A szín a közönséges fakó valamelyik árnyalatában létezik, ami az utóbbi években egyre világosodik. Ma már egész feltűnően világos fakók is léteznek. Különleges jellemzője a fekete vagy egészen sötét hátszíj, amelyik a tarkótól indul, az üstök közepe fekete, a két széle fakó színű. A sörény hasonló ehhez, vagyis a közepe fekete, a két széle pedig a fedőszőrök kel azonos színű. Ezután a fekete hátszíj következik, amely a farok szőrzetben folytatódik. Ennek a közepe szintén fekete, két széle pedig a fedőszőrök színével harmonizál. A comb ok belső felülete, a mellső lábak és a hasalj a világosító gén nek köszönhetően egészen elhalványul, piszkos fehérre változik. Minél világosabb fakó a ló, annál kifejezettebben lesznek mosott színűek az előbb említett testtájak. Fehér fríz ló nevek. Feje arányos, egyenes profilú, durva, nyaka közepesen hosszú, magasan illesztett, marja alacsony, mellkasa nem túl mély, háta egyenes és hosszú, fara csapott, széles és erős, végtagjai hosszúak, ágyéka széles. Patái kemények, szemei nagyok, kifejezőek.
Az első említés a fríz lófajtáról a XIII. De mindenki azt akarja, hogy nemzeti állatfajuk szaporodást vezessen szinte a bolygó életének eredetétől. Ezért a holland forrásokban információt találhatunk arról, hogy az első fríz lovak Frieslandben 3 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. És a rómaiak, akik meghódították az országot, nagyra értékelték a sziklát, és magukkal vitték őket a Brit-szigetekre. Ha lefelé haladsz a mennyből a földre, akkor meglátod, hogy a fríz ló valóban kereslet volt. De nem a rómaiak idején, hanem a korai és középkorban. Ebben az időben a fríz lovak lovagokat hordozhatnak. Gyakran háborús lovakként szolgáltak a kikötőkhöz. A késő középkorban erősebb ló volt szükség, és a fríz lovak szinte teljesen kihaltak. De a fajta képes volt túlélni, mérete nőtt és a lovag csata lójától egy szúnyoghegyre változott, amely rendkívül magas csuklós emelkedéssel egy ügetésben volt. Érdekes! Fehér fríz ló de ovar. Ma ilyen mozdulatot nevezünk kocsimozgásnak. Hollandia hódítása alatt Spanyolországban az ibériai fajták jelentős hatással voltak a fríz lovakra.
Az első említés Fríz fajta lovak találhatók a 13. század krónikáiban. De mindenki azt akarja, hogy nemzeti állatfajtájuk szinte a bolygó életének eredetéből származó törzskönyvet vezessen. Ezért holland forrásokban olyan információk találhatók, amelyek szerint az első fríz lovak 3000 évvel ezelőtt jelentek meg Frízföldön. Az országot meghódító rómaiak pedig nagyra értékelték a fajtát, magukkal vitték a Brit-szigetekre. Ha leereszkedsz a mennyből a földre, rájössz, hogy a fríz lóra valóban szükség volt. De nem a rómaiak idejében, hanem a kora és középkorban. Ebben az időben a fríz lovak hordozhattak lovagokat. Gyakran hadilovakként szolgáltak a kikötőbakoknál. A késő középkorban erősebb lóra volt szükség, és a fríz lovak majdnem elhaltak először. De a fajta képes volt életben maradni a méret növekedésével és céljának megváltoztatásával egy harci lovas lóról az ügetésnél rendkívül magas csuklóemeléssel rendelkező huzatos lóra. Ló, fehér, fríz. | CanStock. Hollandia spanyol hódítása során a fríz lovakat az ibériai fajták befolyásolták.
A hát rövid, íve kissé megtört. A sörény és a far ok szőr e sűrű, hosszú, enyhén hullámos, ritkítani vagy befonni csak ritkán szokták. A végtagok rövidek, erősek, jó csontozatúak. Hosszú, sűrű bokaszőre van. A paták kemények és jól formáltak. Megsínyli a (gyakori) ló, lovas, élőhely változást. A következő oldalon folytatom! Akhal tekini Az akhal-tekini általában erős akaratú és élénk, karcsú testű ló. Jellemzői a kicsi fej, a hosszú, egyenes orrhát, a kifejező szem, a széles érzékeny orrlyuk és a hosszú fül. A mar mag as, a far gyenge, a farok alacsonyan tűzött. A lábak hosszúak és izmosak. A sörény ritka, az üstök gyakran hiányzik. Tipikus nomád ló, nagy kitartásáról ismert. Fehér fríz ló eladó. Néhány országban ma már versenylónak is használják. Marmagassága 145–157 cm között van, színére az aranysárga, a szürke, a legjellemzőbb, a pej kevésbé elterjedt. További részleteket itt olvashatsz erről a csodálatos állatról! Arab telivér Az arab telivér a szépség és az elegancia megtestesítője. Rugalmas tért nyerő mozgása van, könnyed, légies megjelenése.
A 20. század elejéig a frízek fele pej volt, ma viszont kizárólag fekete frízeket tenyésztenek tovább. Ezek általában jegytelenek: a fehér csillag a homlokon az egyetlen jegy, ami engedélyezett. A fajta egyedei ragaszkodnak az emberhez, mégis rosszul viselik a büntetést: nem ritka, hogy hónapokig nem nyerik vissza a bizalmukat, ha bántják őket. Egygazdás ló. A gazdáját mindenen keresztülsegíti, vigyáz rá, nagyon ragaszkodik hozzá. Andalúz fehér ló és fekete fríz ló — Stock Fotó © Zuzule #79005838. Ha jól bánnak vele, nagyon hálás, gazdája hangját bármikor felismeri: hangos nyerítéssel üget, illetve vágtázik hívójához. Tökéletes díjlovaglás céljából. A fríz lófajta kialakulása a rómaiak idejére vezethető vissza. A "fríz" fajta a nevét egy germán néptörzstől kapta, akik Frízland (Frízföld) északi részén telepedtek le. Ez a törzs használt először olyan lovakat, melyek eltértek a klasszikus hidegvérűektől. Kb. 150 cm marmagasságúak voltak és az ókori leletek alapján igen mutatós, akciós mozgással bírtak. Ez a fajta lehetett a mai frízek őse, ám kinézetében még jelentősen különbözött a mai típustól.
A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá. A több mint kétszáz éves hagyományt a falu lakossága ma is élő örökségként őrzi. Élő hagyományként a köréje épülő szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság. Gabonamérő vékások (20 liter), félvékások (10 liter), negyedvékások (5 liter) magyar királyi pecséttel hitelesítve. Szállás Csíkkarcfalva: 2 ajánlat + 398 alternatíva – Travelminit.ro. Kulönlegesség még a várfal délnyugati sarkában levő védelmi kút, amelyhez a telepulésnek vallási hagyománya is kötődik. Évszázadok óta előírás, hogy kizárólag csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni. A vize tiszta, iható. A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605 - Basta Erdély-dúlása után épült Petky János költségén. A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az ő családjának padjába ülhet.
A templompiac közepén álló úrasztala szintén festett, 1867-ben készült. A templom szószékét művészi faragású és díszítésű, festett korona ékesíti, amely 1759-ben készült. Bartha Mihály és neje Dénes Judit készíttette. Felirata: "Kiálts teljes torokkal, mint a trombita". 1871-ig csak szent György napjától Szent Mihály napjáig volt hallható a déli harangszó. 1871-től napjában háromszor harangoznak: reggel, délben, este. A napi harangozáson kívül külön harangozás van szertartások alkalmával és "nagy idő" esetén. A toronyban található nagy harangot Petky János öntette Derzsben 1607-ben. A Petky által öntetett nagyharang mellé a feljegyzések szerint 1674-ben az egyházközség egy kisharangot öntetett, amelyet az I. világháborúban hadicélokra elkoboztak. A jelenlegi kisharangot 1923-ban közadakozásból öntette az egyházközség. Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat melletti befalazott ablak kibontásakor) került elő egy rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan.
Erdély keleti részén, a Csíki-medence felső csücskén fekszik, a tengerszint felett mintegy 72o-725 méter magasságban. Keletkezéséről nem maradtak fenn írott emlékek, de a székelyek Csíki-medencei betelepedésük és szálláshelyeiknek falurendszerré fejlődéséből következtetve a XII. század végére – XIII. század elejére tehető. Ha azonban – a történészek szerint – figyelembe vesszük az 1332-1336. Évi pápai tizedlajstromot, bizonyosra tehető, hogy Karcfalva is a környező falvakkal együtt már akkor létezett, mint település. Vita tárgyát képezi a falu kezdeti elnevezése, de mint Nagyboldogasszony egyházközség már az 14oo-as évek okirataiban is szerepel, bizonyítékként a XIV-XV. században épült, Jenőfalvával azóta is közös templom. Nagyboldogasszony egyházközségnek pedig Karcfalva volt akkor és most is a központja. A legelső régészeti leletek a XVIII. század végén kerültek napfényre. Ezek főleg a templom környékéről, valamint annak átalakítása folyamán fedezték fel. A bronz csészék, bronz üst, bronzkés és egyéb tárgyak az akkori plébános, Némethy József leírása alapján a régészek e tárgyak korát még a Kr.