O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: "világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodnak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s "mágikus képek". A produkció előtt a Bordó Sárkány Régizene Rend hangolja középkori dallamokra a közönséget. Mágikus képek 3D-ben Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész és Bogányi Tibor karmestergordonkaművész 15 éve munkálkodnak közösen azon, hogy a komolyzenei hangversenyeknek szélesebb közönségréteget nyerhessenek meg azáltal, hogy koncerteket egyedülálló vizuális élménnyel gazdagítanak: a zenéhez Zászkaliczky Ágnes válogat projekciós anyagot kimondottan az adott zenedarabokra készített festményeiből.
O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: "világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, 120 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodnak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s "mágikus képek. Karmester, koncepció: Bogányi Tibor Szoprán: Miklósa Erika Tenor: Horváth István Bariton: Kelemen Zoltán Bevezető: Kőrösi András Közreműködnek a Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balett táncművészei, valamint a Bordó Sárkány Régizene Rend. Koncepció: Bogányi Tibor / Könnyű Attila / Zászkaliczky Ágnes Művészeti vezető:Bogányi Tibor / Zászkaliczky Ágnes Karmester, rendező: Bogányi Tibor 3D vizuális látványvetítés: Freelusion® Koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Tímea Vezető grafikus: Herczeg Ádám Jelmeztervező: Szelei Mónika Megbízott karigazgató: Csiki Gábor A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Magyar feliratok: Pödör Ferenc Bemutató: 2018. szeptember 22.
tánc A Carmina Buranával indul a XIII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó Carl Orff Carmina Buranájához Vincze Balázs készít koreográfiát, mely a Pécsi Balett és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciójában valósul meg. opera Carmina Burana 3D-ben – Látványos vetítés és tánc is kíséri a kantátát az Erkelben Különleges premierrel kezdi az évadot a Magyar Állami Operaház: a Freelusion 3D video mapping látványvilágával kiegészülve mutatja be az Erkel Színház Carl Orff népszerű művét, a Carmina Buranát 2018. szeptember 22-én. Carmina Burana Elsőként az Operaház mutatja be az eredeti Carmina Buranát A Carmina Burana a világon először lesz hallható az eredeti Orff-elképzelés szerinti színpadi produkcióként, az Operaház megrendelésére készült előadásban. Pécsi Balett "Itt a tánc szeretete magától értetődő" – A Pécsi Balett Mexikóból jelenti Mexikóvárosból jelentkezett be tegnap éjjel a Pécsi Balett – egy hónapos turnéjuk közepén tartanak. Október 4-én indultak a tengeren túlra. Carl Orff 80 éve mutatták be a Carmina Buranát 1937. június 8-án mutatták be Frankfurtban Carl Orff német zeneszerző legismertebb és legnépszerűbb zeneművét, a Carmina Burana című oratóriumot.
Carl Orff, huszadik századi zeneszerző leghíresebb művét, a Carmina Buranat játsszák újra az Erkel Színház színpadán. Műfaja nehezen meghatározható, hiszen nem oratorikus mű, maga a szerző is színpadra szánta, azonban nem sorolható az operához sem, nem dolgoz fel cselekményt. Mi már csak röviden szcenikus kantátának nevezzük. Orff viszont a következőképpen határozta meg: "világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Az Erkel Színház teljes mértékben megvalósítja az alkotó szándékát. A produkciót a Bordó Sárkány Régizene Rend előzi meg, és hangolja a közönséget a középkori dallamokra, majd az ezt követő, monumentális erejű kezdőmotívumok az O Fortunából már mindenki számára ismerősek. Bogányi Tibort, a világ minden táján elismert karmestert sem kell bemutatnom, aki ezen az estén is kézbe veszi a pálcát, ám ezúttal a teljes koncepció is neki köszönhető. A darab főszereplője a hatalmas, közel 120 fős kórus, mellettük színpadra lép három kiváló szólista (szoprán, tenor, bariton), a Magyar Nemzeti Balett három művésze, valamint a Magyar Állami Operaház Gyermekkara.
Mágikus képek 3D-ben Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész és Bogányi Tibor karmestergordonkaművész 15 éve munkálkodnak közösen azon, hogy a komolyzenei hangversenyeknek szélesebb közönségréteget nyerhessenek meg azáltal, hogy koncerteket egyedülálló vizuális élménnyel gazdagítanak: a zenéhez Zászkaliczky Ágnes válogat projekciós anyagot kimondottan az adott zenedarabokra készített festményeiből. A Magyar Állami Operaház felkérésére született meg eddigi legnagyobb szabású vállalkozásuk, a Carmina Burana szuperprodukció, amelynek látványvilágát a világhírű, budapesti központú Freelusion Stúdióval együtt alkották meg. "A Carmina Burana alapkoncepcióját Könnyű Attila forgatókönyvíróval hármasban dolgoztuk ki. Nem sokkal később rátaláltunk a Freelusion csapatára, akiknek egyedülálló technikai és művészi szakértelmével új szintre emelhettük a "vizuális koncertek" koncepcióját. Ennek az együttműködésnek köszönhetően egy olyan real time ( azaz az élő zenével szinkronban, élőben vezérelt – a szerk. )
Orff rendkívül érzékletesen követi és kifejezi a dalok mondanivalóját a muzsikában. Épp ezért, az orffi koncepcióból kiindulva olyan "mágikus képeket" válogattunk ki, amelyek erősítik, de nem nyomják el a zene hatását, és nem illusztrálják, hanem elmélyítik a szöveget. A három nagy téma mentén szerveződik a vetítés hangulati dinamikája. Olyan ősi szimbólumokból építkeztünk, amelyek a magyar és az egyetemes jelképrendszerben is fellelhetők. Papp Tímeával, a Freelusion kiváló koreográfusával kidolgoztuk, hogy mely tételek alatt legyen tánc, amelyeket a Magyar Nemzeti Balett kiváló balettművészei táncolnak, Reményeink szerint egy mágikus, virtuális valóságba repítjük el a nézőket Orff elementáris muzsikája és az egyedülálló vizuális élmény segítségével. " Bogányi Tibor és Zászkaliczky Ágnes Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban olykor zavaró, erős fényhatásokat alkalmazunk. A produkció a Schott Music GmbH & Co. engedélyével jött létre.
A NEO első dala a közismert Rózsaszín Párduc témáját dolgozta fel, amelyben a kiváló Besenyő Brass is közreműködött. Ez a kislemez (NEO – The Pink Panther Theme, 1998 november, EMI) magyar viszonylatban egyedülálló módon több mint 20 országban jelent meg, Kanadától Dél-Afrikán át Japánig. Utómunkálatai a világ egyik leghíresebb stúdiójában, a londoni Abbey Road-ban, ahol annak idején a Beatles lemezei is készültek. A kislemezen Steve Lyon-nak a remixe is megtalálható, aki a Depeche Mode, a Cure és a Paradise Lost hangmérnökeként vált világhírűvé. A dal számtalan válogatás lemezre is felkerült, Japánban például nem kisebb nevekkel szerepelt egy albumon, mint a Chemical Brothers, a Duran Duran, a Massive Attack, a Queen, Robbie Williams, a Spice Girls, a Chumbawamba, a Blur és a Freestylers, valamint főcímzeneként használta hosszú időn keresztül az Eurosport és a Sky Channel, de a német Bayern3 kereskedelmi rádió hírműsorainak aláfestő zenéje is a The Pink Panther Theme volt. Egy izraeli DJ szombat esti rádiós műsorát hetekig a NEO féle párduccal indította.
1999 novemberében teltházas lemezbemutató koncertet adtak a Petőfi Csarnokban, abszolút high-tech színpad és látványtechnikával, s egy szintén teltházas, fergeteges szilveszteri fellépésük volt az Almássy téren. A Pinkbeat című felvételt megvásárolta az angol Channel 4 sportcsatorna, s több külföldi koncert-meghívás is érkezett a duóhoz. A 2000-es év elején producerként-hangszerelőként közreműködtek a Heaven Street Seven Cukor című albumán, melyről a Hol van az a krézi srác című sláger a rádiók összesített listája szerint a legjátszottabb magyar dal lett. Remixelték a legsikeresebb alternatív zenekarként aposztrofált Kispál és a Borz Utolsó aktus a Földön című számát is, amire egy igen meghökkentő klip készült Lovasi András és a két NEO tag szereplésével és rendezésében. Június közepén végre új NEO anyag került a boltokba, az Aiiaiiiyo kislemeze, mely egy rendkívül energikus és legfőképp fülbemászó dal, a duó addigi talán legslágeresebb szerzeménye, nem csoda, hogy hamar a rádiók és a zenei tévéműsorok kedvencévé vált, valamint a Pizzás című játékfilm fő betétdala lett.