1301–ben kihalt az Árpád – ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot gyakran nevezik interregnumként. (király nélküli uralom) A trónra azonban igényt tartott a bajor Ottó, a cseh Vencel és az Anjou-dinasztiából származó Károly Róbert is. 1301-ben Károly Róbertet az esztergomi érsek koronázta meg, míg Vencelt Székesfehérváron koronázták meg. Ő azonban – apja halála után a cseh trónra kerülve – átadta a koronát a bajor Ottónak. Az ország jelentős része a tartományurak (oligarchák) kezében volt, akik királyként viselkedtek (pénzt veretnek, adót vetnek ki, hadsereget tartanak fenn): Csák Máté: észak-nyugat, Abák: észak-kelet, Kőszegi Henrik és fiai: Nyugat-Dunántúl, Borsa Kopasz: Tiszántúl, Kán László: Erdély, Rátótok: ország középső része. A pápa mindvégig támogatta Károly Róbertet. Háromszor koronázták meg: 1301 Esztergomban, 1308 Pesten, és 1310 Székesfehérváron. Csák Máté ellen az első ütközetet 1311 őszén vezette Károly Róbert. A király az új arisztokráciára támaszkodhatott csak. A döntő csatára 1312 júniusában került sor Rozgonynál.
Külpolitika A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem. A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát már a XIV. század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Az 1335. évi visegrádi királytalálkozón, ahol Károly Róbert meghívására a cseh Luxemburgi János és a lengyel III. (Lokietek) Kázmér vett részt, a három ország kereskedelmi megállapodást kötött. A cél Bécs árumegállító jogának kiküszöbölése egy új útvonallal: Buda, Esztergom, Brünón át Nürnberg, Köln, illetve Kassán keresztül Krakkó felé. Megállapodta, hogy ha a lengyel király fiú utód nélkül hal meg akkor Károly fia örökli a lengyel trónt. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be. A külkereskedelmi vámokból is jelentős haszna volt a királyi kincstárnak. Nyugat felé a harmincadvámot, balkán felé a huszadvámot vezették be. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal.
Arra hivatkoztak, hogy nem a Szent Koronával koronázták. Přemysl Vencel, IV. Béla ükunokája Csehországból jött, a magyar nemesek nagyrészt őt támogatta. 1301-ben szabályosan megkoronázták. Kilátástalannak ítélte meg uralkodását, ezért 1305-ben elhagyta az országot. Wittelsbach Ottó bajor hercegnek adta a koronát Vencel. Ottót 1307-ben ugyan megkoronázták Fehérváron, de ezt sem ismerték el a tartományurak, formailag azért mert püspök és nem az esztergomi érsek koronázta. Az országban nem voltak támogatói, sőt Erdély ura, Kán László el is fogta, ezért szabadulása után elhagyta az országot. 1308-ra a legtöbb tartományúr elfogadta Károly Róbertet királyának és a pesti domonkos templomban tartott gyűlésen hivatalosan is megválasztotta. 1309-ben újra megkoronázták, de ez is szabálytalan volt, mert a Szent Korona még mindig Kán Lászlónál volt. 1310-ben koronázták meg végül szabályosan. II. A tartományúri hatalom felszámolása és Károly Róbert belpolitikája 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a kassai polgárokkal vitába keveredett Abákat.
Csák Máté hatalma a rozgonyi csata után meggyengült, de még így is elég erős maradt ahhoz, hogy a király óvatos legyen vele. 1316-ban elvette tőle Visegrádot, majd 1318-ban Komáromot, de az ország észak-nyugati része csak a nagyúr 1321-es halála után került Károly Róbert ellenőrzése alá. Végül 1322-ben az addig kényszerűségből Temesváron tartott királyi székhely is átkerült Visegrádra. A régi, lázadó főnemesség helyére a király új, hozzá hűséges embereket állított és közöttük osztotta fel az elkobzott birtokokat. Jellemzően ősi családok eddig háttérbe szorult ágait emelte be a hatalomba. Ebben az időszakban emelkedett fel sok később a magyar történelemben fontos szerepet játszó család, például a Lackfiak, Garaiak, Szécsényiek vagy a Debreceniek. 1320-ban feleségül vette a lengyel király lányát, Lokietek Erzsébetet, ami később fiának, Lajosnak jogalapot teremtett a lengyel trón megszerzésére. 1330. április 17-én Zách Felicián, sikertelen merényletet kísérelt meg a király ellen, de ez már nem fenyegette a király hatalmát.
– A kincstár hasznát látta a kereskedelmi forgalom növekedésének is. Az északi- és nyugati-kereskedelemre harmincad, a déli kereskedelemre huszad vám ot vetett ki. – A pénzverő kamarákat polgároknak adta bérbe, akik előre kifizették a jövedelmeket (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya) Kronológia: 1325 – Állandó értékű aranypénz verése 1327 – Bányareform 1335 – Visegrádi királytalálkozó 1336 – A kapuadó bevezetése Fogalmak: honor: valamennyi országos tisztség és azok a királyi várak, birtokrészek, amelyekkel a király hűséges híveit megadományozta. Az adományozás megbízás volt a honorhoz kötődő igazgatási, bíráskodási, katonai, stb. feladatok ellátására. A megadományozott élvezhette a honorhoz tartozó összes jövedelmeket. Az adomány személyhez kötődött, s a király bármikor visszavehette. Az Anjouk idején a honorok révén működött a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a honvédelem; nem a saját birtok, hanem elsősorban a honorok birtoklása révén tartozott valaki az ország előkelői (bárói) közé.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elkészítette az NB III csoportbeosztását. Az MLSZ döntése értelmében az NB III 2020–2021-es kiírásában 60 (3X20) együttes indulhat három csoportban (nyugati, középső, keleti). A mieink az előző évekhez hasonlóan a nyugati csoportban fognak szerepelni. A tervek szerint a bajnokság augusztus 2-án rajtol, és 2021. május 30-ig tart. Menetrend változás a kisvasútnál. Nyugati csoport: Balatonfüred, Bicske, BKV Előre, Érd, MOL Fehérvár FC II, Gárdonyi VSC, III. Kerületi TVE, Komárom, Lipót, Ménfőcsanak, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Nagykanizsa, Pápa, Puskás Akadémia FC II, Sopron, Tatabánya, THSE-Szabadkikötő, Veszprém, ZTE FC II Közép-csoport: FC Dabas, Dabas-Gyón, Dunaújváros, ESMTK, FTC II, Kozármisleny, Hódmezővásárhely, Honvéd II, Iváncsa, Kecskemét, Körösladány, Majos, Monor, Paks II, Rákosmente, Szegedi VSE, Szekszárd, Taksony, Újpest II, Vác Keleti csoport: Balassagyarmat, BVSC, Cegléd, DVSC II, DVTK II, Eger. Füzesgyarmat, Gyöngyös, Hatvan, Jászberény, Kisvárda II, Mezőkövesd II, Putnok, Sajóbábony, Salgótarján, Sényő, Tállya, Tiszafüred, Tiszakécske, Tiszaújváros
Mátravasút menetrend 2021. 01. 01 (Hatvani Attila) A 2021-es menetrend itt elérhető és letölthető: Mátravasút menetrend 2021 (pdf file) Az Mk48 410 psz. és az Mk48 412 psz. mozdony a gyöngyösi fűtőháznál. Fotó: Hatvani Attila (2020. 02. 19. ) Facebook. You and 4 others like this. 4 people like this. DA: 84 PA: 18 MOZ Rank: 23
Naponta frissülő utazási- és szabadidős ajánlatok a portálon! GYEREKKEL UTAZOL? SZERETNÉD TUDNI MELYEK A LEGJOBB #GYEREKBARÁT ÚTI CÉLOK ÉS SZÁLLÁSHELYEK? KÖVESS MINKET A FACEBOOK-ON >>>
2018. évi Közbeszerzéshez letölthető dokumentációk EGERERDŐ Zrt. Vasútüzeme Mátravasút 3200 Gyöngyös, Dobó út 1. +36 36/355-183 +36 37/312-447 Díjszabás (letölthető) Menetrend (letölthető) Gyöngyösön, a MÁV ( menetrend itt található) és az autóbusz ( menetrend itt található) pályaudvaroktól 5 percnyi járásra, a szépen rendbe hozott Orczy-kastély (Mátra Múzeum) szomszédságában található az erdei vasút, közismert nevén Mátravasút végállomása. Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik. Gyöngyös - Lajosháza - 2007. évi menetrend - kisvasut.hu. Két vonalán: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Lajosháza között összesen 18 km-es szakaszon közforgalmú személyszállítási tevékenységet végez. A vasút fővonala a kastélyparkot megkerülve a 24-es sz. főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág. Az egyenes irányú, északi fővonal a jóféle borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad; a Farkasmály-Borpincék megállóhely után a Sárhegy oldalában beépített hétvégi házak és a pipishegyi sportrepülőtér alatt, a kedvelt üdülőhely, Déli-Mátra hegyei által körülfogott Mátrafüred központjában lévő végállomására.
Vígh Ilona kiemelte: szeptember 2-án az Egererdő Zrt. megrendezi a 10. erdészeti nyílt napot, amelyre kisvonattal is érkezhetnek az érdeklődők. Fontos változás, hogy az esemény új helyszínen lesz, a Mátrafüredi park helyett most a Mátrafüredi Szakiskolában rendezik. Emellett további programjaikról is beszélt a kommunikációs és közjóléti vezető. – Szeptemberben szarvasbőgő járatokat rendezünk, 18-án és 25-én. Tájékozódni a Facebook oldalunkon lehet, és fogadjuk majd a regisztrációkat is. Mátra | Közlekedés. Ami még ebben az évben megrendezésre kerül a Mátravasúton, az a Mikulásvonat, hiszen idén is ellátogat hozzánk a mikulás. Bízunk benne, hogy a koronavírus miatti intézkedések nem gátolnak meg minket ebben a tervünkben és ugyanúgy, ahogy már több éven keresztül, meg tudjuk rendezni ezeket a rendezvényeket. – mondta Vígh Ilona. Jegyárakban nincs változás, ősszel is a nyári jegyárakkal várják az utasokat.
Fóliába tekert szendvicset enni és szörpöt inni, málnát, üdítős flakonból. Egymás kezét fogni és "emlékszel, amikor.. " kezdetű beszélgetéseken nevetni, régi táborokról. De mást is ad a kisvasút. A gyermekedet vinni kisvonatozni teljesen átformálja az addigi hangulatot, hiszen ő még nem nosztalgiázik, ő még most gyűjti az élményeket hozzá. A kisgyermekeket lenyűgözik a járművek – különösen, ha egy kicsit az ő méretükre van szabva. Nem olyan ormótlan nagy, felnőttes méretre. Így van ez a kisvonattal is, biztos a siker. A rácsodálkozásuk pedig szerencsére ragadós:) Mindenkinek tökéletes program, aki még az első emlékeit gyűjti, annak azért, aki már az elsők között vissza lapozgat, annak pedig azért. Tehát induljon a kis vasút, kezdődjön a szezon, legyetek rajta Ti is! Kisvasutak Magyarországon A gőzmozdonyos nosztalgia vonatok is megindultak már, Gemencen – A Gemenci erdő az Alföld nyugati szegélyén, a Sárközben terül el. A Sió torkolatától délre mintegy 30 km hosszúságban és 5-10 km szélességben húzódik.