A gyászoló asszony átka, eredeti címén: The Curse Of La Llorona című, amerikai horror-thriller ismételten, egy a természetfeletti erőkkel foglalkozó alkotás, melynek rendezője, Michael Chaves, forgatókönyvét pedig Mikki Daughtry, valamint Tobias Iaconis írták közösen. A jól átgondolt dramaturgia által, egy kitűnő és félelmekkel, borzongással teli történetet kerekítettek a kissé klisés, ám elnyűhetetlen elemekkel kooperáló filmben, mely tartalmaz mindent, ami egy misztikus filmhez úgymond kötelező. A produceri teendőkről Gary Dauberman, Emile Gladstone, valamint James Wan gondoskodtak. A film misztikus hangulatvilágát, kiválóan tükröző zenét Joseph Bishara szerezte, aki gondoskodott arról, hogy az alkotás minden egyes jelenetétől elfogja a nézőket a rettegés legmagasabb foka. A főbb szerepekben Linda Cardellini, Madeleine McGraw, Sean Patrick Thomas, valamint Patricia Velasquez láthatóak, akik mesteri színészi alakításukkal, mind-mind hozzátettek valamit, a film pikantériájához. Gyaszolo asszony aka ah. A címszereplő egy családot figyelmeztető gyászoló anya, aki nem más, mint La Llorona, egy gyermekbántalmazással megvádolt anya, és már a kezdetekkor szól a szociális munkás asszonynak, és gyermekinek, hogy ha nem vigyáznak, akkor olyan események részeseivé válnak, melyet legrosszabb rémálmaikban sem láttak még, ezt megelőzően.
Ui: A végén a babás részen kiakadtam. -. - Népszerű idézetek Hasonló filmek címkék alapján
A legenda szerint az asszony a dimenziók közt rekedve azóta is mások gyermekeire vadászik, hogy sajátjait pótolhassa, így aztán amikor a hetvenes években a megözvegyült Anna (Linda Cardellini) és két gyermeke egyre több megmagyarázhatatlan történést tapasztal a ház körül, felmerül a gyanú, hogy a gyászoló asszony visszatért. A film elején ez a sötét misztikum a megfoghatatlan rémmel még működik is. Sajnálatos módon azonban tényleg csak a film elején: az első néhány jumpscare még megrezzenti a nézőt, de ahogy haladunk előre a faék egyszerűségű történetben és tudatosul bennünk, hogy egy egységsugarú gonosszal van dolgunk, akiben se egyediség, se rejtélyesség nem szorult, úgy leszünk egyre inkább immúnisak az egyre sűrűsödő ijesztgetésekre. A gyászoló asszony átka – Filmsarok. Mert azokból aztán kijut bőven. Nincs agytornáztató misztikum, nincs bőr alá kúszó feszültség, csak nyikorgó ajtók, baljós zene és menetrend szerint érkező rém az arcunkba. Egy olyan rém, amely teljes valójában sokkal inkább megmosolyogtató, mintsem ijesztő.
Szabad szombatok 2019. október 10. 15:29 "A veszély nem a szabadidőben rejlik, hanem az unalom szülte céltalanságban, amellyel némelyek ma még a kétnapos pihenőnek nekivágnak – elmélkedik Kékesdi Gyula a Népszabadság 1982. március 31-i számában azon, hogy vajon valóban jó dolog volt-e a szabad szombat bevezetése szűk egy évvel korábban. "A szabadidő veszélyeiről" című cikkben a szerző csupa olyan élethelyzettel illusztrálja a plusz szabadnapot, ami azt sugallja: felelőtlen döntés volt a magyar munkások millióira rászabadítani, hiszen úgysem tudnak mit kezdeni vele: "Mindjárt példák is felsorakoztak, s nem is csak a fiatalok céltalan ődöngéseiről, hanem a felnőttekről is, akik még nem tudnak mit kezdeni a két szabadnappal, illetve rosszul használják fel ezt az értékes lehetőséget. Szabad szombatok » Múlt-kor történelmi magazin » Történelmi Magazin – Különszám. A társaság legfiatalabb tagja a szomszédját említette meg, aki azelőtt csak vasárnap itta le magát a sárga földig, most viszont már szombat délelőtt is jó alkalma nyílik az italozásra". Napjainkban a legtöbb ember számára természetesnek tűnik a kétnapos hétvége, azonban ez az ipari forradalom óta sehol sem volt jellemző, így a szocialista Magyarországon sem.
Henry Ford úgy kalkulált, hogy ha a jól fizetett munkásainak több szabadideje lesz, a hétvégén szívesen indulnak majd autós kirándulásokra, ehhez pedig tőle fognak autót vásárolni. A háttérben tehát gazdasági megfontolás állt: az eladási mutatókat akarta növelni. A hétvége fogalmát az Egyesült Államokban bő egy évtizeddel később 1938-ban iktatta törvénybe Roosevelt elnök. A következő évtizedekben pedig szép lassan elterjedt a világban a 40 órás munkahét: Kanadában és Nagy-Britanniában 1955-ben vált általánossá, a '70-es évekre pedig az Európai kontinensre is mind jobban beszivárgott. SZABAD SZOMBAT BEVEZETÉSE - YouTube. A cikk az ajánló után folytatódik Magyarországon 1981. április 27-én fogadták el azt a kormányrendeletet, mely lehetővé tette az ötnapos munkahetet. Ám ezt követően még jó ideig minden második szombat munkanap volt. Végül 1984-ben csökkentették heti 40 órásra a munkahetet. Régi autók kvíze Ezeknek a csehszlovák, keletnémet vagy épp orosz gyártmányú autóknak ugyan megvolt a maguk baja, de ahova kellett, elvittek.
De a délelőtt-délutáni tanítás A hét-B hét nálunk továbbra is működött, másképp nem fértünk el a suliban. Valahogy a 80-as évek elején. 76-ban kezdtem tanítani, akkor még volt és valahogy 81-85 táján vezették be. 83-ban született a lányom, de miután gyesről visszamentem már nem volt. (úgy rémlik):) 80/81 volt az első tanévem, menni kellett minden második szombaton. Utána nem emlékszem. Én meg tudom, hogy általánosban végig volt szombati tanítás minden második szombaton és 81 júniusban végeztem. Az ember, akinek a hétvégét köszönhetjük: ezért vezette be a szabad szombatot Henry Ford - Terasz | Femina. Utána középiskola elsőben is volt még szombati tanítás a 81/82 es tanévben, de a 82/83 asban már nem volt. 79-ben még kellett menni, 83-ban már nem, de pontosan nem tudom. 1977/78-as tanévtől. Akkor voltam 4. osztályos, és, akkor már nem kellett szombaton suliba menni. nem tudom, de én 84-ben kezdtem, akkor már nem volt Én 1973-ban kezdtem el dolgozni, akkor még az egyik szombaton menni kellett. És az is biztos, hogy 1980. után már egyik szombaton sem. Valahol közte történt:) Esküdni mertem volna, hogy a '82-'83-as tanévben még szombaton is jártunk.