Mostanában nagyon divatos a nyers táplálkozás, azonban nem árt tudni, hogy komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, ha olyan ételeket is nyersen fogyasztasz, amelyeket nem ajánlott. Vannak olyan ételek, amelyeket minden nap fogyasztunk feldolgozva vagy főzve, ugyanakkor ezen eljárások nélkül károsak lehetnek az egészségre. Vannak ezen kívül olyanok is, amelyeket csak fokozott óvatosság mellett lehet nyersen fogyasztani! A Bright Side összegyűjtötte a 20 leggyakoribb ilyen ételt. Lássuk csak a listát! 1. Ne csak főzéshez használja! Turmix hagymából, fokhagymából és krumpliból. Tej A nyers, pasztörizálatlan tej rengeteg baktériumot hordoz, melyek között olyan károsak is megtalálhatóak, amik könnyen súlyos megbetegedéseket okozhatnak. A szalmonella, a listeria és az is komoly fertőzéseket okozhat. 2. Kelkáposzta Közismert tény, hogy a kelkáposzta a világ egyik legegészségesebb étele. Nagy mennyiségű nyers kelkáposzta evése azonban hormonális rendellenességeket okozhat, amelyek a vércukorszint ingadozásához és az általános anyagcsere-problémákhoz vezethetnek. 3.
Ezenkívül egy felülvizsgálat szerint a butiráttal történő kezelés segíthet az irritábilis bél szindróma (IBS) számos tünetének enyhítésében, beleértve a puffadást és a gyomorfájást (9). összefoglaló A nyers burgonya magas rezisztens keményítőben van, amely a jobb vércukorszinttel, a megnövekedett inzulinérzékenységgel, a teltségérzet fokozásával és az emésztés jobb egészségével függ össze. C-vitaminban gazdagabb A burgonya főzése ízletesebbé teheti őket, de bizonyos tápanyagok elvesztéséhez is vezethet. Gramm grammos, a nyers burgonya kevesebb kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, de kevesebb fehérjét is, mint a sült burgonya. Ezenkívül valamivel kevesebb kálium- és B6-vitamint kínálnak (10, 11). A legfontosabb mikroelemek tartalma azonban lényegesen magasabb - kétszer annyi C-vitamint tartalmaznak grammonként, mint a sült burgonyát (10, 11). A C-vitamin egy vízben oldódó esszenciális vitamin, amely antioxidánsként működik, és a kollagéntermeléstől az immunfunkcióig mindenben részt vesz (12).
A szolanin 400 milligramm adagtól halálos, mert megtámadja a központi idegrendszert, és gyakran légszomjhoz és végzetes bénulásos tünetekhez vezet. Az első mérgezési tünetek 200 milligramm mennyiségben jelentkeznek, és különféle tünetekben nyilvánulnak meg, ideértve a következőket:. Álmosság Hyperesthesia: túlérzékenység az érintésre A légzés nehézzé válik hányinger Hányás Viszketés vagy égő érzés a torokban Bél- és vesefertőzések Az eritrociták (vörösvértestek) feloldása láz Fájdalom a végtagokban Szívritmuszavarok A központi idegrendszer károsodása Szolanin mérgezés Ne aggódjon, a kereskedelemben kapható burgonyával ilyen szolanin-mérgezés nem lehetséges. A nyers vagy félig nyers burgonya is csak akkor indíthat mérgezést, ha annak mennyisége legalább három kilogramm. Ennyi burgonya kis mennyiség után is eltalálja a gyomrot, mert gyakran nem ehető, nyers és nem olyan könnyen emészthető. Természetesen még mindig mérgezőek, de a mérgezés tünetei korlátozottak. általános hányinger ("nehéz gyomor") hasmenés Légzési gondok görcsök Burgonyafajták Emiatt nyers vagy félig nyers burgonya fogyasztható, de csak kis mennyiségben.
Egészen kiválik úgy ezek csoportjából, mint az egész nyugoteurópai viselet köréből a már említett cividalei Gertrud-féle psalterium fejedelemnője ( VII. 12), a kit föntebbi fejtegetéseink után meráni Gertruddal azonosíthatunk. Csakhogy ezt a viseletmód sokkal inkább mondható byzanczi elemekből alakult délszlávnak, mint magyarnak. A lábfejig érő kék selyemből készült bő tunika alul széles arany paszománttal van ellátva, melyet piros és kék gyöngyök vagy ékkövek diszítenek. E fölött van a byzanczi omophoriumból alakult s ékkövekkel és gyöngyökkel dúsan behintett arany paszomántos vállkötő, mely VII–XI. KÖZÉPKOR | Amit a divatról tudni érdemes. századbeli császárnők képein látható byzanczi előképétől abban különbözik, hogy míg ez utóbbinál a vállkötő lecsüngő része egy szalagból áll s csak a felső részén megy át villaszerüleg kettős szárnyu szalagba, úgy hogy ily módon a vállkötőn egy kerek nyilás lesz, a min a fejet átbujtatták: Gertrud vállkötője két ágban csüng alá, keskenyebb középrészénél vetve a vállra, két szárnyát a mell fölött keresztbe hajtva s derékban övvel átkövtve, a vállkötő két szárnya az övön alul kiszélesedik s a felső kissé rézsutosan megy, úgy hogy az alsó szárny egy része is látható.
Hidegben az ing alatt vastag szövetből készült MELLÉNY T- doublet- viseltek, az ing és a mellény között rövid prém mellényt. A női bliaud elől vagy oldalt fűződő ruhaderékból állt, melyhez a csípőtől a bokáig érő, sűrűn plisszirozott szoknyát varrtak. KÖPENY -az ókori klamüszre emlékeztetett, félkör, vagy annál bővebb. Két vállukra vetették, vagy a jobbon kapcsolták össze. A férfiöltözet jellegzetes darabja a ól az ALSÓNADRÁG – ez egy ágyékkötőből és két derékig érő, derékszíjra erősített nadrágszárból állt. Középkori szerzetesek és apácák | slideum.com. ROMÁN KOR () A Karolingok idején (7oo-1ooo) Nagy Károly uralkodása alatt, a Frank Birodalom kiterjesztette hatalmát Európában. FRANK VISELET, a germán és a római öltözékből alakult ki, de az egyház hatása is megfigyelhető. A 12. és a lovasság játszott fontos politikai és kulturális szerepet. Az udvari öltözködés kedvelte a vidám színeket, finom anyagokat, posztót, bársonyt, selymet. A ruhákat drága szalagokkal szegélyezték. Az egyszerű népnek öltözködési rendeletek írták elő, hogy sötét színű, durvább anyagot használjanak, és mondjanak le az ékszerekről, szegélyekről.
Férfiak és nők hetési viseletben. Alsólendva, 1895. (Fotó: NM) A hetési férfi és női viselet az európai viseletkultúra igen értékes, archaikus rétegéhez tartozik, hiszen fehér vászonalapú viselet, amely régies, középkori eredetű szabásvonalakat is megőrzött és csak igen visszafogottan, de nemes egyszerűséggel díszített. A hetési viselet olyan szabásvonalakat, hímzési módokat, szövés-díszítményeket foglal magába és őriz, amelyek fontos forrásai a viselettörténetnek. Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis. A hetési viselet számos olyan különlegességet őriz, amely mára már csak ebben a viseletben maradt meg. Ilyen például a fehér, összetett hajtogatással elkészített lepelkendő, a pacsa, a férfiak darázslépes öltéssel dúsan hímzett inge, valamint a mellkötő kendő, amely rámutat a vállkendő egykori, korábbi funkciójára. A hetési férfi viselet A ránk maradt fotódokumentumokból és néprajzi leírásokból megtudhatjuk, hogy az 1860-as években a hetésiek is hétköznap szűkebb, ünnepen bővebb, 5-6 szélből, kézzel varrott háziszőttes vászongatyát viseltek, egyenes szabású, fehér vászoninggel.
A női ruhák felsőrésze keskeny és szoros lett és még csak sejtetni sem engedte a mellet. A férfiruhák magasan záródtak, hegyes gallért viseltek, és a mérete is megnőtt. Bővült a nadrág, a lábszárat lazán körülfogta és hosszabb is lett. Divatba jött a barokk divat csúcsát jelentő rhingrave, ami a szoknyához hasonló szabású nadrág volt. Szűk elől nyitott mellénykével viselték bő fehér inggel. Ehhez az öltözékhez szalagokkal díszített színes harisnya és magas sarkú cipő társult. Az abroncsszoknya kiment a divatból a helyét mérsékelten bő szoknya váltotta fel. Gombokkal magasan záródó, bő ujjú kabátkát hordtak ehhez, amit deréktól bővülő szárnyakkal toldottak meg. A dekoltázs négyszögletűvé és mélyebbé vált. A XIV. Lajos korabeli divatot a francia divattal azonosíthatjuk. A férfidivat újabb egyszerűsödésen ment keresztül. A berakások és a szalagok kezdtek eltűnni, a ruhatár egyik legjellegzetesebb darabja a katonakabát lett. A férfidivat egyszerűsödésével ellentétben a női egyre bonyolultabb és költségesebb lett.
Az 1780-as években a női divat "elférfiasodott", az élénk színeket és az anyagok változatosságát viszont megőrizték. A férfidivat kényelmesebbé vált, bár a nadrág ugyanolyan szűk maradt. A kabát már csak hátul lógott le így láttatni engedte az egészen mély kivágású justeaucorpst. Francia országban elkészültek az első divatlapok, így ezek pontos leírást adtak a kor emberének az éppen aktuális divatról. A divatos ruhákat csak a gazdagok voltak képesek megfizetni, így ők varratták ruháikat, míg a szegényebbek maguk készítették el sajátjaikat. A kor divattervezői olyan művészek voltak, akik büszkék voltak műveikre. A divat ebben a korban a kifinomult ízlést és a kultúrát jelentette. A XIX. században az angol divat vette át a francia helyét, a hímzések, fodrok, drága anyagok eltűntek, helyüket az egyszerű vonalak, anyagok és színek vették át. Ez az angol vidéki arisztokrácia divatja volt. Térdnadrág helyett hosszú nadrág és csizma, gyapjúzeke és rövid mellény lett az általános viselet. A forradalom utáni női viselet leginkább az antik stílusra hasonlított.
• Masszív falakkal akkora területet öveztek, ahol az őrség elférhetett. A várfalak szögletein védőtornyokkal: kör vagy négyszög alakú bástyákkal növelték a falak védelmét. a kaput külön kapubástya védte. • Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. • Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb. ) a kastélyépítészetben a mai napig is fenmaradtak. • Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastélynak hívják. Középkori viselet • Schecker - A férfiak rövid, csípőig érő kabátot hordtak, amely a testhez simult. Övvel viselték. • Elején gombos vagy mélyen kivágott volt, s hímzéssel díszítették. • A vállrésznél kitömték. Gallérja állig érő volt. • Ezalatt vászoninget viseltek. • Miparti Divatos női és férfi viselet volt a XIV-XV. században. Egy függőleges, vízszintes vagy ferde vonal osztotta két különböző színre a ruhát. A két rész szabásában is különbözött. (pl: az egyik ujj szűk, a másik bő volt).
A XVI. század végén faállványokat erősítettek a cipőjük alá, hajukat szarv alakúra fésülték. Sárga rézlemezekkel megerősített csipkegallér alatt a kebel szemérmetlenül előtűnt, az ing viselésétől húzódoztak ezért a ruhakivágás alá zsebkendőket tömtek, hogy az ing szerepét pótolják. A kurtizánok viseletét teljes mértékben átvették az arisztokrata hölgyek, így a kurtizánoknak megtiltották, hogy nyakukon gyöngysort viseljenek, hogy valamilyen módon megkülönböztethető legyen a nemesi viselet, azonban a rafináltabbak más anyagból készült, gömbölyű golyókból álló nyakéket tettek a nyakukba. Kb. 1550-től terjedt el, hogy a félvilági nők sárgára festették a hajukat és a nemes hölgyek ebben is követték példájukat. A firenzei férfiviseletre a buggyos térdnadrág, kidomborodó mellény, ujjatlan zeke, vállra boruló köpeny jellemző a XVI. században. Az öltönyt színes ujjak, csipkegallér díszítette. A nadrágot a harisnyához rojtos szalaggal erősítették. A cipő elől hegyes, a kalap szintén hegyes tetejű széles karimájú.