Nem kifejezés, hogy látványosra tervezték, de ennek azért komoly ára van. Ahogy nálunk a Diótörő számít klasszikus karácsonyi színházi élménynek, úgy New Yorkban a Radio City Music Hall világhírű táncos produkciója, a Christmas Spectacular, a Rockette-ek szereplésével. A New York Times úgy tartja, hogy a karácsonyi show ugyanolyan szimbóluma Manhattannek, mint a sárga taxi vagy az Empire State Building. A táncos lábú fiataloknak ide bekerülni egyet jelent a lottóötössel, mert bizony, ez a szakma csúcsa. Ismerd meg New York ünnepi arcát!. Noam Galai / Getty Images Hungary A táncos revüműsor november végétől fut egészen januárig, de a Rockette lányok a Macy's Thanksgiving Day Parádén New Yorkban is láthatóak, érdemes őket legalább ekkor valamely online közvetítésén elcsípni, mert a karácsonyi show-ra jegyet kapni ugyanúgy lehetetlenség, mint mondjuk nálunk a Diótörőre a Magyar Állami Operaházban. Íme 10 tény, amit nem tudtál New York ikonikus karácsonyi show-ról: Az ősbemutatóért 1933-ig kell visszautazni, akkor a show csupán 30 perces volt, mára az attrakció 90 percessé nőtte ki magát.
John Lamparski/Getty Images/AFP/Europress A karácsonyfa-állítás hagyománya a Rockefeller Központnál 1931-re nyúlik vissza. Az idei fát egy wallkilli házaspár adományozta a városnak. A 75 éves lucfenyő január 7-éig marad a központnál, majd az otthonokat építő Habitat for Humanity nevű jótékonysági szervezethez kerül. Kiemelt kép: John Lamparski/Getty Images/AFP/Europress
Magyarország számára semmilyen szempontból nem lenne hátrányos, ha kilépne a New York-i egyezményből, és így legálisan működhetnének bordélyházak - mondta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az MTI-nek pénteken. A piros lámpás házak léte még mindig kisebb kárral járna, mint a mostani helyzet, amely kiengedi az utcára a prostitúciót – közölte Takács Albert. "A tiltás nem járható megoldás az ügyben" – tette hozzá. Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot a türelmi zónák ügyében, mert a legutóbbi bírósági döntések arról győzték meg, hogy "valami nincs rendben az alkalmazható jogszabályokkal". A prostituáltak érdekvédelmi egyesülete nemrégiben pert nyert a II. kerületi önkormányzattal szemben. A bíróság döntése szerint az önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, hogy hol folytathatják tevékenységüket a kerületben a prostituáltak. A türelmi zónák kijelöléséről szóló szabályozást 1999-ben fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás értelmében a helyi önkormányzatoknak kell e zónákat kijelölniük a prostitúció tömeges megjelenése esetén.
Ennek ellenére a kilépés gondolata nem került le a napirendről - tette hozzá Borai. Az egyezményhez Magyarország 1955-ben csatlakozott, s egyebek mellett tiltja a bordélyházak működtetését. Az egyezmény csak szűk mozgásteret biztosít a prostitúció problémájának megoldására - véli a főosztályvezető-helyettes. Hosszú távon azonban még sokat változhat a helyzet, ugyanis a mostani kormányelőterjesztés alapvetően három szakaszban tervezi a szabályozást. Ha az első lépcsős megoldás, vagyis a német zónamodell nem válik be, következik a második, vagyis az egyéni vállalkozói alapon működő szexpiac. Ha ez az elgondolás is kudarccal járna, a magyar kormány rákényszerül a New York-i egyezmény felmondására jelentette ki Borai. Ez - tette hozzá - a prostitúció intézményes formájának legitimálását jelentené. A szakember megítélése szerint a hazai jogalkotók el fognak jutni a harmadik pontig, ám most nem ez a cél, hanem a zónamodell működtetése. Ehhez a kormány a tiltás teljes fegyvertárát bevetette. Két év múlva értékelik majd a rendszer életképességét, az egyezmény felmondására pedig leghamarabb 5-6 év múlva kerülhet sor.
A gyermekek jogairól szóló egyezmény (angolul: Convention on the Rights of the Child, CRC) egy nemzetközi egyezmény, ami 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, majdnem egy évvel azután, hogy 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta. Az egyes gyermek nevelhetőségi feltételeihez való alkalmazkodás a 19-20. század fordulója óta jelen van a pedagógiai gondolkodásban, erkölcsi-szakmai követelésből jogi követeléssé azonban csak 1989. november 20-án vált, amikor is New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyet azóta az USA és Szomália kivételével minden államban ratifikáltak; a magyar törvényhozás az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény pontosan kifejti, hogy milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek; ezen a területen ez az első kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz. A gyermekek helyzetének ilyen szintű szabályozása az emberi jogok nemzetközi védelmének egyre hangsúlyosabbá válásával került napirendre, és tükrözi annak két legalapvetőbb vonását: tartalmazza az emberi jogok kiterjedt skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogérvényesítésben.
Munkacsoport jóváhagyta a mediációs megállapodás rendezéséről szóló egyezmény végleges tervezeteit (a továbbiakban: az egyezménytervezet) és a nemzetközi kereskedelmi közvetítésről és a mediáció eredményeként létrejött nemzetközi megállapodási megállapodásokról szóló mintát (a továbbiakban: a mediációs modelltörvény). Míg ezeknek az eszközöknek meg kell […] A választottbírósági eljárás arra vonatkozik, hogy valamely típusú vita választottbírósági úton rendezhető-e vagy sem. Gyakorlati szempontból, a választottbírósági válasz arra a kérdésre ad választ, hogy a kereset tárgyát a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik-e vagy sem, a nemzeti törvények rendelkezései szerint. Ha a vita nem választható, a választottbíróság […]
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.