Álmos rituális feláldozásának több magyarázata is lehet. Kazár hagyományból tudjuk, hogy a fejedelemnek életével kell fizetnie, ha népét nagy katonai vereség vagy természeti csapás éri. E nézet szerint Álmosnak azért kellett meghalnia, mert rosszul tartotta a kapcsolatot az égiekkel, és népét katasztrófába sodorta. A másik magyarázat szintén a kazár hagyományból ered: eszerint a fejedelem bizonyos számú uralkodási év eltelte után agg kora miatt alkalmatlanná válik népe vezetésére. A honfoglalás idején a magyar törzsszövetség élén két fejedelem állt: a kende és a gyula. A vérszerződés monda youtube. Vitatott kérdés, hogy melyik méltóságot ki töltötte be. Az egyik nézet szerint a Kende Levedi, majd fia, Kurszán volt, a gyula tisztségét pedig Álmos, majd fia, Árpád töltötte be. E nézetet támasztja alá, hogy Levédiában Levedi volt a kazár hatalom képviselője, a főkirály, akinek kazár felesége volt, továbbá hogy Álmost, mint hadvezért az etelközi vereségért áldozták fel, Árpád hadvezéri méltósága (gyula) mellett pedig az szól, hogy a Kárpát-medencébe érkező hadakat a hagyomány szerint Árpád vezette.
… Kőmives Kelemenné mikor hazamene, Őt szépen megfogták, bédobták a tűzbe… Kőmives Kelemen mikor hazamene, Az ő kicsiny fia elejébe jöve: – Apám, édesapám, mondja meg igazán, Hogy hol van s merre ment az én édesanyám! – Ne sírj, fiam, ne sírj, hazajő estére. Ha estére nem jő, hazajő reggelre… – Istenem, istenem, reggel is eljöve, Az én édesanyám még haza nem jöve! – Menj el, fiam, menj el magas Déva várra, Ott van a te anyád, kőfalba van rakva… Elindula sírva az ő kicsiny fia, Elindula sírva magos Déva várra. A vérszerződés monda 6. Háromszor kiáltja magos Déva várra: – Anyám, édesanyám, szólj bár egyet hozzám! – Nem szólhatok, fiam, mert a kőfal szorít; Magos kövek között vagyok berakva itt. – Szíve meghasada, a föld is alatta, Szentegyházasfalu (Udvarhely) Csanádi Imre-Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj. (Magyar népballadák és balladás dalok. ) Bp. 1954., 67-69.
Bent a nagy sátorban hosszúra nyúlt a tanácskozás, de odakint néma türelemmel várakozott a tömeg. Végül is félrelebbent a bejárat bőrfüggönye, és vén Álmos lépett ki rajta, s mögötte a törzsek vezérei. A tömeg felé fordulva beszélni kezdett Álmos. - Eljött az ideje, hogy visszaszerezzük örökségünket, Atilla földjét. Úgy kívánja a törvény, hogy közös vezért válasszon magának a nemzet, aki úgy háborúban, mint békében összetartsa a törzseket, mert nem lesz könnyű ám visszafoglalni őseink földjét, és még nehezebb lesz megtartani azt. Nemzetté kell kovácsolódjanak a törzsek megint, egy vezér és egy akarat alatt, mint ahogy Atilla idejében volt. - Hosszú éveken át én voltam egy vándorló törzs vándorló vezére. Az Árpád-ház eredetmondái – Wikipédia. Az én időm eltelt már. Hajam fehér, és az égi mezők őrei lassanként nyitják már számomra a kaput a Hadak útja felé. A törzsek vezérei idősebbik fiamat, Árpádot választották, hogy egy életre a nemzet legfőbb vezére legyen. A hét vezér pajzsot tartott Álmosfia Árpád elé, és ahogy Árpád rálépett a pajzsra, a pajzzsal együtt magosan a fejük fölé emelték.
Sajnos a lágháború alatt a régiségtár teljesen megsemmisült. A következő ásatást, 1920-ban Szőnyi Ottó vezette, 1925-ben Halovács tekintette meg a romokat, 1930-ban Szőnyi Ottó, Kálmán, és Kálmán, majd 1931-ben Möller István végzett kutatásokat. 86 Sajnos ásatási dokumentáció nem maradt fenn ezekről, csupán néhány fénykép. Az ásatásokról a korabeli újságok is beszámoltak, így a Magyarság (1930. aug. 5. ), az Új Barázda (), a Nemzeti Újság - Katolikus melléklete (1930. Soltszentimre csonkatorony. ápr. 20. ). 1930-ban a templom állapota aggasztó képet mutatott, hatalmas lyuk tátongott az északi falon, a falkorona is rendkívül romos állapotban volt. Az akkori plébános Vorák Lajos sokat tett, azért hogy a templomrom állagmegóvását megcsináltassa. A felújítás gondolata már 1920 körül is felvetődött, de sem a településnek, sem a terület tulajdonosainak nem volt rá elegendő pénze. Még az 1930-as Szent Imre év alkalmából sem sikerült összegyűjteni a felújításhoz szükséges összeget. A katolikus egyház szeretett volna templomot emelni a faluban, ekkor merült fel az ötlete annak, hogy lebontják a Csonka tornyot és újra felépítik a faluban.
Úgy gondolom a fentiek is igazolják, példaértékű kis közösségünk összefogása, sokszínűsége, hálásak lehetünk hogy ilyen sok önzetlen ember segíti munkánkat, így gyermekeinknek is egyre több tartalmas programot és örömteli élményt nyújthatunk! Számlaszám: 52500020-16000016 (Rónasági Takarékszövetkezet) Az alapítványt a Személyi jövedelem adó 1%-nak felajánlásával is támogathatják, adószámuk: 18360921-1-03
A Duna - Tisza középső része már a honfoglalás utáni időkben is jelentős lakosságot vonzott. Az államalapítás előtt a nomád pásztorkodás a közepétől pedig a növénytermesztés és a kézműipar külömnféle formái is szélesebb körben elterjedtek. A Csonka torony - templomrom, István király birtokán helyezekedett el. 6 A templomrom pontos építési idejét nem ismerjük. Tengerszint feletti magassága 95, 45m Bf. Csonka-torony (Soltszentimre) :: Magyar Földön. A honfoglalás korában e terület lakott volt. Lakói ugyan kevesen voltak és valószínűleg nomád pásztorkodással foglalkoztak. A templomhelyén a római korban contra castrum, azaz őrtorony állhatott, hiszen a Római Birodalom a Duna vonaláig nyúlt és őrtornyokkal képezték ki a védvonalat. A templom mellett húzódó csatorna helyén valamikor zsombékos, mocsár terült el. István király rendeletében, melyben meghatározta, hogy "Minden 10 falu építsen egy kőtemplomot", kimondta azt is, hogy a helyben található építőanyagon túl a már ott lévő rommaradványokat is fel kellett használni a templom építéséhez.
Dokumentáció ezekről nem maradt fenn, csak néhány fénykép. A korabeli újságok is beszámoltak az ásatásokról, így a Magyarság (1930. augusztus 5. ), az Új Barázda (1930. augusztus 6. ), a Nemzeti Újság Katolikus melléklete (1930. április 20. ). A Csonka-torony környéki szőlőtelepítésekkor csontmaradványok és cseréptöredékek kerültek elő, de senki sem tulajdonított jelentőséget neki, így ezek a leletek sajnos elkallódtak. Soltszentimre csonka toro y moi. A rom az 1920-as évekre rossz állapotba került, az északi oldalon lyuk tátongott, szükségszerűvé vált a felújítása. Az állagmegóvás legfőbb sürgetője az akkori plébános, Vorák Lajos volt. Az 1930-as Szent Imre évre sem sikerült elegendő pénzt összegyűjteni a munkálatokhoz. Ez idő tájt felmerült az az ötlet, hogy a templomot lebontanák, és a faluban eredeti állapotában újra felépítenék – mivel ekkor még nem volt temploma a községnek –, de ezt sem a műemlékvédelem nem engedélyezte, sem elegendő pénz nem volt rá, így a templomrom a helyén maradt. Harminc évi levelezés és gyűjtés után a munka végül csak 1961-re készült el, Erdei Ferenc tervei alapján.