LISKA András: Avar kori temetők és telepek Szentes határában. Régészeti lelőhelykataszter az előkerült leletanyagról folyamatosan beszámolt 2 (CSALLÁNY 1933-34). Az első avar kori temetőt 1899-ben, Lapistón, a következőt még ugyanabban az évben a dónáti Kórógyparton tárta fel Csallány Gábor. Bíró Gábor és Székely Mihály földjén egy 172 sírós késő avar kori temető, Balogh János földjén 12 sír került elő, amelyek az avar kor korai szakaszára keltezhetők. A következő évben, 1900-ban, a Kurca partján, a Tóth József utcában nagygömbös arany fülbevalópárt találtak egy sírban, a Széchenyi úti homokbányánál két bronz öweretes temetkezést tárt fel Csallány. A felsőcsordajárási temető feltárására 1905-ben és 1912-ben került sor. Ez volt Szentesen az első olyan avar kori temető, amelyről temetőtérkép készült, és ránk is maradt. Ezt követően kb. három évtizeden keresztül, gyakorlatilag megszakítás nélkül folyt Szentes határában az avar kori lelőhelyek kutatása. Ekkor tárták fel a berekháti, nagyhegyi, kistőkei, kajáni nagy sírszámú temetőket (KOREK 1943), és ebben az időszakban váltak ismertté azok az egy vagy néhány sírós lelőhelyek is, amelyek jelentőségükben nem maradnak el a felsorolt nagyobb temetőktől: Derekegyházi oldal, Lapistó Pál Ferenc földje, Sárgapart.
Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akik Kína félelmetes ellenségeiként váltak ismerté, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A Cell című élettudományi szaklapban április elején jelent meg az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmány. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében számos magyarországi intézmény vett részt, köztük az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette. A magyarországi embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egy keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit.
A Kárpát-medencei magyar honfoglalást megelőző és az azt közvetlenül követő időszak (8–11. század) településképéről elsősorban a temetkezési helyek alapján tudunk tájékozódni. A magyar őstörténet iránt érdeklődők leginkább a "kettős honfoglalás" elméletét kötik e korszakot kutató László Gyula (1910–1998) régészprofesszor nevéhez, aki neves elődök munkásságára támaszkodott feltevésének megfogalmazásakor. Egyik meglátása szerint a késő avar kori (griffes–indás) lelőhelyek és az Árpád vezette honfoglaló magyarok temetői (telepei) nagy tömbökben kiegészítik egymást. Szakmai berkekben – néhány kivételtől eltekintve – ez az elmélet azonban nem talált elfogadásra; a mellette és az ellene szóló érvek mérlegelésekor a kutatók többsége elutasította. A vita ugyanakkor azt eredményezte, hogy a több szempontból forráshiányos 9. századot minden korábbinál intenzívebben kezdték vizsgálni a régész, történész, nyelvész és antropológus szakemberek. A magyar etnogenezis szempontjából a Kárpát-medencében élő 'őshonos lakosság' sorsa azért fontos, mert általuk ismerhetjük meg, milyen kulturális–anyagi műveltséget hordozó népesség beolvadásával lehet számolni a 10. század során.
A lényeg: soha ilyen jó még nem volt a magyaroknak, mint az elmúlt 12 évben, bezzeg a baloldal. L. Simon már inkább szakpolitikáról beszélt, a régészethez kapcsolódó háttérintézményekről, de végül az ő mondanivalója is arról szólt, hogy ezen a területen IS minden a legnagyobb rendben van. Mivel a szóban forgó régészeti lelőhelyet az M6-os folytatásának nyomvonalán találták, természetesen az állami NIF Zrt. egyik igazgatója is előbb kapott szót, mint a régészek. Úgy háromnegyed óra után jutottunk el a sajtótájékoztató meghirdetett témájáig. Bertók Gábor, a JPM igazgatója volt a sajtótájékoztató házigazdája L. Simon László, a Nemzeti Múzeum igazgatója Schanda Tamás miniszterhelyettes, az ITM államtitkára Az avarkori temető gazdag leletanyaga és tudományos jelentősége miatt is fontos. A temetőt a " Babarc – TSz majortól délre az 57-es útig " elnevezésű lelőhelyen a Babarci Autópálya Mérnökségi Telep területén tártak fel 2021 augusztusa és 2022 januárja között – írja a kapott sajtóanyag. A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft.
Az újkőkorból Gádorosnál hét darab csiszolt kőbaltát találtak, melyek fejlett kultúráról tanúskodnak. A bronzkor kincsei Bronzkori leletekben, vagyis i. e. 1900-350-ben használt tárgyakban is gazdag az országunk. A gádorosi héthalmi oldalon már római kori pénzek, bronzkori fibulák, szarmata és szkíta edénycserepek kerültek elő. A Csorváson talált három díszes kivitelű bronztőr a Nemzeti Múzeumba került. Orosházán és Tótkomlóson halomsíros eredetű bronzsarlót és seprődíszes cserepeket találtak, amelyek az anno itt élő és egymást egy helyen váltó népcsoportok életének változatosságát igazolják. A kora vaskori leletek már a szkítákról szólnak, és a kora népvándorlás időszakáról nyújtanak képet. Orosházán és környékén számtalan használati tárgy, pénz és ékszer került elő, amelyek hadi eseményekre és cserekereskedelemre utalnak. A Gádorosnál talált bronz- és ezüstpénzek gazdag éremgyűjteménye Hadrianus és Antonius császár idejéből maradt fent. Az orosházi tanyáknál római kori telepek és sírhelyek maradványaira bukkantak a régészek.
A következő előadás címe: Mi fán terem a méltányos kereskedelem – a fair trade? Bővebben...
© SM KMOK Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ | 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. || 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. | Tel: +36-82-502-000 | Fax: +36-82-502-000 | Email:
1. emelet). Készült: 2022. március 25. "Szeretet-Szolgálat" – a Kálvin Kutatóműhely márciusi rendezvénye Március 30-án harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Állam- és Jogtudományi Kar Kálvin János Keresztyén Szociális Kutatóműhelyének programja. A soron következő eseményen Dr. Czibere Károly, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Református Szeretetszolgálat főigazgatója " Szeretet – Szolgálat" címmel tart előadást. Készült: 2022. március 24. A Föld órája - egy óra a teremtett világért A KRE Teremtésvédelmi Műhely idén is csatlakozik a WWF által meghirdetett Föld órája akcióhoz. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a túlzott és fölösleges energiahasználatra. Most különösen aktuális a felhívás és kiemelten fontos, hogy olyan világot teremtsünk magunk körül, ahol az emberek harmóniában élnek egymással és a természettel, emellett felelősen gazdálkodnak az erőforrásokkal. Március 26-án 20:30-tól egy órára kapcsoljuk ki otthonainkban az elektromos berendezéseket, kapcsoljuk le a világítást, ezzel kifejezhetjük támogatásunkat a természeti értékeink megóvásáért.
Diagnosztikai vizsgálatok BETEGTÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYHELYZET MIATT ELHALASZTOTT ELLÁTÁSRÓL