A tegnapi (csütörtöki) napon elindult a Mikulás segédjeivel, hogy a kecskeméti óvodákba és bölcsődékbe elvigye ajándékait. A gyerekek ma leginkább messzebbről csodálhatták meg a Nagyszakállút, mivel a vírushelyzet miatt nem megy be az épületekbe, hanem az intézmény dolgozói osztják szét a gyerekeknek a finomságokat. Csüngtek csütörtökön több helyen is az ovisok és bölcsisek az intézmények ablakiban, ugyanis útnak indult a Mikulás, aki pár napja érkezett meg repülővel a város meghívására. A tegnapi napon pedig már útnak is indult manóival, hogy meglepje a gyerekeket. A Mikulás a kecskeméti bölcsődékbe és óvodákba látogat el, azonban a vírushelyzet miatt az épületekbe nem megy be. Az öreg Nagyszakállú ma a Csengettyűs Bölcsődébe, a Corvina Óvoda Kandó Kálmán Utcai Óvodájába és a Corvina Óvoda Mikszáth Kálmán Körúti Óvodájába is elment. A hírek szerint a szaloncukor mellé virgácsot nem hozott magával. Elindult a mikulás eredete. A két manó társaságában december 2-3-án és 6-7-8-án rója a város utcáit, hogy találkozzon a kicsikkel, és megajándékozza őket.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző "Opciók" vagy "Beállítások" menüpontjában találhatók. Elindult a mikulás angyala. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője "Segítség" menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához: Cookie settings in Internet Explorer Cookie settings in Firefox Cookie settings in Chrome Cookie settings in Safari - Az anonim Google Analitika "sütik" kikapcsolásához egy úgynevezett "Google Analytics plug-in"-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek 9. További hasznos linkek Ha szeretne többet megtudni a "sütik"-ről, azok felhasználásáról: Microsoft Cookies guide All About Cookies Facebook cookies
Győr - A Mikulás december 3-án, hétfőn hintóval érkezett a győri városháza előtti térre, ahol Borkai Zsolt polgármester és Simon Róbert Balázs alpolgármester fogadta. gyerekek énekszóval köszöntötték a Mikulást és kísérőit. Elindult a „Mikulástroli” Budapesten - Körkép.sk. A fehérszakállú Télapó arról kérdezte a polgármestert, hogy a győri gyerekek jók voltak-e az idén, megérdemlik-e az ajándékot. Borkai Zsolt arról biztosította a Mikulást, hogy városunk gyermekei jók voltak, nyugodtan meglátogathatja őket. Mielőtt a Mikulás győri körútjára indult volna, a térre eljött gyerekeknek szaloncukrot osztott, amelyben a polgármester és az alpolgármester is segítséget nyújtott
Azóta minden egyes évben számos olyan hagyományőrző rendezvény kerül itt megrendezésre, amely feleleveníti a csatát, illetve az egész 16-17. századi időszak hangulatát. Az emlékparkban rengeteg további érdekességet tudhatunk meg a vezetett túrákon és előadásokon, így ezeket is érdemes igénybe vennünk,, ha az emlékparkban járunk. A mohácsi emlékhely meglátogatása egyszerre nyújthat letargikus, de mégis magasztos érzést az ide látogatók számára, éppen ezért mindenképp megér legalább egy látogatást! A képekért hálás köszönettel tartozunk kedves Tagunknak, Kemény Szvetának! Mohács Nemzeti Emlékhely - Mohács város weboldala. Készítette: Méhes Judit Fotók: Kemény Szveta Részletek Megjelent: 2022. január 10.
Nemzetünk sorsfordító eseménye az 1526-ban lezajlott mohácsi csata. Az ütközet hőseinek állít emléket a Mohácsi Nemzeti Emlékhely. A szimbólumokkal teli sírkertben tett séta minden korosztályt megérint, a tömegsírok közötti barangolás lehetőséget teremt a múlt eseményeinek értékelésére. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, valamint fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokaságát láthatjuk. A Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépületben a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a digitális terepasztal. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják. Nyitva tartás: ápr. 1 – okt. 23. Mohácsi csata emlékhely. : naponta 9. 00-18. 00 okt. 24 – márc. 31. 00-16. 00 Elhelyezkedés: Mohács-Sátorhely Elérhetőség: Tel. : 69/382-130: További információk árakról, kedvezményekről, a környék kínálatáról az emlékhely honlapján
Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó impozáns kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető digitális terepasztal. Mohácsi Nemzeti Emlékhely - Villány. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják.
" …Nemzeti nagylétünk hajdani temetője, Mohács… " – írta egykor Kisfaludy Károly "Mohács" című versében. Ez az idézet találóan leírja azt a következményt, amelyet a mohácsi csata elvesztése okozott az országnak. A tatárjáráshoz és a trianoni békeszerződéshez hasonló sokkot kiváltó tragikus fordulatok egyike a mohácsi csatavesztés is. Az I. Szulejmán seregeivel hadakozó és életét vesztő katonák közül 1700 fő nyugszik manapság a Mohácsi Történelmi Emlékhely területén, amelyet 1976-ban hoztak létre. A sorsdöntő mohácsi ütközetre 1526. augusztus 29-én került sor. Bár a források szerint csupán másfél órán át tartott a csata, a különböző becslések szerint mégis mintegy 14 ezer katona lelte itt halálát és meghalt az ifjú király, II. Lajos is, amelynek katasztrofális következményei lettek az ország több részre szakadása, a török seregek benyomulása és a magyar nagyhatalmi pozíció végleges elvesztése tekintetében. Mohácsi történelmi emlékhely – Köztérkép. A mohácsi nemzeti emlékhely e szomorú történelmi esemény mementója. A 1960-as évek elején itt megkezdett régészeti ásatások során napvilágra kerültek az elhunyt katonák csontjai és ekkor vetődött fel az ötlet, hogy méltó emléket emeljenek a számukra, amelyet végül 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján adtak át a publikum számára – mintegy tízezer látogató előtt.
Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György tervezte impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, külön készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, és a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok egészen 2025-ig zajlanak. A jelenleg ismert öt mohácsi tömegsír közöl a hármas számú a legkisebb, mintegy 15 négyzetméteres, háromszáz csontváz lehet a sírban.
Különleges munka kezdődött 2019 decemberében a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainál. Antropológusok és régészek a következő öt évben nem csak tudományos vizsgálatot végeznek, hanem olyan részleteket is feltárnak a mohácsi csatában elhunyt hős katonákról, mint azok magassága vagy kora, de a modern eljárásoknak köszönhetően rekonstruálják az arcukat is. Méltó módon kapják meg a végtisztességet A mohácsi tömegsírok első régészeti feltárása az 1960-as években történt, de ez egyáltalán nem volt teljes körűnek nevezhető. A hetvenes években, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kialakítása során, a régészek további három tömegsírra bukkantak. Akkor azonban kevésnek bizonyult az idő a teljes régészeti és antropológiai feltárásra. Ezért döntöttek úgy, hogy a sírokat egyelőre visszatemetik és a közeljövőben egy megfelelő alkalommal újra felnyitják. Erre azonban nem került sor az elmúlt mintegy 45 évben. II. Lajos holttestének megtalálása, Székely Bertalan híres festményén Forrás: Wikimedia Commons Az emlékhely igen népszerű a látogatók körében, miközben tudomásunk van a tömegsírokról és a szándék is megvolt azok feltárására, csak a megfelelő alkalmat kerestük – ismertette a jelenlegi helyzetet az Origó kérdésére Varga Zsolt, az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálat-vezetője.
Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrai között sétálhatunk a három feltárt csata-tömegsír felett kialakított emlékparkban. Szent Korona kiállítóépület 2011-ben adták át azt a kiállítóépületet, amely kívülről is lenyűgöző látványt kölcsönöz az Emlékhelynek. A Szent Korona formájú épületben a kor fegyvereivel, ruházatával is megismerkedhetnek a látogatók. A föld alatti szinten digitális terepasztal is segíti a csata körülményeinek megismerését, de az interaktív bemutatókat jól kiegészítik a török és magyar régészeti leletek színvonalas válogatásai. Az első emeleten tárgyalóterem és mini kiállítótér található. A legfelső, kupolaszinten időszaki tárlatok, illetve kávézó és étterem teszi kellemessebbé a látogatók élményét, ahonnan a nagy üvegablakokon keresztül madártávlatból vizsgálhatják meg a virágot formázó sírkertet. A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett építmény a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, közepén egy fehér kőrózsa alakú kúttal.