Törökország turisztikai és gazdasági szempontból egyaránt rohamosan fejlődik úgy, hogy közben megtartja saját értékeit és vigyáz a múlt emlékeire is, melyek gazdagok a római- és görög időkből származó örökségben csakúgy, mint az oszmán birodalom hagyatékában is. Gasztronómia A török konyhaművészet jól ismert Európában. A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma ésuborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; a törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű. Domino Travel Utazási Iroda. Látnivalók A korábbi fő vonzerőt jelentő isztambuli bazár és a híres mecsetek, a Hagia Sophia, a Kék Mecset vagy éppen a Szulejmán mecset, lassan átadja a helyét a török riviérának.
S akkor lássuk a hasznos tudnivalókat, melyekre a Törökországba utazóknak szüksége lehet. Beutazási szabályok: A beutazási feltételekről, az esetleges vízum kötelezettségekről és díjaikról információkat a Konzuli Szolgálat honlapján talál: Feltétlenül ajánlott baleset, betegség és poggyászbiztosítás megkötése! Törökország beutazási feltételek. Fizetőeszköz, deviza- és vámszabályok: Török Líra (TRY, TL), a török pénzváltók többnyire az eurót, és az amerikai dollárt is elfogadják. Ebből adódik, hogy Törökországban a külföldi fizetőeszközök bevitelét nem korlátozzák. Antikvitásokat – 100 évnél régebbi tárgyakat, különösképpen régi pénzérméket, cserépeszközöket, köveket – szigorúan tilos Törökországból kivinni. Vásárlás esetén eredetigazoló papírt érdemes kérni, illetve kérhetjük az eladótól az illetékes múzeum vizsgálatát, hogy a megvásárolni kívánt tárgy nem műkincs-e, mert az országból való kilépéskor szigorú ellenőrzéssel lehet számolni, a törvény megszegése pedig komoly pénzbírsággal, egyes esetekben akár szabadságvesztéssel is járhat.
A 2014/5881. számú Miniszteri Bizottság döntése értelmében, mely 2014. 02. 07-én 28906 számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, 2014. február 9-ével életbe lépett a magán útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok Törökországba történő vízummentes belépése. A vízum nélküli beutazás szabályai a következők szerint történik. Magánútlevéllel rendelkező magyar állampolgárok turista céllal Törökországban, az első belépéstől számítva 180 napon belül maximum 90 napig tartózkodhatnak vízummentesen. Munkavállalói, tanulmányi, tudományos kutatói és egyéb céllal történő utazások esetében továbbra is Külképviseleteinken előre kell igényelni a belépéshez szükséges feltételekhez kötött vízumot, tehát ezekben az esetekben a vízumkötelezettség fennáll. Külföldi állampolgárságú utasok a beutazási szabályokkal kapcsolatban érdeklődjenek az adott konzulátuson, illetve nagykövetségen. Kérdezzék meg, hogy kell-e útlevél vízum stb. A befogadó ország beutazási feltételeiről egyénileg kell tájékozódnia az Utasnak.
Ebből három dologra lehet következtetni, beállítottságunk alapján: 1) soha nem is létezett az Erika porszívó 2) létezett ugyan, de nem volt olyan sikeres (ami azért a tervgazdálkodás időszakában eléggé valószínűtlen) 3) a Rakéta porszívót hívták Erikának. A történet tovább bonyolódott, mikor egyesek nem Erikával, hanem Mónikával ismerték a reklámszlogent. Ugyanaz az ország, egyetlen tévéadóval. Létezhetne, hogy ugyanazt a porszívót két külön néven reklámozzák, ugyanazzal a szlogennel? Nem valószínű. Ez is továbberősíti a városi legenda megállapítást. Ugyanis ez is tipikus jele, a szájról szájra terjedő városi legendák idővel módosulnak. Egyesek még emlékezni is vélnek a reklámra, idézem: " (…)mutattak egy szőnyeget poroló háziasszonyt, amint egy szőnyeget porol, majd ment a szöveg, h ne verje ki, később rázta a szőnyeget az ablakban akkor pedig az volt, h ne rázza ki, majd jött az erika porszívó és a szöveg, Erikával szívassa ki. " Forge of empires összetett tárgyalás Candy cs4 1272d3 s elöltöltős mosógép vélemények Gamer billentyűzet egér fejhallgató szett
Zeneszö 10-esre kell állítani a TV-t, hogy halljam a műsort, a reklám meg 5-ösön is üvölt. Miért jó ez? Legemlékezetesebb egyébként az Erika porszívó reklámja volt (többen Mónika és a jobban ismert Eta porszívó reklámjaként ismerik), amelynek szlogenje a következő volt: "Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki! " Rákerestem a reklámra, bíztam benne, hogy legalább egy kis képet találok róla, de sehol semmi. Fórumokon többen városi legendaként emlegetik, van aki Erika nevű porszívó létezésében is kételkedett. Aki erről tud valamit, az jelentkezzen! :) Ez alapján az idézett marketingblog állítása nem tűnik túl megalapozottnak. – Az időben későbbi, Ne verje ki, ne rázza ki szlogennel kapcsolatban a már említett Erika és Mónika mellett Anikó, Éva és Eta nevű porszívógépnevek is előjönnek. Ezek közül az Etáról én is hallottam. – Létezik a neten egy mónikás fotóváltozat is (lásd jobbra), amely azonban inkább tűnik egy printerrel kinyomtatott, szekrényre ragasztott tréfának, a legenda házi megelevenítésének, mint retróreklámnak.
A történet tovább bonyolódott, mikor egyesek nem Erikával, hanem Mónikával ismerték a reklámszlogent. Ugyanaz az ország, egyetlen tévéadóval. Létezhetne, hogy ugyanazt a porszívót két külön néven reklámozzák, ugyanazzal a szlogennel? Nem valószínű. Ez is továbberősíti a városi legenda megállapítást. Ugyanis ez is tipikus jele, a szájról szájra terjedő városi legendák idővel módosulnak. Egyesek még emlékezni is vélnek a reklámra, idézem: " (…)mutattak egy szőnyeget poroló háziasszonyt, amint egy szőnyeget porol, majd ment a szöveg, h ne verje ki, később rázta a szőnyeget az ablakban akkor pedig az volt, h ne rázza ki, majd jött az erika porszívó és a szöveg, Erikával szívassa ki. " Sas szerint sokan azért gondolják valósnak a porszívós reklámot, mert az újkori internetes korszakban született egy-két ál-reklám, igen amatőr állóképes megoldásokkal. Ezzel keverhetik össze azok, akik esküdnek rá, hogy "látták". Végezetül azoknak, akik az erikás kikacsintást legfeljebb egy kártyanaptáron tudnák elképzelni.
Találtam viszont egy kevésbé ártatlant ebben a tanulmányban a 19. századból: " Erős, 25 éves fiatalember, aki ötig is tud számolni egy éjszaka, gazdag barátnőt keres. A kor mellékes. Jelige: »Lord Betom [Beton]« a kiadóba ") És mit mond a kor és a szakma ismerője? Kanyarodjunk vissza az alapkérdéshez, amely továbbra is az: honnan ered a Ne verje ki, ne rázza ki szlogen? A legenda szerint tévéreklámról van szó, így kézenfekvőnek tűnt, hogy Sas István filmrendező-reklámpszichológust is megkérdezzem. Sas szerint " 100 százalék, hogy nem volt ilyen reklám ". Főleg nem a hetvenes évek elején, amikor egy reklámban még azt sem engedték meg, hogy messziről egy meztelen kirakati baba látszódjon. "Akkortájt kezdtem reklámokat csinálni, de kivétel nélkül ismertem a 60-as évek termését is. Sas szerint sokan azért gondolják valósnak a porszívós reklámot, mert az újkori internetes korszakban született egy-két ál-reklám, igen amatőr állóképes megoldásokkal. Ezzel keverhetik össze azok, akik esküdnek rá, hogy "látták".
Egyesek előtt egy ablakban szőnyeget poroló nő, mások előtt egy gangon dolgozó háziasszony képe jelenik meg. És van, aki egy búgó hangú, bikinis bombázóra emlékszik. – A "Ne verje ki, ne rázza ki" szövegnek legalább két változata ismert: Erika mellett Mónika porszívóval is mesélik. – Egy marketingblog egy hasonló esetet is idézett: "valamikor az 1900-as évek elején a Tolnai Világlapban állítólag ez jelent meg: 'Ne verje ki a kerítés mellett állva, kiszívja majd Veronika: Veronika a porszívók világmárkája'. Mi került fel azóta a netre? – Ami a veronikás mellékszálat illeti: a blogbejegyzés születése óta a Tolnai Világlapját digitalizálták. Az archívum ugyan fizetős, de a találati listák ingyenesen is megtekinthetők – ezek pedig a fenti kulcsszavakra rákeresve nem mutatnak releváns találatot. A vasfüggöny mögötti reklámiparban sokszor futhattunk szürreális hirdetésekbe. Akkoriban megszokott volt, hogy a csokoládénak fiú neveket, a porszívóknak pedig női keresztnevet adtak. Az erkölcsös elvtársak pedig mindig csempésztek a reklámokba némi erotikával fűszerezett kétértelműséget.
Rengeteg dokumentáció, irat, újságcikk maradt ránk abból a korszakból, ha tényleg létezett volna a Veronika porszívó, legalább egyetlen újságbejegyzésnek szólnia kellene róla. Látható tehát, hogy a reklámszlogen városi legendája, valamikor a 20. század elejéről származhat, és fennmaradva, átalakulva, egyszerűsödve bukkant fel ismét az 1970-es években.
Elképzelhetetlen, hogy ilyesmit 'utólag' véletlenül szúrtak volna ki. Megrendelőként is akkor csak a Keravill jöhetett szóba, amely viszont sosem árult Erika nevű porszívót, csak a szovjet Rakétát árulták, de azt sem reklámozták! Abban az időben elektromos háztartási készülékek közül csak egy padlókefélő gépről készült reklám 68 végén, arról is csak azért, mert a lottósorsoláson olyant lehetett nyerni. 69-ben nagy attrakció volt a Lehel hűtőgépről készült első reklám, ilyen szöveggel: 'Egész évben hűt, megbízható, és vásárolható a Lehel' No ezt érdemes összehasonlítani a kérdéses szöveggel" – írja Sas, aki szerint az erikás versikét egy zseniális ismeretlen szerző találhatta ki, és azután szóbeszéd útján terjedt, "ugyanúgy, ahogy a Cipőt a Cipőboltból ". Ennek legalább tudjuk az eredetét: egy Kellér Dezsőhöz fűződő kabaréban volt, ahol a korabeli reklámok értelmetlenségét figurázták ki. – (Zárójelben, érdekességképpen, ha már véletlenül ezeket is előtúrtam: ugyanígy teljesen ártalmatlanok a korabeli szóhasználatban azok a kefélés köré épült apróhirdetések, amelyek például a Délmagyar hirdetési rovatában jelentek meg 1929 és 1947 között.