Marcsi kérdezte, szerintem mit kellene tudnia a Duna House ingatlanalapjáról. Érdemes-e venni, jó üzlet lehet-e és a többi. Mivel ti is tanulhattok belőle, írok róla röviden, mit hol érdemes megnézni. Az alap két éve indult, akkor írtam is róla. Mit lehet tudni az alapról? Az eszközérték (ennyit ér az alap a jelenlegi értékelésen) év elején 2, 1 milliárd forint volt, félévkor 2, 4 milliárd forint, jelenleg 3, 8 milliárd forint, ami azért nem olyan rengeteg, sőt. Csak összehasonlításul, az Erste Ingatlanalap eszközértéke 478 milliárd forint, az OTP Ingatlanalap eszközértéke 384 milliárd forint. A beáramló pénz egy jó része pénzpiaci eszközökbe került, jelenlegi arányuk 37, 1%, az év elején ez csak 18% volt. Duna House Magyar Lakás Ingatlanalap A sorozat - Portfolio.hu. Ezek jellemzően állampapírok szoktak lenni, jelenleg szabad szemmel nem igazán látható hozammal. Idén az első félévben 4 lakást vett és egyet eladott az alap. Az év végi eredménykimutatás alapján tavaly 74, 3 millió forint folyt be ingatlankiadásból és további 56 millió ingatlaneladásból, amit 45, 9 millió forintért vettek.
A Duna House Magyar Lakás Ingatlanalap az első olyan magyar ingatlan befektetési alap, amelynek célja olyan, túlnyomó részt lakóingatlanokat tartalmazó ingatlan portfólió létrehozása, amellyel a befektetőknek lehetőségük van a hazai lakóingatlan piac hozamaiból való részesedésre. Az Alap kezelője az Impact Asset Management Alapkezelő Zrt., az Alapot kizárólag magyarországi, elsősorban lakóingatlanokba fektető alapként kívánja működtetni. Duna house ingatlan alap bamosz. Az Alap a lakóingatlan befektetéseket elsősorban hasznosítás, bérbeadás céljából hosszabb távra tartja a portfoliójában. További részletes információk az Alap kezelőjéről és az Alapról az Impact Asset Management Alapkezelő Zrt. honlapján érhetőek el. Kiemelt befektetői információ, Tájékoztató és Kezelési szabályzat, közzétételek, jelentések, hírlevelek Kapcsolódó anyagok Impact Alapkezelő Zrt. rendkívüli tájékoztatása a Duna House Magyar Lakás Ingatlanalap befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának szüneteltetéséről Tájékoztató és Kezelési Szabályzat – 2019.
Ez azt jelenti, ennyivel értek többet az ingatlanok, mint amennyivel nyilván voltak tartva. Idénre a jelentésben áremelkedés 23% Budapesten 16% Debrecenben. Az első félévben a 43 darab budapesti és 14 debreceni lakásból 42 millió forint bérleti díj folyt be, ez lakásonként 123 ezer forintos bérleti díj havonta. Az alap költségei a tájékoztató szerint: 3, 5% költség volt tavaly, maximum 11% lehet. A sikerdíj mértéke 20%, ennyit vonnak le a hozamból a költségek után, ha többet hoz az alap, mint a 3 hónapos diszkontkincstárjegy, ami jelenleg évi -0, 01%-ot hoz. Vételnél és eladásnál is számíthatnak fel díjat, a jegyzésnél maximum 2%-ot, a visszaváltásnál 0, 5 plusz 3%-ot. Úgy látom, hogy az ingatlankiadás és eladásból származó bevételt teljesen el is viszi a költség, a tavalyi 7%-os hozam egyedül az ennél nagyobb mértékű ingatlan-áremelkedés okozta. Ha csökkenni fognak az ingatlanárak, akkor ez az alap teljesítményén is meg fog látszani. További gondnak tartom, hogy egy ingatlaneladásban és kiadásban érdekelt cég gründolta az alapot.
Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén. A termés a bükkfafélékre jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a keményítő, a cukor és az ásványi anyag. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Kozma Pál: A szőlő és termesztése II. (Akadémiai Kiadó, 1993) - antikvarium.hu. Szaporítása [ szerkesztés] Októberben szedett magvait érés után, ősszel vetik a szabadba. Tavaszi vetéshez legjobb a tölgymakkhoz hasonlóan a talaj felszínén alom alatt vagy veremben tárolni. Nevelése a csemeteiskolában gyakran két évig tart, mert ilyenkorra lesz csak olyan erős, hogy oltványiskolába telepíthető a csemetéje.
Párás klímában, közömbös kémhatású talajon eredményes a nevelése. Ivartalanul, közönséges bujtással, ősszel a szabadban ritkán szaporítják. Ha sarjat nevel valamely termőfa, ősszel arról is szaporítható. Fajtái télen házban olthatók kecskeláb ékezéssel, párosítással v. angol nyelves párosítással, a tőalak cserépben begyökeresedett magoncaira. Átoltása tavasszal, rügypattanáskor eredményes, héj alá-oltással. A gesztenye, ugyanúgy mint a dió és más gyümölcsnemek, nem tartja meg magról fajtatulajdonságát, mégis nagyobbára magról nevelik, pedig szabadföldi oltása, szemzése hazánkban nem ütközik nehézségekbe. Valószínűleg azért van ez, mert kevés gesztenyetermesztésre alkalmas területünk van, és éppen azon a környéken nem alakultak faiskolák. Szőlőszaporítások - Ezermester 2020/9. Alanyként saját magcsemetéjét, a Castanea sativa-t használják. A megfelelően tárolt gesztenye is kb. fél év alatt elveszti csírázóképességét, ezért csírázási százaléka alacsony. Magcsemetéje lassan fejlődik, szemzésre kétéves csemete felel meg. Nyugat-Európában a tintafoltbetegség pusztítása miatt, mely a gyökéren keresztül is fertőz, ellenálló gyökérzetű japán gesztenyére (Castanea crenata) szemzik a fajtákat.
Lemetsszük róla a csonkokat, harmatgyökereket és a felesleges vesszőket is. A rajta levő pótlásra szánt vesszőt enyhén megropogtatva a bujtáshoz hasonlóan a felszínre hozzuk, és két rügyre visszavágjuk. Az árkot betemetjük, és a talajt tömörítjük, így egy egész tőkét ledöntöttünk a földbe. A szőlő dugvány előállításakor a szaporításra szánt vesszőket 1-2 nappal a dugványozás előtt előkészítjük. Az alsó szárcsomó alatt kb. fél centiméterrel friss metszlapot vágunk, majd beáztatjuk a vesszőt, hogy a vízveszteséget pótoljuk. Ezt követően a sima vesszőt dugványiskolában gyökereztetjük meg. Erre a talaj 8-10 °C-os felmelegedését követően kerülhet sor. A vesszőket nagyjából 25 cm mélyen, egymástól 5 cm távolságra rakjuk le a dugványiskola megfelelően előkészített, laza talajába. A bakhátas dugványiskolában a vessző földfelszín feletti részét talajjal takarjuk, ezzel megakadályozva annak a kiszáradását. Mivel a bakhát kezelése munkaigényes, a művelet bakhát nélkül is elvégezhető, ám ekkor a vessző kiszáradásának megakadályozását paraffin emulzióba, vagy oltóviaszba mártással előzzük meg.
A szelídgesztenye faj több változatát Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában - Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, dísznövényként parkokba is előszeretettel ültetik. A szelídgesztenye hasznos ipari fa is. A vadgesztenye néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük. Nevének eredete [ szerkesztés] Castanea seguinii levele és barkavirágzata A latin Castanea a görög kasztanon szóból ered; a gesztenyét már Theophrasztosz is ezen a néven említette az i. e. 4. században. A 'kasztanon" szót általában a thesszáliai Kasztanaia (Kasztana, Kasztánea) város nevéből származtatják, más vélemények szerint viszont örmény eredetű – ott ugyanis kask és kaskeni a gesztenye termésének, illetve fájának neve. Egy másik, kevésbé hihető névfejtés a nemzetség nevét a termések kihullása után üresen maradó kupacs alapján a latin castrare (kasztrálni) szóra vezeti vissza. Az európai nyelvek java része egyébként a kontinensen honos szelídgesztenye neveként a Castanea valamely köznevesült alakját használja: olaszul: castagno, spanyolul: castano, németül: Kastanie, románul: castan, bolgárul: kastan stb.