Kényszeríteni nem lehet a munkavállalót az aláírásra Magától értetődő, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének az érvényességére kihat, amennyiben annak aláírására a munkáltató a munkavállalót jogellenes fenyegetéssel vette rá (Mt. 28. §(4). Ezzel összefüggésben ugyanakkor ki kell emelni, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése, mulasztása okán a munkavállaló munkaviszonyát jogszerűen megszüntethetné, nem valósít meg jogellenes fenyegetést, amennyiben ehelyett a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést ajánlja fel. Az olyan jellegű kijelentések, miszerint a munkáltató a munkavállaló jövőbeni elhelyezkedését megakadályozza, rázárja a munkavállalóra az ajtót a döntés meghozataláig, illetve megfelelő gondolkodási időt sem biztosít számára, megtámadhatóvá teszi a felek jognyilatkozatát. Határidőt szabhatunk az ajánlatunknak Előállhat az az eset is, hogy a közös megegyezés lehetőségét úgy kínálják fel a felek, hogy azt a másik fél megfelelő határidőn belül fogadhatja el csupán érvényesen.
A közös megegyezés létrejötte A közös megegyezés, mint a felek kétoldalú – az Mt. 14. §-a szerinti kölcsönös és egybehangzó – jognyilatkozata (megállapodása) ahhoz, hogy a célzott joghatást ki tudja váltani (azaz meg tudja szüntetni a munkaviszonyt), egybehangzó akaratnyilatkozatokat kell, hogy tartalmazzon. Vagyis, a közös megegyezésben mindkét félnek ki kell fejezni azt a szándékát, hogy a munkaviszonyt ezen a jogcímen kívánja megszüntetni. Önmagában ez viszont még nem elég, hiszen lehet, hogy a munkavállaló ma, a munkáltató pedig csak három nap múlva kívánja a munkaviszony megszüntetését. A közös megegyezésben így meg kell állapodni abban is, hogy a munkaviszony melyik nappal szűnjön meg. Amennyiben tehát a megállapodásból kitűnik, hogy a felek egyező akarattal közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyt, és a megszűnés időpontjában is megállapodnak, akkor a közös megegyezés létrejön, és a munkaviszony a megállapodott időpontban megszűnik. A munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló iratban a felek erre irányuló közös szándékát egyértelműen kifejezésre kell juttatni.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem zárja ki a versenytilalmi megállapodás fennmaradását. Éppen ellenkezőleg: a munkaviszony megszűnése esetére kikötött versenytilalmi megállapodás (pl. versenytársnál történő elhelyezkedési tilalom, a munkavállalók "elcsábítására" vonatkozó megállapodás) ekkor hatályosul. Tanulmányi szerződés esetén az a körülmény, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződésben a munkavállaló terhére előírt letöltendő idő előtt hozzájárul a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez, nem jelenti, hogy egyben lemondott volna a szerződésszegésből eredő igénye érvényesítéséről is. Az sem jogellenes, ha a felek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről rendelkező megállapodásban a felmondás szabályainak (teljes vagy részbeni) alkalmazását írják elő. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetén nincs kötelező felmentés, de annak nincs akadálya, hogy a felek azzal azonos taralommal, pl. a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről rendelkezzenek.
8. hasznos tanács: mit jelent a joglemondásról szóló rendelkezés? A munkáltatók azért alkalmazzák olyan gyakran a közös megegyezést, mert mindenképpen szeretnék a későbbi munkajogi vitákat elkerülni. Ehhez kapcsolódóan általában a dokumentumba bele szokták venni az úgynevezett joglemondásról szóló rendelkezést, vagy más néven joglemondó nyilatkozatot is. Ez azt jeleneti, hogy a közös megegyezés szövegében külön is rögzítésre kerül, hogy a megállapodás tartalmaz minden olyan igényt és követelést, amely felmerülhet bármelyik fél részéről a korábban megkötött munkaszerződés alapján. Továbbá azt is beleírják általában, hogy a közös megegyezésen alapuló munkaviszony megszüntetését követően egyik félnek sincs követelése és igénye a másik irányába a jövőben. A munkáltatók ezzel a kitétellel próbálják elkerülni azt a szituációt, hogy később valamilyen igénnyel lépjen fel irányukba a korábbi alkalmazott. 9. hasznos tanács: mikor ne írja alá a közös megegyezést a munkavállaló? Annak ellenére, hogy a közös megegyezés fontos alaptétele, hogy a két fél kölcsönös megegyezésén alapul, mégis gyakran a munkajogban járatlan munkavállalók elé szinte készen teszi a főnök a közös megegyezésről szóló szöveget.
Vagyonmegosztás Mivel sajnos hazánkban a házassági szerződéseknek még mindig nincs nagy hagyománya, így általában a felek csak váláskor szembesülnek azzal, hogy milyen nehéz meghatározni, hogy ki mennyit tett a közösbe az eltelt évek során. A törvény szerint ugyanis a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül és az a feleket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házasság alatt vásárolt ingatlan, ingóság, de még a megkeresett munkabér is közös és azon egyenlően kell megosztozni. Azonban nemcsak a bevételek, hanem a tartozások, kötelezettségek is közösek. Ha például az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt vett fel, akkor a tartozás megfizetésére mindkét fél köteles. Ha nem sikerült megegyezni, hogy kinek mennyi jut a válás után, akkor a vagyon megosztásáról a bíróság hosszas és költséges bizonyítási eljárás (számlák, szerződések, bankszámlakivonatok becsatolása, tanúk meghallgatása) után dönt. A helyzetet nagyban tudja egyszerűsíteni, ha a felek rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, ami rendezi vagyoni viszonyaikat.
Ha a felek nem állapodtak meg a tartásdíj összegében, akkor a bíróság határozza meg ezt az összeget gyermekenként. A bíróság a következőket veszi figyelembe, a tartásdíj megállapítása során: a gyermek szükségletei (megélhetés, egészségügyi ellátás, nevelés, taníttatás), a szülők vagyoni és jövedelmi viszonyai, a szülők háztartásában eltartott más gyermekek és azok a gyermekek, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli, a gyermek saját jövedelme, gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások. A tartásdíj mértéke gyermekenként általában a jövedelem 15-25%-a. Házastársi tartás Volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ha önhibája miatt nem képes eltartani saját magát az illető, azaz, ha például munkaképes, csak lusta dolgozni, akkor nyilvánvalóan nem jár tartás. A házastársi tartást szokás asszonytartásnak is nevezni a köznapi nyelvben, azonban jó tudni, hogy nem csak a feleség, hanem a férj is kérhet tartást volt házastársától.
Leszögezte, Magyarország békepárti, és olyan szankciókat támogat, amelyek valóban hatásosak. Szintén újságírói kérdésre reagálva a miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a vállalkozás székhelye szerint különböztetik meg a járműveket a tankolás korlátozásánál. Hernádi Zsolt ismertette: a pánikszerű vásárlás elsősorban nem Budapesten volt jellemző, inkább kisebb, határ menti településeken. A közelgő négynapos hosszú hétvége idejére kamionstopot rendel el a kormány – zárta a csütörtök esti Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
2022. 03. 10. 16:50 Rendkívüli bejelentést tesz a kormány – este fél 10-től élőben az Infostarton és az InfoRádióban Szokatlan időpontban tart sajtótájékoztatót Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt. 2022. 11:15 A háború árnyéka - Gulyás Gergely a magyarországi földgázhelyzetről beszélt Megérkezik-e a korábban kért plusz gázmennyiség? Mi lesz, ha Oroszoszág esetleg elzárja a gázcsapokat? 2022. 10:50 Vége itthon a járványügyi korlátozások jó részének, hétfőtől nem kell maszkot hordani A járvány ötödik hulláma a végéhez közelít, ezért szinte minden korlátozásnak vége – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. 2022. 10:16 Gulyás Gergely: nemzeti egységre van szükség az ukrajnai háború ügyében Járvány, háború, Paks 2, haderőfejlesztés - íme a friss információk. 2022. 09:36 Rendkívüli közléseket tesz a kormány csütörtökön A bejelentések formája viszont hagyományos: 10 óra után kezdődik a Kormányinfó. 2022. 02. 16. 14:52 Kormányinfó: a kocsi teletankolására lehetőséget kell biztosítani A benzinkutak nem korlátozhatják a megvásárolható üzemanyag mennyiségét, az árstop miatt bezárt töltőállomásokat pedig a Mol veheti át - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
- mondta Ruszin Szendi Romolusz. A művelet végére nincs kijelölt időpont. Eddig 78 embert - 10 családot, 23 férfit, 25 nőt és 30 gyermeket - helyeztünk biztonságba egy előretolt bázison - mondta a főparancsnok, aki azt kérte, senki ne találgasson, biztonsági okokból csak akkor fognak részletes tájékoztatást adni ha az egység hazatért - írja a Blikk. A továbbiakban a járványról, a negyedik hullámról és az iskolakezdésről is szó esett: Gulyás Gergely a jelenlegi járványhelyzetről elmondta: "Közép-Európában egyértelműen a legkedvezőbb az Európai Unión belüli járványügyi helyzet és azon belül is valószínűleg Magyarországon a legjobb. A negyedik hullám azonban Nyugat-Európában egyértelműen megindult, erre utaló jelek nálunk is vannak, és az eddigi tapasztalatok alapján azt tudjuk mondani, hogy a negyedik hullám Magyarországra is meg fog érkezni. Ez azonban alapvetően el fog térni az első három hullámtól. Mindenkinek szeretnék köszönetet mondani, aki beoltatta magát. A legfontosabb az az, hogy ma öt és fél millió ember van Magyarországon, aki mindkét oltását megkapta, hat millió felett van a védettek száma hazánkban.
Kormányinfó - Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra sajtótájékoztatója - YouTube