Az elmúlt években szerencsére mintha alábbhagyott volna a lendület az irodalomban és a mozgóképes alkotásokban is, ami jótékonyan tompította a skandináv krimi-túladagolást, vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy a Netflix új sorozata olyan élmény, mintha az ember egy rég nem látott, kedves ismerőssel találkozna. A gesztenyeember a példa rá, hogy a skandináv krimik nem fulladtak ki, de nagyon jót tett nekik a takarékláng. Ember még nem rettegett ennyire gesztenyétől | 24.hu. A kérdés, hogy a Netflix és a streaming-ipar mit tesz majd a sorozat nézettségi adatait látva: futószalagon gyártja-e a skandináv krimiket, vagy tiszteletben tartja annyira a műfajt, hogy ne áldozza fel a minél nagyobb nézőszám elérése érdekében? A gesztenyeember (The Chestnut Man), 2021, hat epizód, Netflix. 8/10 Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Napéjegyenlőség egyébként eléggé egyszemélyes sorozat, már olyan értelemben véve, hogy a két idősíkon elmesélt történetet azért eléggé egy perspektívából követhetjük nyomon, tulajdonképpen Astrid nyomozása adja a cselekmény magját, mi nézők pedig vele együtt rohanunk a kissé kiszámítható, mégis meglepő befejezés irányába. A Dark tudományosságával szemben itt a hitvilág elevenedik meg hangsúlyosan, a Fehér éjszakákban is látott germán-skandináv-kelta okkult szertartások, rúnák, mítoszok és látomások világába kalauzolják a nézőt, aláhúzva a kozmikus fordulónapok fontosságát és jelentőségét vagy az eleve elrendeltséget, mindezt az Ostara folklór hagyományaira felépítve. Skandináv közhelygyűjtemény - The Rain (S01) - kritika - Cinemazing. (Az Ostararól lejjebb bővebben is olvashat, aki már látta a sorozatot. ) A Napéjegyenlőségnek megvan a maga kiváló vizuális atmoszférája, amit remekül támogattak meg a kelta világ szimbolizmusával és a cselekmény is kellően dinamikus ahhoz, hogy ne tudjuk letenni a sorozatot, amíg az ügy végére nem jártunk. A befejezést biztosan sokan megosztónak találják majd, bár szerintem ez így volt tökéletes (abban az esetben, ha nem készítenek második évadot).
A színészi játékra tehát sem esetükben, sem pedig a többi szereplőnél sem lehet panasz. A sorozat két kulcskaraktere, Thulin és Hess. Tökéletes atmoszférát teremt A már említett kiváló színészi játék, az érdekfeszítő alapsztori és a lendületes tempóban előrehaladó események mellett a sorozat másik nagy erőssége az, hogy tökéletesen megteremti a történethez illő atmoszférát. A gesztenyeember végig Dániában, legfőképp Koppenhágában játszódik, így napsütéses jelenetekből szinte egy sincs. Ennek a produkciónak pedig tökéletesen állnak a borús vágóképek, mivel tényleg nem egy felemelő sztoriról van szó, a vizuális nyomasztáshoz pedig a baljóslatú zenék, a komor színvilág és a borús, esős időjárás is sokat hozzátesz. Napéjegyenlőség sorozatkritika • Filmsor.hu. Az egész sorozat ködös, esős időben játszódik. Nem tudsz vele mellélőni Noha eleinte meglehetősen nehéz komolyan izgulni egy olyan krimisorozaton, ahol a feszültség fő forrását egy drámai zenei kíséret mellett felbukkanó gesztenyefigura jelenti, de a Netflix minisorozatának mégis sikerült elérni, hogy az ember gyomrát hat részen keresztül gúzsba kösse, a fenekét pedig a fotelhez szegezze.
A sorozat története szerint 1999-ben nyomtalanul eltűnik 21 végzős középiskolai diák. Az egyik diák húgát, Astridot (Danica Curcic) akkor és azóta is mindenféle látomások gyötrik és egy furcsa telefonhívást követően (mindössze 3 gyerek került elő, ezek egyike hívja fel) úgy dönt, hogy saját maga jár utána, hogy mi történt a nővérével és ahogy az lenni szokott: nem túl sok jóval kecsegtet az az út, amiben megismeri testvére, Ida (Karoline Hamm) és osztálytársainak az eltűnése mögötti felkavaró igazságot. A Napéjegyenlőség mindössze hat részes, így akár egy délután alatt is ledarálható darab, a sztori pedig adja is, hogy egyben daráljuk le, hiszen rendkívül sűrű és kellően fordulatos ahhoz, hogy berántsa a nézőt. A köznyelvben hamar a dán Dark-ként terjedt el bemutatása előtt, és valóban is hasonlóság a két sorozat stílusában, de ez a nyomasztó atmoszféra alapból jellemzője a skandináv sorozatoknak, így inkább úgy helyesebb ez a megállapítás, hogy a Dark volt az, amelyik egyébként remekül másolta kicsit az északi produkciókra jellemző nyomasztó közeget.
A krimi és a vígjáték két olyan műfaj, amelyek ritkán találkoznak egymással. Épp ezért különleges, amikor olyan sorozat készül, amin egyszerre lehet izgulni, borzongani és nevetni. A Netflix december végén mutatta be a Hétköznapi szorongások (Anxious People) című új sorozatot, Fredrik Backman 2019-es regényének adaptációját. A könyv idehaza is megjelent, így elképzelhető, hogy vannak, akik már betéve tudják az alapsztorit. Azoknak, akik nem olvasták a könyvet: egy svéd kisvárosban járunk, szilveszter előtt egy nappal. Egy ingatlanügynök úgy gondolja, hogy ez a megfelelő időpont egy lakásbemutatóra, de arra nem számít, hogy egy félresikerült bankrablás után a maszkos bűnöző épp ide menekül be, majd túszul ejti az érdeklődőket. A Hétköznapi szorongások két főszereplője Jack (Alfred Svensson) és az apja, Jim (Dan Ekborg), akik mindketten rendőrök, és nemcsak a munkájuk során vannak folyton együtt, hanem otthon is, hiszen egy fedél alatt élnek. Apja-fia először észre sem veszik, hogy bankrablás van folyamatban, egészen addig, amíg a veszekedésüket félbe nem szakítja a fodrászuk.
Az egész jelenetet fogta és áthúzta egy tollvonással ez a momentum, arról nem is beszélve, hogy ezek után nem is tudjuk mi történt velük. Többet szó sem esik erről. De hogy ne csak a rossz dolgokról beszéljek, had emeljem ki az egyetlen pozitívumát a sorozatnak, mégpedig az atmoszféráját. Gyönyörű környezet, eltékozlott, igazi skandináv krimi alapanyag Az egész környezet, a meseszép fényképezés és kamerahasználat, amely jellemzi a sorozatot, valamint a drónfelvételek kifejezetten gyönyörűek voltak. Egyből bele tudtam magam élni a rideg, skandináv szépségű tájba. A komor, de nyugodt hangulatba, az egyszerű, de mégis komplikált társadalmi normákba. Szép volt a fényképezés, és a helyszínek lenyűgözőek voltak. Amit még ki kell emeljek, hogy érdekes volt látni az izlandi rendőrség, bíróság és ügyészség összehangolt (vagy inkább bürokratikus) munkáját. Azt, hogy nem lehet fegyver a nyomozóknál csak az autóban, egy széfben, és annak sem tudják a kódját, csak ha felhívják a központot és leellenőriztetik magukat.
– Úrnőm, valaki áll az ajtóban – figyelmeztette az eunuch. Mihrimah felnézett, és valóban, a kert túlsó végében, a márványoszlopok között egy karcsú, ragyogó, narancssárga ruhát viselő alak várakozott. Azonnal felismerte a leányát, Hümasah szultánát. Odasietett hozzá. A lánya mélyen meghajolt, de utána örömmel fogadta anyja ölelését. Régebben nem volt ilyen jó kettőjük viszonya, ám mostanra ez a szegény teremtés is számos megpróbáltatáson ment keresztül. Mihrimah bevezette egy jól fűtött lakosztályba. Hümasah arcán könnycseppek csillogtak. Hosszasan panaszkodott arról, hogy milyen nyomorúságosan érezte magát. Szulejman hurrem halala 4. Özvegy volt ő is, mint az anyja. – Ennyire megviselt a férjed halála? – kérdezte együtt érzőn Mihrimah. – Ne legyél szomorú. Meggyászolod, de aztán lesz új férjed. Hiszen még fiatal vagy. Alig huszonöt éves. Nem sikerült megnyugtatnia a gyermekét. Hümasah felkapta a fejét, és gyanakodva nézett az anyjára. – Ugye nem akartok újra valamilyen vénemberhez feleségül adni? – kérdezte elhaló hangon.
2007-ben a muszlimok Mariupol, Ukrajna kikötővárosában, építettek egy mecsetet Roxelana tiszteletére. A Szulejmán című soroztban, Hürrem Sultanat a német származású, török színésznő Meryem Uzerli játssza. Szulejmán - 292. rész tartalma | Holdpont. Hürrem 1558 április 15. -én halt meg, a kupolás mauzóleum (türbéje) gyönyörű termébe helyezték örök nyugalomra, talán az ő tiszteletére, a falakon kék csempékkel ami mosolygós és vidám képet varázsol a teremnek. Valódi kép róla:
– És kibe, ha szabad kérdeznem? A fiatalabb nő lesütötte a szemét. – Feridun bégbe. – Ó – mondta Mihrimah. Pontosan tudta, hogy kiről beszél a lánya. – De ő nem szeret. Én pedig belehalok ebbe! – Ne ess kétségbe, leányom. Ha tényleg ennyire szereted Feridun béget, akkor talán arra is megvan a mód, hogy magad felé fordítsd a szívét. – Miről beszélsz, anyám? – kérdezte döbbenten Hümasah. Mihrimah először körülnézett, és csak azután válaszolt. – Szerelmi bűbájról – mondta halkan. Szulejmán hürrem halála esetén. A lánya úgy megdöbbent, hogy mindkét kezét a szája elé kapta. – Te az ilyesmihez is értesz? – Bizony. – Kitől tanultad? – Sztára Górától. – Hürrem boszorkányától? – Igen, tőle. Csodálatos, nagy tudású asszony volt. Amikor az anyám nem ért rá, sokszor foglalkozott velem. – De hát a varázslás tiltott dolog. Halál jár érte, ha kiderül. – A boszorkányok művészetének nagy részében nincsen semmi mágia. Sőt, igazából azt hiszem, hogy mágia nem is nagyon létezik. Ezek a bölcs asszonyok azonban nagyon jól ismerik az emberi jellemet.
Hürrem Haseki Sultan (oszmán-török: خرم سلطان, c. 1500-15 April 1558) (született Roxelana vagy Alexandra Anastasia Lisowska) a felesége volt Szulejmán szultánnak és öt gyermek édesanyja. Ő volt az egyik legerősebb nő az oszmán történelemben és a nők szultánságának idején, a kor egyik legkiemelkedőbb alakja. Szulejmán - 293. rész tartalma | Holdpont. Elérte azt, hogy befolyásolja, férjét és ezáltal ő is beleszólhasson az Oszmán Birodalom politikai ügyeibe, sőt aktív szerepet játszott a birodalom állami ügyeinek alakulásában is. A késő ázadi és a korai ázadi források szerint, mint például a lengyel költő Samuel Twardowski, aki kutató munkát végzett Törökországban. Véleménye szerint, Hürrem édesapja egy ukrán, ortodox pap volt. 1500 körül született Rohatynban, 68km-re délkeletre Lviv-tól, ez egy nagyváros volt a Lengyel királyságban (ma Nyugat-Ukrajna). 1520-ban a várost megtámadták a krími tatárok, mint előtte oly sokszor és őt magukkal vitték rabszolgának.