Páduai Szent Antal (Lisszabon, 1195. augusztus15. – Arcella (Padova mellett), 1231. június 13. ) portugál származású ferences rendi teológus és prédikátor. A római katolikus egyház szentje. A sírjánál történt számos imameghallgatás, gyógyulás és csoda következményeként IX. Gergely pápa alig tíz hónappal halála után szentté avatta. XII. Pius pápa 1946. január 16-án egyháztanítóvá nyilvánította. Páduai Szent Antal (többek között) a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál. Sírja a padovai Szent Antal-bazilikában található, mely híres zarándokhely. Ünnepe június 13. Tartalom Szent Antal élete Szent Antal kis rózsafüzére Szent Antal rózsafüzére Litánia Szent Antal tiszteletére Felajánló ima Szent Antalhoz Imádság a bűn elkerülésére Imádság bizonyos szükségben Beteg imája Szent Antalhoz Hálaadás a kapott kegyelemért Kilenced Szent Antal tiszteletére Kiadó: Szent Maximillian Lap- és Könyvkiadó Oldalak száma: 32 Borító: Puhafedeles, tűzött Méret (cm): 10, 5 x 14, 5 ISBN: - Nyelv: Magyar Kiadás éve: 1998 Összeállította: Tűzkő Lajos
Páduai Szent Antal: Páduai Szent Antal a szegények jótevőjének imakönyve (Steinbrener Ker. János, katholikus könyvkiadóhivatala) - A ker. katholikusok, kivált a Páduai szent Antal tisztelői számára, a csodatevő szent tiszteletére és segítségül hivására szolgáló imákkal s áhitatos elmélkedésekkel Kiadó: Steinbrener Ker. János, katholikus könyvkiadóhivatala Kiadás helye: Budapest-New York Kiadás éve: Kötés típusa: Kaucsuk Oldalszám: 416 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 13 cm x 8 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér és színes illusztrációkkal. Nyomtatta Steinbrener Ker. János, Winterberg. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A keresztény katholikus egyházban páduai szent Antal a legnagyobb s a legnépszerűbb szenteknek egyike, kinek emlékezete az évszázadok hosszú során nemcsak nem halványult, sőt ellenkezőleg egyre... Tovább Tartalom ELSŐ SZAKASZ. Páduai szent Antal életrajza 3 csodás történetek szent Antalról 14 Mise-ájtatosság 21 Szent Bonaventura himnusza szent Antal tiszteletére 41 Más imák Páduai Antal tiszteletére 44 Páduai szent Antalról való litánia 52 Imák a hét minden napjára és rövid kilenczed ájtatosság 57 Rövid kilenczed ájtatosság páduai szent Antal tiszteletére 64 Ima a gyermek Jézushoz 69 Szent Antal napjára 73 Szent Antal olvasója 76 Különféle imádságok páduai sz.
Antalhoz 85 Imádság egy szent Antal kép eőtt 84 Sz. Antalnak védőszentünkül való felkérése 87 Imádság szent Antahoz az elveszett vagy ellopott tárgyak visszanyeréséért 88 Kilencznapi ájtatosság szent Antal tiszteletére 101 Szent Antal kenyere 118 Énekrész szent Antal tiszteletére 120 MÁSODIK SZAKASZ. Reggeli ájtatoság 125 Fohász a boldogságos szűz Máriához 128 Ima a őrangyalhoz 128 Ima a védszenthez 129 Ima lelki megvilágosításért 130 Esti ájtatosság 131 Gyónási ájtatosság 135 Bánat és töredelmesség 142 Gyónás után 144 Áldozási ájtatosság 145 Áldozás után 150 Egyházi imák az ünnepekre 155 Adventi idő 155 Imádság a boldogságos Szűz Máriához 155 Az egyház könyörgése 157 Boldogságos Szűz szelőt.
Alighogy eljutottak a pogányok közé, Antal testvér súlyos betegségbe esett. Miután hónapokig fel sem tudott kelni, felépülése után – látva, hogy Isten más utat jelölt ki számára – hazaindult. Hajójukat azonban a vihar Szicília partjaira sodorta. Ott értesült arról, hogy Ferenc káptalanra hívta össze követőit. Ő is nekivágott a hosszú és fárasztó útnak. Amint a szent rendalapítót megismerte Assisiben, egyénisége és erényes élete annyira megragadta, hogy mindig mellette szeretett volna maradni, a szent azonban egy remeteségbe küldte, hogy ott tanulmányait befejezze. Forliban azután fölvette a papi rendet. A házfőnök megkérte, hogy ő tartson szentbeszédet az újonnan felszentelteknek. A kegyelem olyan ékesszólóvá tette, hogy általános bámulatot keltett. Ferenc ezért kinevezte egész Itália igehirdetőjévé. Prédikációs útja során más országokat is bejárt. Nem csupán Padovában sereglettek hozzá az emberek, hanem mindenütt, Itália határain túl is csodálatos eredménnyel hirdette Isten igéjét. Nem hiányoztak életéből a csodás események sem.
Igen gyakran ikresedik, ami azt jelenti, hogy két kristálya szabályos módon összenő. A gipsz kristályszerkezete A gipsz nagy tömegei természetes úton főként a tengervíz bepárlódásakor kiváló sórétegekben (evaporitokban) keletkeznek. A tengervíz ugyanis nem csak a kősó alkotó ionjait tartalmazza, mégha azok a leggyakoribbak is, hanem a gipsz alkotóit is megtaláljuk benne. (A tengervízben oldott ionok - kationok, illetve anionok - gyakorisági sorrendben: kationok - nátrium (Na +), magnézium (Mg 2+), kalcium (Ca 2+), kálium (K +); anionok - klorid (Cl -), szulfát (SO 4 2-). Nézzen gipszkristályokat galériánkban! A bepárlódó tengervízből elsőként a gipsz válik ki. Ha a tengervíz túl tömény, vagy 25 Celsius-fokos hőmérsékletnél melegebb, már nem gipsz, hanem egy rombos rendszerben kristályosodó, vízmentes kalcium-szulfát, az anhidrit válik ki, amely később, geológiai folyamatok során, utólagos vízfelvétellel gipsszé alakulhat. Gipsz mindenütt képződhet, ahol nagy a párolgás, így a sivatagokban is.
Gipszváltozatok A gipsz évezredek óta ismert ásvány, igen sokféleképpen hasznosítjuk. Tömeges változata az alabástrom, amely szobrok és dísztárgyak készítésére puhasága, könnyű megmunkálhatósága révén kiválóan alkalmas. Szintén tömeges, de rostos-szálas felépítése miatt selyemfényű gipszváltozat a szelenit, amit szintén dísztárgyak készítésére használnak. A gipszből készült dísztárgyakat természetesen óvni kell a mechanikai hatásoktól, hiszen az alacsony keménység miatt könnyen karcolódnak, sérülnek. A gipsz (CaSO 4 •2 H 2 O) egyik jellemző és számunkra fontos tulajdonsága, hogy hevítéskor víztartalmát két lépcsőben veszíti el. Elsőként vizének 3/4-e távozik el. Az így keletkező kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO 4 •0, 5 H 2 O; ásványneve bassanit) víz hozzáadásával percek alatt vissza tud alakulni gipsszé. Valójában ez az a rejtélyes fehér por, amit - tévesen - gipsz néven árulnak a boltokban. Ha a gipszet tovább hevítjük, teljes víztartalmát elveszíti, és egy hatszöges (hexagonális) rendszerben kristályosodó vízmentes kacium-szulfát, úgynevezett esztrich-gipsz keletkezik.