A szervező CÖF-CÖKA sajtótájékoztatóján a résztvevők megegyeztek abban, hogy az orosz–ukrán háború miatt az eseménynek most valóban a békéről kell szólnia. A békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) sajtótájékoztatót tartott, ahol a résztvevők egyetértett abban, hogy a rendezvénynek az orosz–ukrán háború miatt most szó szerint a békéről kell szólnia. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nem szabad megfeledkezni a békemenet eredeti céljáról, a globalista befolyás elleni fellépésről – írja a Magyar Nemzet. Ma újra elindul Magyarország legnagyobb civil kezdeményezése: a Békemenet. A Békemenet, mint elnevezés fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most – rögzítette Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) sajtótájékoztatóján. Mint Bayer elmondta, az egyetlen normális, értelmezhető és helyes politika a béke igenlése. – Ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafelé sülnek el – tért ki az Oroszország elleni szankciókra az újságíró, majd példaként említette, hogy a német kancellár rájött arra, amit a magyar kormányfő a kezdet kezdete óta hangsúlyoz, miszerint csak olyan szankciókat lehet bevezetni, amelyek nem sújtják az azokat elrendelő országokat.
A második Orbán-kormány (2010–2014) alatt – főként a nemzeti ünnepeken – még öt Békemenetet tartottak, négyet Budapesten, egyet Gyulán. A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel szervezett hatodik Békemenet a szervezők szerint minden idők legnagyobb Békemenete volt. A harmadik Orbán-kormány ciklusának végén, három héttel a 2018-as országgyűlési választások előtt megrendezett hetedik Békemenet is közel négyszázezer embert mozdított meg, írja a Demokrata.
Bencsik András újságíró, a Magyar Demokrata főszerkesztője az ellenzéki összefogásra célozva úgy fogalmazott, hogy összeállt a tegnapi kommunista a tegnapi nyilassal. De ha elég erős a nemzeti erők képviselőiben a hit és a szeretet, akkor 2022-ben ismét győzelmet aratnak. Azért rendezik meg a Békemenetet, hogy erőt adjanak egymásnak - mondta a sajtótájékoztatón Bencsik András. Nyitókép: Kovács Tamás
Kép forrása: MTI Nem vesznek részt lengyelországi vendégvonulók a Civil Összefogás Fórum (CÖF) által szervezett, március 15-i Békemeneten – írja az Átlátszó. Mint írták a békemenetekre 2012 óta hagyományosan különvonatot bérelt a Gazety Polskiej Klub, egy jobboldali-konzervatív magazinhoz kapcsolódó szervezet, ám a szervezett utazás idén elmarad. A Fidesszel szimpatizáló lengyelek eredetileg azt tervezték, hogy idén is Magyarországon békemenetelnek, szerdán azonban arról írtak a Facebook-oldalukon, hogy ez az utazás nem valósul meg. Sajnos ma azt látjuk, hogy a vonat, amivel Magyarországra kellett volna mennünk, a Putyin bestiális viselkedése elől menekülő gyermekes anyák számára létfontosságúvá vált – írták az Átlátszó szerint. A résztvevők a bérelt vonatot felajánlják a Lengyel Államvasutaknak, hogy segítsék a gyermekes anyák kimentését Ukrajnából. Emellett a klub erőforrásainak nagy részét az ukrán menekültek megsegítésére fordítja. A döntés miatt a CÖF levelet írt a lengyeleknek, melyben azt kérték, "jöjjetek busszal, gépkocsival, tárt karokkal várunk benneteket".
A népi gyógyászatban elsősorban az orbáncot, a sertés-orbáncot nevezték Szent Antal tüzének, aminek távoltartására, valamint kígyómarás ellen viselték a középkorban az un. Antal- vagy egyiptomi keresztet. A Csepel-szigeti Tököl-rác eredetű lakosainál ekkor divatozott a "marhaszentelés", ami abból állt, hogy Antal napján kocsi vagy szánkó állt meg a templom előtt, és a pap két ministráns gyermek kíséretében körbe járta a falut, s megáldotta a kis asztalkákra, égő gyertyák közé kitett sót, almát, fokhagymát. Januári jeles napok - A Turulmadár nyomán. Ilosfay Selymes Péter névmagyarázatában, majd Baranyai Decsi Jánosnak 1598-ban megjelent görög-latin magyar közmondás gyűjteményében jámbor együgyűséggel illetik az Antalokhoz társult képzeteket, pl. "Megjött Antal Budáról, zöld ágat hozott orrában", vagyis a latin értelmezés szerint "elindult nagy készülődéssel és dolga végezetlenül tért vissza". De mondták azt is: "Antal a fejed" – vagyis "szerencsétlen flótás vagy". Az évszázadok alatt azonban a lekicsinylő mellékzöngék eltűntek, s már csak az andalog, elandalodik választékos beszédben fordult elő az Antalok hangzója, mára pedig a szentek egyikét tiszteljük benne.
Terméssel kapcsolatos néphit: "Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna. " Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit: Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Január jeles napok. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes. Írta: tinendo, 2010. január 16. 21:03 Fórumozz a témáról: Januári népszokások fórum (eddig 3 hozzászólás) Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Az ormánsági Kémes reformátusai ilyenkor még a pince ajtaját is kitárták, hogy besüssön a nap, és víg áldomást tartottak. A Dunántúlon pedig még ma is sok helyütt e napon gömböcöt, más néven hurkát akasztanak a karókra, hogy akkora fürtök nőjenek a szőlővesszőkön, mint amekkora a hurka. Ha pedig – ahogyan mondják – a "Vincevessző" a szobában kirügyezik, a szerelmesek a januári kézfogót követően szüretkor megtarthatják az esküvőt. Január 25. Pál "Pál napja, ha tiszta, jelent nagy bőséget, Ha szeles, hoz földre rabló ellenséget, Ha ködös pediglen, halált, veszteséget, A havas és esős, kenyérbe szükséget! " Szent Pál apostol megtérésének napján, vagyis Pálforduláskor egy esztendőre szóló eseményjóslóként őrizték ezt a rigmust. Januári jeles napok 2002. Ugyanis ekkor azért kémlelik az eget a gazdák, hogy megtudják, milyen fordulat történik az időjárásban. Hiszen akár hideg, akár meleg érkezik, a jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági életet. Mondják, ha jó idő van, jó termést várható, a köd a jószág pusztulását, a szél háborút jövendöl.
fűződik ehhez az időszakhoz. A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a "lányok vasárnapját". Király Lajos: Januári jeles napok | Somogy.hu. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést. Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal "megborotválták", este "macskabált" tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.
Január 1. - Újév. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban a január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform 1582 óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. January jeles napok. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. De sok tiltás is tartozik e naphoz: Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból. Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét. Halat sem ajánlatos enni, mert elúszik a szerencsénk.
Az ürmösbor mellednek fájása ellen igen jó. (…) Megeheted a kövér disznópecsenyét, kolbászt és ludat mustárral vagy borsos eczettel. Eret ne vágass. Ha mennydörgést hallasz e hónapban, kegyetleneknek halálát jelenti. Januári népszokások. " Az időjárásról és a születendő gyerekről a következőket írja: "Kis-Karácson napján a reggeli vörös ég hadat és pokolidőt jelent. De mikor fénylik szent Vincze, akkor telik meg a pincze; mikor fénylik szent Pál, minden termés szépen áll; ha pedig havas, vagy eső leend, mértékletes esztendőt jelent. Ha felleges vagy ködös lesz, könyörögjünk az Úristennek, hogy hirtelen haláltól minket megoltalmazzon. (…) Kemény, s kegyetlen hidegű a Boldogasszony havában született gyermek, nedves és hideg természetű leszen, tiszta önnöntermészetében, de nagyravágyó, kevély, igen akaratos, minden szépséget szerető, tobzódó, tékozló, magamutogató, nyájaskodó a szép személyekkel, de haszontalan részeges és kártyás lesz. " Bár korábban – mintegy a kicsapongó vigassággal, orgiákkal járó pogány ünnep ellensúlyozásaként – a keresztény egyház karácsony nyolcadik napját, január elsejét (Kiskarácsonyt) Jézuskörülmetélésének (Mózes öt könyvének első isteni parancsolata szerint minden fiúgyermeket körül kellett metélni, amit általában a születés utáni nyolcadik napon hajtottak végre) ünnepévé tette, ma már világ nagy részén az újévet köszöntik a hónap első napján.