Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Tábla jelzi a Hitler-bunkert - Népszabadság További információk [ szerkesztés] Führerbunker - (németül) "Hitlers letzter Unterschlupf: Der Mythos ist entzaubert", Der Tagesspiegel, 2006. június 9. (németül) A Gonosz nyomai: Führerbunker és Új Birodalmi Kancellária (angolul)
Irodalom [ szerkesztés] Pietro Guido: Führerbunker – Discovered its Mysteries, ISEM, ötödik kiadás, Milánó, 2009, ISBN 88-87077-03-7. Mario Frank: Der Tod im Führerbunker: Hitlers letzte Tage. Siedler, München 2005, ISBN 3-88680-815-7. Sven Felix Kellerhoff: Mythos Führerbunker: Hitlers letzter Unterschlupf. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-43-6. Bernd Freytag von Loringhoven: Mit Hitler im Bunker. Aufzeichnungen aus dem Führerhauptquartier Juli 1944 – April 1945. wjs-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-937989-14-5. Dietmar Arnold: Neue Reichskanzlei und Führerbunker. Legenden und Wirklichkeit, Ch. Links verlag, Berlin 2005, ISBN 3-86153-353-7. James Thayer: Five Past Midnight Simon & Schuster, 1997. ISBN 963-8475-36-6. A regény cselekménye kitalált, de például a szellőzőrendszer leírása és a helyszínek valódiak. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Führerbunker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Führerbunker A súlyosan megrongálódott Új Birodalmi Kancellária kertje 1947-ben, baloldalt látható a bunker bejárata Település Berlin Cím Berlin, Wilhelmstraße 77. Építési adatok Építés éve 1936 Rekonstrukciók évei 1943 Bezárás 1947. december 5. Lebontás éve 1950-es évek Lebontás oka Ne válhasson nemzetiszocialista zarándokhellyé Felhasznált anyagok beton, acél Tervező Albert Speer Építész(ek) Albert Speer HOCHTIEF Aktiengesellschaft Hasznosítása Felhasználási terület bunker Tulajdonos Harmadik Birodalom Egyéb jellemzők Különlegességek Adolf Hitler egykori berlini bunkere Elhelyezkedése Führerbunker Pozíció Berlin térképén é. sz. 52° 30′ 45″, k. h. 13° 22′ 52″ Koordináták: é. 13° 22′ 52″ A Wikimédia Commons tartalmaz Führerbunker témájú médiaállományokat. A Führerbunker ( magyarul a Vezér bunkere, Vezérbunker) egy föld alatti helyiség, eredetileg légoltalmi pince volt az Új Birodalmi Kancellária alatt Berlinben a második világháború idején. Itt töltötte élete utolsó pár hónapját a Harmadik Birodalom egykori diktátora, Adolf Hitler, majd itt is lett öngyilkos több más nemzetiszocialista vezetővel együtt.
Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.
Itt kapott lakást például a kétszeres műkorcsolya-olimpiai bajnok Katarina Witt is. Az épületek alapozásakor homokkal, építési sittel töltötték fel az üregeket, a megbontott bunker tetejére parkoló és néhány fa került. 2000 után [ szerkesztés] Napjainkban egy tábla jelzi a bunker egykori helyét, amelyet 2006-os labdarúgó-világbajnokság kezdetekor, 2006. június 8-án avattak fel a Gertrud-Kolmar-Straße és az In den Ministergarten utca sarkán, hogy megelőzzék a további mítoszok kialakulását. A bunker felett ma egy kis étterem, illetve egy szupermarket áll, az egykori vészkijárat fölött pedig ma parkoló terül el. A bunkerbe való lépés ma gyakorlatilag lehetetlen, mert az évek alatt szinte teljesen feltöltődött a beszivárgó eső és talajvízzel, amelynek kiszivattyúzása hatalmas feladat lenne. Galéria [ szerkesztés] A Führerbunker elhelyezkedése Berlinben A tájékoztató tábla A bunker helye 2005-ben A parkoló Filmekben [ szerkesztés] A Führerbunker felbukkant A bunker című 1981 -es amerikai filmben is, azonban jóval ismertebb A bukás – Hitler utolsó napjai 2004 -es német filmből, amelynek számos jelenete játszódik falai között.
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.
A mai napon ünnepélyes keretek között avatták fel a füzérradványi Károlyi-kastélyt, melynek építészeti és funkcionális megújítása 2018 óta zajlik. A projekt több mint 3, 1 milliárd forintból valósult meg, a nagyközönség számára pedig keddtől lesz látogatható az épület, az új kiállítás és az együttes hatalmas parkja. Az ünnepségen Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Károlyi-kastély - Füzérradvány - KASTELYOK.COM. ügyvezető igazgatója elmondta, a szögligeti Szádvár, a tatai Eszterházy-kastély, a mosonmagyaróvári vár, valamint a nádasdladányi Nádasdy-kastély után a Zemplén egyik ikonikus műemléke újulhatott meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. A kastély keddtől látogatható a nagyközönség számára - tette hozzá az igazgató. 4/4 A felújított Károlyi-kastély Füzérradványban, Építészeti felújítás tervezője: XYZ Design Labor, B. Szabó Veronika, Fotó: Gulyás Attila A több mint 1, 7 milliárd forintos uniós és csaknem 1, 4 milliárdos hazai támogatásból megvalósult rehabilitáció során a háromezer négyzetméteres épületben többek között az 1930-as évek kastélyszállójának hangulatát megidéző interaktív kiállítás, a kastély környezetében pedig a több mint 10 ezer négyzetméteres díszpark várja a látogatókat.
A füzéri vár egy év alatt több mint 80 ezer, a regéci 40 ezer látogatót fogadott. A mai füzérradványi kastély elődjének számító 16. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban. Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a 19. Megnyílt a felújított füzérradványi kastély | hirado.hu. század végén csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. A kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget Károlyi László fia, István ismerte fel: a radványi kastélyt luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait. Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület. A több mint 1, 7 milliárd forintos uniós és csaknem 1, 4 milliárd forintos hazai támogatásból megvalósult rekonstrukció után a háromezer négyzetméteres épületben többek között az 1930-as évek kastélyszállójának hangulatát megidéző digitális-interaktív kiállítás, a kastély környezetében pedig a több mint 10 ezer négyzetméteres díszpark várja a látogatókat.
Ybl Ervin feljegyzése szerint: A család tagjai állandóan gúnyolták Károlyi Edét, különösen a tornyot kifogásolták. " A gróf persze büszke volt az alkotására, különösen a magas toronyra, amelynek tetején Károlyi-címeres zászló lobogott. Ybl jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrája és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározó jegyei a kastélynak. Ő tervezte a nemrégen felújított kőhidat is a parkban. A kastélytermek máig lenyűgöző reneszánsz látványát Ede fiának, Károlyi Lászlónak köszönhetjük, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával hozzákezdett a kastélybelsők átépítéséhez. A füzérradványi Károlyi-kastély felújítása - EBH INVEST. Az újjáépített déli szárny földszintjén impozáns térsort alakítottak ki, az udvari oldalon pedig létrehozták a hosszú földszintes termet, a márványfolyosót. Csaknem húsz évig járták a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki Füzérradványban. Firenzében Stefano Bardini műkereskedőtől vásároltak reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban.
Vendéglátóink finom bográcsgulyással és ínycsiklandó meggyes pitével várják a csoportot. Miután késői ebédünket elfogyasztottuk, megismerkedünk a méhészkedés történetével, régi méhészeti eszközökkel, a méhészet alapjaival, illetve megkóstolhatjuk a helyben termelt mézeket. Továbbá aki szeretne a finomabbnál finomabb mézkészítményekből haza is vinni, a múzeumban lehetőségünk lesz vásárolni igazi különlegességeket, gyógyhatású mézeket és egyéb méhészeti termékeket (úgy, mint virágpor, propolisz, méhpempő). Az itt kínált termékek valóban a minőséget képviselik, ugyanis 2016-ban elnyerték az Év Kiváló Méhészete Díjat, mely igazán nagy elismerést jelent a szakmában. Hazaindulás a délutáni órákban, érkezés Vácra az esti órákban. Részletek és árak Időpontok: 2022. március 26. (megtelt) és 2022. május 21. Füzérradvány károlyi kastély. (szombat) 1 nap Találkozó: 6:30-kor a váci Művelődési Ház előtt Indulás/érkezés: 6:45-kor váci Művelődési Ház elől / elé Utazás: légkondicionált autóbusszal Fakultatív ebéd: 2500 Ft/fő (bográcsgulyás + meggyes pite) Min.
Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8 ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. ) ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [ halott link] ↑ Füzérradvány Helységnévtár ↑ Károlyi kastély átépítése, Füzérradvány.
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László és hitvese úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárrás: Károlyi kastély Saját tapasztalataink 2013 augusztusában jártunk itt. A füzérradványi kastély félig fel van újítva, félig meg szinte az összeomlás határán van, ez a képeken is látszik. A felújított részeken is már-már bomlik az anyag, lehet a munka minősége nem ütötte meg a kívánt szintet. A kastély és a berendezése belül gyönyörű, talán óránként vannak túrák, érdemes előtte a kastély saját honlapján tájékozódni ezekről.
Sárospatakkal, a füzéri várral, vagy akár a közeli borsi kastéllyal együtt a Zemplén már akár egy hétre elegendő látnivalót kínál.