A kiállítás címe a művész évtizedek óta gyakorolt festészeti (és élet-) programjának, az úgynevezett festő-jógának az utolsó állomását jelenti. A föld-, a víz-, a tűz- és a kristály-képek fokozatait a levegő-képek követik, végső állomásként. A Molnár Sándor által mesterével, Hamvas Bélával a hatvanas években a keleti filozófiákra építve, elméletileg megalapozott és azóta is nagy kitartással és invencióval művelt festészetben a természeti látvány szolgál kiindulópontul az elvont forma megteremtéséhez. Ezt azonban a festő intuíciója, érzelmei és fantáziája által fokozatosan átalakítja, új világot teremt, életteli, személyes élménnyé teszi a konkrét természeti formát. Molnár Sándor (1936 - ) - híres magyar festő, grafikus. A most kiállított, zömmel nagy méretű "üres képek" valójában nem üresek, nem monokróm festmények, mert mint a festő mondja: "Az üresség nem a semmi, hanem a teljes létezés meg nem nyilvánult módon. Miután az öreg festő lebontotta és föladta a világot, koldul haldoklásra és a halál utáni létre készül, ami azt jelenti, hogy azonosul az ürességgel. "
Az idén hetven esztendős, Kossuth-díjas Molnár Sándor, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, az ötvenes évek végén, a Zuglói kör alapítójaként kezdte pályáját, a korabeli francia lírai absztrakt festészet hatása alatt. A kiállítás címe Molnár évtizedek óta gyakorolt festészeti (és élet-) programjának, az ún. Molnár sándor festool. festő-jógának az utolsó állomását jelenti. A föld-, a víz-, a tűz- és a kristály-képek fokozatait a levegő-képek követik, végső állomásként. A Molnár által mesterével, Hamvas Bélával a hatvanas években a keleti filozófiákra építve, elméletileg megalapozott és azóta is nagy kitartással és invencióval művelt festészetben a természeti látvány szolgál kiindulópontul az elvont forma megteremtéséhez. Ezt azonban a festő intuíciója, érzelmei és fantáziája által fokozatosan átalakítja, új világot teremt, életteli, személyes élménnyé teszi konkrét természeti formát. A most kiállított, zömmel nagy méretű "üres képek" valójában nem üresek, nem monokróm festmények, mert mint a festő mondja: "Az üresség nem a semmi, hanem a teljes létezés meg nem nyilvánult módon.
Molnár Sándor: Üresség – Festmények, 2006–2016 Molnár Sándor (1936) Kossuth-díjas festő piktúrája a magyar absztrakt festészet egyik kiemelkedő teljesítménye, méltó társa Gyarmathy Tihamér, Hortobágyi Endre, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc, Molnár László és Veszelszky Béla életművének. Hamvas Béla tanítványaként, az 1960-as években a metafizikai tradicionalizmus filozófiájának tanulmányozása során jutott el a festőjógának nevezett élet- és alkotói programja megfogalmazásához. Molnár sándor festi'val. Az MMA Pesti Vigadóban látogatható kiállítása legutóbbi alkotói korszakából, a levegő-, üresség-, vagy másként halál-képek közül az eddig még alig kiállított fehér sorozatból állít ki. A filmben Molnár Sándor és Lajta Gábor festőművész értelmezi Molnár "fehér" képeit. MMA, 2017 + TOVÁBBI ADATOK cím Molnár Sándor: Üresség – Festmények, 2006–2016 közzététel 2017. 02. 23 copyright Creative Commons készítette - rövid leírás Molnár Sándor: Üresség – Festmények, 2006–2016 katalógusszám - kulcsszavak - URL
Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte 1955-ben. Főiskolai műterme 1958-tól baráti összejövetelek, szellemi műhelymunka színhelye volt. 1962-től az együttgondolkodás Molnár zuglói lakásán folytatódott, innen a Zuglói kör elnevezés. A bővülő társaság rendszeres önképzést folytatott: szövegeket gyűjtöttek, fordítottak és vitattak meg, felkeresték a magyar avantgárd mestereit. 1956 körül festette első absztrakt képeit; ekkoriban ismerte meg a buddhista tanításokat és a jógát. 1962-ben írta Festői elemek analízise című elméleti és módszertani munkáját. Molnár Sándor: Üresség - Festmények, 2006-2016 - YouTube. A hatvanas évek elején találkozott a művészetét és szemléletét erősen befolyásoló Hamvas Béla filozófussal. 1965-ben Párizsban kapcsolatba került Jean Bazinnel, akinek lírai absztrakt stílusa hatott rá. 1966-ban dolgozta ki festő-jóga elméletét, mely az alkímia, valamint a jóga elvei és fogalmi eszköztára segítségével írja le a művészet, a valóság és a teremtés viszonyát, az alkotóképesség felszabadulásának állomásait. 1986-ban vendégtanár Nîmes-ben.
Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, "forgásával". Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki elméleteit, melyet a Világ-virág. Kányádi Sándor – Wikidézet. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre. Molnár V. kerületének díszpolgára volt, és önkormányzat saját halottjának tekinti. Munkásságáért számos elismerésben részesült, többek között a Történelmi Vitézi Rend tagja lett 2009-ben, 2016-ban a Magyar Kultúra Lovagja lett, megkapta a Magyar Örökség díjat és a Magyar Művészeti Akadémia életműdíját.
Úgy is hívják: Nyergestető;.................... Végül csellel, árulással délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák, kettétörtek. Molnár sándor festőművész. Elámult az ellenség is ekkora bátorság láttán, zászlót hajtva temette el a hősöket a hegy hátán. Úgy haltak meg a székelyek, mind egy szálig, olyan bátran, mint az a görög háromszáz Termopüle szorosában. Egy csokor orgona mellé orgonaszó orgonaillat ónkarikás ablaktányérok lépesméz-ízű zsoltár életem pünkösd-évszaka lelkem pünkösdi itala máig zsongító óborom nyelvem petőfi sándora albertus molnár ledőlt a cinterem fala Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Az alkotó festészete a magyar absztrakt művészet egyik csúcsa, többek között Gyarmathy Tihamér, Hortobágyi Endre, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc, Molnár László, és Veszelszky Béla életművével együtt. Az absztrakció szabad formaalakítása mindig szigorú kompozíciót, rendkívül igényes és invenciózus színhasználatot jelent számára. Az ürességet is éppen a színek által teremti meg, amelyek tárgy nélküli, anyagtalan megjelenítése különleges festői feladat. Képei mintha kívül állnának az időn: a hétköznapok nem érintik meg, mert nem a tudat felszínén zajló események érdeklik, hanem a kollektív tudatalatti, az örök és általános létezők világa foglalkoztatja. Célja az illúzióktól megszabadított valóságot megvalósítani képes, tisztán szellemi jellegű festészet létrehozása volt és maradt máig is. A kiállítás helyszíne: Budapest Galéria, 1056. Budapest, Szabad sajtó út 5. A kiállítás látható: 2006. június 29. – július 30. Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10-18 óra között
Rendkívül elégedett vagyok a harmadik hellyel, de főleg azokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel a verseny révén gazdagodtam" – mondta Kuller Máté. Hökkön Szilárd az Euroskills döntőjében. (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) "A felkészülés valóban nehezített pálya volt, ha nincs a halasztás, talán még ennél is jobb eredményt érhettünk volna el. Jó szereplésünkhöz hozzájárult, hogy igazi csapatként tudtunk együtt dolgozni" – tette hozzá Hökkön Szilárd, akinek a grazi verseny örök emlék marad. "Olyan volt, mint egy olimpia, hiszen a többi szakma magyar résztvevőivel együtt utaztunk, a versenyeken kívüli időt együtt töltöttük, szurkoltunk egymásnak" – elevenítette fel. A Szakmák Európa-bajnokságát valóban úgy kell elképzelni, mint egy nagyszabású világversenyt. Első magyar katolikus egyetem. A programok hatalmas csarnokokban zajlanak, ahol a látogatók az egyik versenyről átsétálhatnak egy másikra, belepillanthatnak a robotikába, az ipar 4. 0, a mechatronika vagy éppen a webfejlesztő szakmák versenyébe. "Nagyon büszke vagyok az elvégzett munkára és az elért eredményre, hiszen a mi csapatunk volt az első magyarországi résztvevő az ipari robotika kategóriában" – fogalmazott Szilágyi Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Automatizálási Tanszékének mesteroktatója, a versenyzők felkészítője.
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Zenés beszélgetés és kálváriajárás A Csendhétvége elnevezésű programsorozat utolsó felvonásán Hegyeshalmi László képzőművésszel, polgármesteri művészeti tanácsadóval és Fazekas Gergely zenetörténésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensével Herth Viktória beszélget április 8-án 17 órától Veszprémben, a Dubniczay-palotában.
Felvételit persze így is kellett írni: aki nem volt elég képzett nyelvtanból, retorikából, geometriából, zenéből és csillagászatból, az nem is álmodhatott a felsőoktatásról. A latin nyelv ismerete is alapvető volt, hiszen évszázadokig ezen a nyelven folyt maga az oktatás. Nem volt egyszerű egyetemet létrehozni Az 1300-as években már Oxfordnak, Cambridge-nek, Prágának, Krakkónak és Bécsnek is megvolt a maga egyeteme. Pécsett alapították az első magyar egyetemet, de alig 30 év után be is zárt - Dívány. A hazai nemesek, akik tehetséges gyerekeiket magas pályára szánták, kénytelenek voltak kifizetni az utazás és a külföldi tartózkodás díját is, így nem csoda, hogy nagyon szerettek volna egy magyar egyetemet. Hunyadi Mátyás, Luxemburgi Zsigmond és maga Nagy Lajos király is szorgalmazta egy hazai universitas létrehozását. Az ő akaratuk azonban ehhez édeskevés volt. Akkoriban a katolikus egyház uralta az oktatást, minden szinten meghatározta a működését. Egyetemet sem hozhattak létre anélkül, hogy arra az egyházfők, sőt maga a pápa áldását ne adta volna. Csak ott alapíthattak iskolát, ahol a pápai engedély birtokában az egyház megengedte, és természetesen azt is a pápa határozta meg, hogyan és mit tanulhatnak a diákok.