aphrodité ismerteti tervét. Hippolütosz valóban gőgösen utasít el minden nőt, kivéve Artemiszt, egyedül csak a vadászatnak ill. az istennőnek hódol. Most is épp áldozati koszorút helyez el az oltárán. Euripidész hippolütosz pdf gratis. Szolgája hiába figyelmezteti, hogy illene törődni a többi istennel is, Hippolütosz visszautasítja az aggódó szavakat. A szolga, mihelyt ura távozik, helyette is imádkozik Aphroditéhez.
Kicsoda is ez a Hippolütosz? Thészeusz és Antiópé amazonkirálynő fia. Ő az a fiú, akibe beleszeret a mostohaanyja, Phaidra. Phaidra neve ismerősebb, egyet jelent a pusztító szerelmi szenvedéllyel. Aphrodité, a szerelem istennője nem tűrheti, hogy Hippolütosz kivonja magát hatalma alól, és csak a szűz Artemisznek, a vadászat istennőjének hódol. Aphrodité tárgyilagos részvétlenséggel avatja be a nézőt, hogyan áll bosszút a fiún, mit tett ennek érdekében eddig, és mik a következő lépések. Az istennő Phaidrát választja bosszúja eszközéül. A nő, férje távollétében, meglátja Hippolütoszt, és halálosan beleszeret. A szerelem istencsapás, a szerelem képtelenség, mondja Brecht, több mint kétezer évvel később. Az emberi természet nemigen változott. Phaidra is tisztában van vele, hogy ez a szerelem képtelenség, az istencsapás pedig egészen konkrét. Euripidész hippolütosz pdf.fr. Ez a szerelem reménytelen és törvénysértő. Hippolütosz úgy akar meghalni, ahogy született. Tisztán, szűzen. Viszonzásra hát egyáltalán nem számíthat.
Ő ismeri az istennő hatalmát, nem akarja megharagítani. Phaidra lép a színre, rettenetes fájdalmat sejtetnek szavai. Dajkája aggódva próbálja megtudni bánatának okát. Phaidra tudva, hogy titka megrökönyödést okoz majd, nagyon nehezen vallja be: szenvedésének oka olthatatlan szerelme Hippolütosz, nevelt fia iránt. A fiú apja, Thészeusz, Phaidra hites ura. Most éppen nincs otthonában, zarándokúton van. A dajka megrendül úrnője szenvedését látva, ő azt vallja:" Semmit se nagyon. Euripidész hippolütosz pdf para. " De felmenti úrnőjét, hisz "az istennő vetette rád a szenvedélyt. " "Küprisz (Aphrodité): feltartóztathatatlan áradat, / ahhoz, ki engedelmes, még szelíd, hanem/ ki fennhéjázva szembeszállni mer vele/ azt megragadja, és mi lesz? Lesújtja őt! " Eszerint bátorítja Phaidrát szerelme megvallására, és óvja őt attól, hogy túlságosan szigorú legyen önmagához. Phaidra azonban tisztában van pusztító szenvedélyével, vergődik szerelme és iszonyata, vágya és tisztessége között. A dajkát arra kéri, hogy ne tegyen a fiú előtt említést titkáról.
1/2 anonim válasza: Ha a szerzőt is le írnád pontosabb lenne a kereső! 2014. febr. 4. 17:29 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: EURIPIDÉSZ a mű szerzője, HE! Ennyire legyünk már műveltek!! Amúgy azért írok, mert nekem is szükségem lenne a történetre Enibádi help?? 2014. nov. 19:56 Hasznos számodra ez a válasz? További kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A betolakodók elleni küzdelem már az 1700 évvel ezelőtti eleinknek is mindennapos terhet okozott. Ennek a védekezésnek volt az egyik módja a sáncrendszerek kiépítése, melynek Hajdú-Biharban is maradtak fenn darabjai. Ördög árka, (Debrecen) Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. Csörsz árka - Index Fórum. Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet.
Ahol még látható Több olyan település is van, ahol a Csörsz-árok a mai napig jobban látható. Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között, Jászfényszaru, Kisköre, Jászárokszállás, Visznektől Tarnadobig, Dormánd, Erdőtelek, Debrecen, (Nagyerdő) és Gödöllő határában. Gödöllő és Valkó között egy turistaútról letérve is megtalálhatjuk a Csörsz-árok maradványait. Monda, rege - Szókereső. Ezen a szakaszon csodálatos erdő kísér végig minket, és az árok valóban jól kivehető. A Csörsz-árok legendái Ahány táj, annyi féle monda kering a Csörsz-árokkal kapcsolatban. Az egyik legismertebb monda a Komjáthy István által írt könyvében található, amely a Mondák címet kapta. Ebben "Csörsz és Délibáb" című tragikus szerelmi történetet olvashatjuk el. A Jászságban az a legenda terjedt el, amelyben az árkot egykoron Rád királya építette, amelyet Csörsz avar királyról nevezett el, hiszen őt a mondák szerint egy villámcsapás ölte meg éppen az épülő árok mellett. A mondák között vannak hasonlóak is, ahogyan az Erdélyben ismeretes Rapsonné útja, az Ördögök árka vagy a Tündérek útja legendák.
Ez a "virág" valójában egy rovar. A kérész kifejlődve csak néhány óráig él, és június második felében rajzik, hazánkban szinte kizárólag csak a Tisza mentén. A virágzó folyó, a kérészek rövidke léte a carpe diem (élj a mának! ) elvét követőket ihleti meg igazán. Tiszavirágok násza (fotó: Kovács Mihály, Szaló) A Tisza azonban másként is inspirált: Juhász Gyula egyik legismertebb versében, a Tiszai csöndben egy melankolikus, révbe ért hajókat ringató, nyugodt folyót rajzol elénk. Az ezerarcú folyó Petőfinél vad áradásban tombol. 8.1.2.2 Mondák, legendák | A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton. Mások megint másképpen látták: Ady a földhözragadtsággal azonosította a Tisza-parton című versében, Tompa Mihály viszont mesevilágot álmodott a vizébe, a szerelmes halászfiú és egy aranyhal történetét szőve rímekbe. Fesztivál az árvíz emlékére A Szegedi Szabadtéri Játékok lelátóit az 1879-es nagy árvízben a település segítségére siető városokról nevezték el – ma is így hívják az egyes tribünszektorokat. Az árvíz pusztítása után magához tért város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül.
Legrégibb nyomát a XVI. sz. Székely István Világkrónikájában találjuk, ki a 718-ik évnél megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a Csersz árokját, melyet - folytatja tovább -nem azért hívtak Csersz árokjának, hogy azon Csersz király feleséget hozott magának, hanem azért, mert az árkot ő készítette még az Attila előtti időkben. Csörsz árka monda. Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott régebbi történetiróinknak. Voltak, kik Caesar nevének valami elferdített alakjára gondoltak; mások (köztük Katona István s ujabban Szabó Károly) a honfoglaláskori Curzan vezérben, Kund fiában vélték föltalálni a mondai Csörszöt, ámbár ugy Anonymus (Curzan), mint az egykoru bizanciak (Kurszan? sz, Kursz? sz) ortografiája szerint csakis Kurzánnak, Kurzának olvashatni Árpád ezen vezértársának nevét, melynek alighanem a mai Karsa helynév felel meg. A monda eredetére a «Csörsz-», «Csersz-» vagy «Csörsz-árka» név vezet, mely - tekintve, hogy több magyar vidéken «ördög-árok»-nak, «ördög-borozdá»-nak nevezik a hasonló barbárkori erődítményeket vagy határárkokat - nem egyéb a szláv «csertovszky-jarek» (szószerint: «ördög-árok») elnevezés átvételénél.