Gyermekkoromban az iskolában meg kellett tanulnunk egy kis versikét, ami elvileg segít a tájékozódásban. A versikére biztosan mindenki emlékszik: "Előttem van észak, hátam mögött dél, bal ra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél. " Ez a vers segített sokunknak abban, hogy megtanuljuk az égtájak egymáshoz viszonyított állapotát. A versike pontosságához kétség nem fér. Cáfolni lehetetlen. Ám nekem már akkor felmerült egy kérdésem, ami nem hagyott nyugodni. Elottem van eszak. Én a verstől függetlenül tudtam, hogy mik azok az égtájak, és, hogy melyik merre van. Ám a versike, attól függetlenül, hogy segít megtanulni az égtájak egymáshoz való viszonyát, valójában semmit nem segít a tájékozódásban, hiszen az északi irány nem attól függ, hogy én merre fordulok. A versike szerint észak előttem van, ám az hogy én épp merre fordulok az nem befolyásolja a föld elhelyezkedését. Észak akkor is északra van, ha én épp háttal állok neki. Tehát a vers önmagában nem mond igazat. Sőt rendkívül megtévesztő. Képzeljük el, hogy valaki, egy sűrű erdőben, vagy a tengeren, csupán azért indulna el az északnak hitt irányba, mert az van előtte.
.. egy kicsit balra? És tényleg előttem van észak, vagy alattam, esetleg fölöttem? Előttem van észak, hátam mögött dél... ti is így tanultátok...... és ennél az elemiben tanult versikénél nyomorultabb szívatást egy délkeleti fallal srégvizavi üldögélő gyerekekkel szemben, földrajz órán, nem is tudok hirtelen elképzelni. Na jó, ezzel még versenyben van a tojás dad alakú Föld is, amit szintén a saját fülünkkel hallottunk (negyedik osztály). Csak azt nem tudom, hogy a tanító néni szerint, melyik az a perverz, beteg madár-személy, amelyik keresztbe szeret geoid ded tojást tojni. Az első kérdés egyszerű, a mágneses deklináció mekkora mérési hibát okoz a mindennapi életben? Nézzük, mit mond az online cucc: A számokat érdemes lazán kezelni, csak a nagyságrend fontos (különben is, egy év múlva már más érték lesz és más mágneses modell alapján megint más értékeket kapunk). Előttem van észak hátam. Tehát ha tökéletesen (földrajzi) északnak tájolok, 6, 18 fokos hibám lesz, amikor kirándulok a Hargitán. Mondjuk 10 kilométerre van egy menedékház, ahol sört lehet kapni.
Az atommag szerkezetéről a Rutherford modell idején még semmit nem tudtak (a protont és a neutront csak 1926-ban és 1932-ben mutatták ki kísérletileg), ezért a Rutherford-modellben nem helyes az atommagot úgy ábrázolni, hogy kisebb golyókból tevődik össze. Az elektronok keringése a modellben csupán egy logikus feltevés (annak érdekében, hogy ne zuhanjanak be a magba, hisz az atomok a tapasztalat szerint stabil képződmények), tehát nem megfigyelt jelenség. Az elektronok keringési pályáit a modell nem volt képes pontosan leírni (lásd később). Rutherford-féle atommodell - Wikiwand. A fenti ábra az elektronok keringési módjai közül a legegyszerűbb esetet, a körpályán zajló keringését mutatja, és az egyszerűség kedvéért azt is úgy, mintha az elektronok egy közös síkban keringenének (a bolygók a Nap körül nagyjából ezt teszik, de annak van oka, a csillagrendszer kialakulásakor az összehúzódó anyagban érvényesülő perdületmegmaradás). Az atomi elektronok esetében azonban a közös síkban zajló keringést semmi alapunk nincs feltételezni.
Kvantummechanikai atommodell Heisenberg és Schrödinger igyekeztek tovább kutatni, megmagyarázni a de Broglie-modell hiányosságait. Tisztán matematikai alapon építették fel atommodelljüket. Elméletük szerint az elektronok előfordulása a mag körüli valamely térrészben csak matematikai alapon, valószínűségekkel írható le. Rutherford atommodell - koncepció és kísérlet - kémia - 2022. Ezt a képet még Einstein sem tudta elfogadni, mondván: "Isten nem kockajátékos". Mindezzel megteremtődött a kvantumfizika alapja, melynek a mai napig óriási sikere van. A szilárd-test fizikában erre alapozva alkották meg a tranzisztort (1947), alkalmazták a szupravezetésre, vagyis extrém alacsony hőmérsékletekre. A nanotechnológia napjainkban szintén a kvantummechanika sikeres alkalmazása.
Például a hidrogéngáz a látható tartományban csak \(656, 3\ \mathrm{nm}\); \(486, 1\ \mathrm{nm}\); \(434, 0\ \mathrm{nm}\); \(410, 2\ \mathrm{nm}\) stb hullámhosszúságú sugárzást bocsát ki. Rutherford-féle atommodell? (5935148. kérdés). Mivel Einstein 1905-ben a fotoeffektus értelmezésekor bevezette, hogy a fény energiaadagjai (a fotonok) $E_{\mathrm{foton}}=h\cdot f$ energiájúak, ebből arra lehetett következtetni, hogy egy atomi elektron energiája is csak bizonyos értékeket vehet fel, mivel az egyes állapotok közötti átmenetek energiakülönbségei csak bizonyos nagyságúak lehetnek. Azonban ha a negatív elektron az elektrosztatikus Coulomb-erő hatására körpályán kering a pozitív atommag, mint vonzócentrum körül, akkor bármilyen sugarú körpályán keringhet, így az összenergiája folytonosan változhat, tehát semmi ok nincs arra, hogy csak bizonyos pályákon keringhessen, hogy csak bizonyos energiákkal rendelkezhessen. Vagyis a Rutherford-modell képtelen számot adni a gázok vonalas színképéről.
A sugárzás miatt pedig folyamatosan energiát kellene veszítenie, amitől egyre csak lassulna, és az atommag vonzása miatt spirális pályán egyre jobban közeledne az atommaghoz, mígnem végül bele is zuhanna az atommagba, vagyis a sugárzás miatt egy "halálos spirálba kerülne": A számítások szerint például hidrogénatom esetén ez az egész folyamat olyan gyorsan le kellene hogy játszódjon, hogy az elektron mindössze $1, 6\cdot {10}^{-11}\ \mathrm{s}$ múlva belezuhanna a magba. Ezzel szemben az atomokat stabil képződményeknek tapasztaljuk. Tehát vagy az van, hogy az elektron valami miatt mégsem sugároz az atom körüli - gyorsulással járó - keringése közben, megszegve az elektrodinamika jól ismert törvényszerűségeit, vagy esetleg egyáltalán nem is kering körülötte, de akkor meg mit csinál ott, miért nem zuhan bele egyből a magba? 2. A modell másik problémája az volt, hogy már a 19. században ismertté vált, hogy a gázkisüléssel gerjesztett gázok által kibocsátott fény nem tartalmaz mindenféle frekvenciát, vagyis nem folytonos a spektruma, hanem csak bizonyos \(f\) frekvenciájú, \(\lambda\) hullámhosszúságú komponenseket tartalmaz.