De a lényeg hogy maximumon süsd, ha már látod hogy kezd púposodni akkor kész is van, de azt azért nem érdemes megvárni:)) Bocsi ha nem pont idevág, de lenne két kérdésem: - nem tudja valaki a kínaiban kapható illatos omlós csirke panírja hogy készül?? - valamint, hogy kell rántott sajtot sütni, hogy ne durranjon ki, hiába panírozom duplán, az első oldala mindig ok. aztán amikor megforditom felpuposodik és kidurran. Szerintem mindegy a zsiradék, lényeg az, hogy frissen süsd, bő olajban (használ egyáltalán még valaki disznózsírt?? ) és megfelelő hőfokon FEle zsir fele olaj sokkal finomabb Zsírban sütöm, úgy jobban szertjük és a fritőzt is könnyű a zsír után elmosni. az előbb lemaradt az, hogy én olajban sütöm:o) a húst reggel "beáztatom" f. hagymás tejbe amibe teszek pár csipet húspuhítót is, sütés előtt papírszalvétára teszem, a szokásos módon bepanírozom és kisütöm. Gyermekkorom ízei: Zsírban lesütött - konfitált - tarjaszeletek. A csirkemellet és combot is így csinálom, akár bundázva akár simán sütve van. Panirozás elött áztasd tejbe a hust, késöbb a tejet a tojáshoz hozzá tudod önteni, ill. sülés közben önt hozzá pici forro lesz puhább.
Ez az!! – mondád nekem, Katinka – ezt a húst szeretem a legjobban, - s egy kis szemrehányással- ez miért nincs még fenn a blogon?! Úgy tedd fel légyszíííí, hogy könnyen megtaláljam. Nézem, nézem, keresem – nincsen, aztán megleltem, de valahogy nagyon nehezen. Újracímkézem: a címében is ott lesz, hogy Katinka kedvence. A bevezetéshez még annyit, hogy volt egy Szántó Györgyi nevű barátnőm, aki azt mondta, amikor édesanyám feltette a húst, és ő látta, hogy hidegen, rádobja a zsírt, felönti vízzel – hát nagyon csúnyákat gondolt Édes szakácsságáról, hiszen ez ellentmondott mindarról, amit a hús sütéséről nekünk tanítottak. (Mi még tanultunk főzni az iskolában. Olajban vagy zsírban sülve puhább a rántott hús?. ) Aztán megkóstolta, kapott a sült húsos zsírból is egy üveggel, s – amikor ezt mondta, mutatta is az otthonában – azóta is így készíti a sült húst. Na meg a zsírját is! Ennyi mese után a recept: karaj vagy comb, sok fokhagyma, só kell hozzá alapjáraton és disznózsír. Sült hús és sült zsír készítése lábasban Édes a karajt felszeletelte centis vastagságú szeletekre, lemosta, tisztára törölte, besózta, bedörzsölte borssal (néhanap kis köménymagot is rászórt), és betette a lábasba őket.
Ezt az egytálételt inkább csak azoknak ajánlanám akik szeretik a kissé szárazabb, nem pedig a zsírban tocsogó ételeket. A recept hozzávalói ( személyre) 50 dkg darált hús (sertés, pulyka, csirke.. ) 40 dkg csemege kukorica (fagyasztott) 4 db nagyobb sárgarépa 10 dkg rizs 1 db vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 2 db tojás só őrölt fehér bors szerecsendió 2 teáskanál ételízesítő 1 evőkanál mogyoróolaj (v. étolaj) 2 dkg vaj a forma kenéséhez Elkészítés A rizst enyhén sós vízbe főzzük puhára, majd hűtsük ki teljesen. A vöröshagymát vágjuk fel apróra, és a mogyoróolajon pároljuk üvegesre, majd hűtsük ki. A sárgarépát pucoljuk meg, majd szeleteljük fel. Zsírban sült hui min. Ezután enyhén sós vízbe, pár perc alatt főzzük félpuhára, majd szűrjük le, és hűtsük ki. A fagyasztott csemege kukoricát enyhén sós vízbe főzzük 2-3 percig, majd szűrjük le, és szintén hűtsük ki. A darált húshoz adjuk hozzá az üvegesre párolt vöröshagymát, majd nyomjuk bele a fokhagymát. Ezután ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az ételízesítőt, és szórjuk meg egy csipet szerecsendióval, majd kézzel dolgozzuk alaposan össze.
Másnapra érnek össze az ízek igazán, de hetek, hónapok múlva ugyanolyan jó, sőt. Apró savanyú uborkát, gyöngyhagymát, vagy céklát adok mellé.
Fokozd hidegen sajtolt olajok jelenlétét étkezéseidben! Ne gondolj semmi misztikumra, salátádra bőven locsolj olíva-, napraforgó-, mák-, szőlőmagolajokat! Fogyassz sok olajos magvat: diót, mandulát, mogyorót, napraforgómagot stb. Ez főleg télen fontos, mert az olajból nemcsak érrendszered kenőanyaga származik, de szervezeted ezzel tudja az állandó testhőmérsékletedet tartani. Továbbá az olajokban található hőérzékeny E-vitamin fontos építője ez érrendszernek. Mi a titokzatos vörös koleszterinbajnok? Zsirban suelto hus h. A népi gyógymód évezredek óta ismeri és veti be ezt liliomfélék családjába tartozó növényt, a vöröshagymát. Javítja a májfunkciót, az emésztést, használták vértisztítóként, szíverősítőként. Jól alkalmazható megfázások ellen, de mégis most a koleszterinjavító hatását emelném ki a vöröshagymának. Dr. Gurewich, a Tufts Egyetem professzorát elkeserítette a szívinfarktuson átesett betegei koleszterinszintje. Ugyanis a szívroham egyik oka a kevés HDL koleszterin, és sok LDL koleszterin. Ha a beteg ugyanazt az étrendet folytatja, ami szívrohamának oka volt, a jövőben további szívrohamokra számíthat, és előbb-utóbb belehal.
2020. 08. 04 10:04 Nagyon különleges felvételt osztott meg egy erdész az oldalán. Munka közben a Bükkben összefutott egy farkaskölyökkel, ami gyanakodva kerülte meg az autóját. Azt írta, hogy már korábban is találkozott farkasokkal, de csak most sikerült lefilmeznie a kölyköt. Hogy pontosan hol találkoztak, azt nem osztotta meg, mert ezzel is védeni szeretné a farkasokat. Azt egy ideje már lehet tudni, hogy az Északi-középhegység egyes területein már tartósan megtelepedtek és szaporodnak a farkasok, de a kölykökről eddig legfeljebb csak vadkamerás felvételek készültek. Egyébként a farkas az emberre nem jelent veszélyt, itthon 2001 óta fokozottan védett fajnak számít. Az újbóli megjelenésük azért jó hír, mert csúcsragadozóként fontos szerepük van a túlszaporodott vadállomány szabályozásában. Farkasok a Bükkben, barnamedvék a Cserhátban. A farkasok gyakran a beteg állatokat szemelik ki maguknak, ezeket ejtik el, ezzel pedig csökkentik a járványok kockázatát. A 90-es években Szlovákiában megfigyelték, hogy a klasszikus sertéspestis főleg ott pusztított a vaddisznók körében, ahol nem fordultak elő farkasok.
2022-02-16 05:18 Védett szürke farkasok kilövése miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda, ám hosszú évek óta egyetlen elkövetőt sem fogtak el. Gazdálkodj okosan, ha a szomszédságban farkas jár - Hír - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Elborzasztó fotókat osztott meg közösségi oldalán egy helyi természetvédő még tavaly januárban: bejegyzése szerint az Országos Kék Túra útvonala mentén, a Bükk Heves megyei részén, Szarvaskő és Sirok között őzek, szarvasok, muflonok, vaddisznók és három kisebb termetű ló rothadó, néhol már csontig foszlott tetemeire bukkant. A Bükki Nemzeti Park január 14-én feljelentést tett az Egri Rendőrkapitányságon a hulladékgazdálkodás rendjének – bűncselekménynek minősülő – megsértése miatt, de a rendőrség aztán hamar lezárta az ügyet: január 28-án megszüntette az ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, mivel "a feljelentés tárgyát képező hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, nem veszélyeztetik, illetve nem károsítják a földet, vizet, levegőt, élővilágot". Az értesülései szerint nem először találtak tömegével állati maradványokat a környéken. Korábban el is kapták az egyik vadásztársaság dolgozóját, aki azt mondta, "farkasok etetése céljából" helyezte ki a dögöket.
Ez összesen tizenhat őrkutyát jelentett. Ezzel párhuzamosan számos lakossági- és gazdálkodói fórumot szervezett az Igazgatóság az elmúlt években, ahol a hallgatósággal közösen kerestük a tényleges megoldásokat, és szakmai felkészítésekkel, előadásokkal is segítettük a nagyragadozókkal való konfliktusmentes együttélés lehetőségeit. BAMA - Farkasokat fotóztak a Bükkben. Minden bejelentett valós vagy vélt káreseményt szakembereink valamint a természetvédelmi őrszolgálat tagjai haladéktalanul ellenőriznek a helyszínen. Nem csupán a fellelhető nyomokat azonosítják, de minden esetben genetikai mintavételezést is végeznek, amely segítségével teljes bizonyossággal lehet azonosítani a ragadozó fajt. Emellett szakmai tanácsadással is segítik a helyszínen a gazdálkodókat. Általánosságban kijelenthető, hogy elmúlt években egy jó gyakorlatot sikerült a gazdákkal kialakítani és ennek számos hozadéka már most megmutatkozik. Drasztikusan csökkent a farkasok által a haszonállatban okozott kár aránya és ezzel párhuzamosan a gazdálkodói panaszok száma is.
Arról egyelőre csak különböző találgatások vannak, hogy mennyi farkas élhet Magyarországon. A Bükbben valószínűleg két falka él, a Zemplénben és az Aggteleki-karszt területén szintén. A WWF a kézikönyvében szakemberek megfigyelései alapján azt írta, hogy az országban mintegy 20-60 farkas fordulhat elő. Az állatok természetes visszatelepülés útján érkeztek az országba, főleg Szlovákiából költözhettek át. forrás: /
Mivel a nagyragadozók egyetlen egy éjszaka is nagy távolságokat képesek bejárni, friss havazás után a felmérés megkezdéséig túl sok időt "nem adhatunk nekik" mert nagyon megnő az esélye, hogy ugyanazokat az egyedeket párhuzamosan, egymástól távolabb lévő területeken is megszámoljuk és így nem valós egyedszámokat kapunk eredményül (azaz túlbecsülhetjük az állományt)! Az is rossz megoldás, ha "nem adunk nekik" elegendő időt! Reggelig tartó havazás után aznap nincsen értelme felmérést végezni, mert nagy valószínűséggel nem lesznek friss nyomok! Nehéz tehát elkapni az alkalmas időpontot és arra nagy területen, megfelelő létszámban gyorsan reagálni! A fenti nehézségek a kiterjesztett területi felmérés során (01. 30. ) meg is akadályozták a szinkron eredményes végrehajtását! Az kijelölt nap reggelére friss hó esett, ellehetetlenítve az eredményes nyomozást. Farkasnyomok nyílt agrárterületen 2019 januárjában a Bükkalján (Kleszó András) A Bükkben és a Tarna-Lázbérc Tájegységben végrehajtott szinkron számlálás (01.
"Hányan vannak, merre járnak a farkasaink? " – teszi fel a kérdést a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) honlapján megjelent beszámoló. Kleszó András tájegységvezető írása rávilágít: az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a térségünkben élő három nagyragadozó közül a farkas és a hiúz állandó jelleggel megtelepedett a Bükkben és a környező területeken. A szerző szerint előbbi többször sikerrel is szaporodott, míg utóbbi esetében, bár ez szintén biztosra vehető, egyelőre mindezt csak valószínűsíteni lehet. A medve ritkán, rendszertelenül, kóborlásai során bukkan fel, de a Bükk északi előterében, a Tarna-Lázbérc Tájegység területén már gyakrabban találkozhatunk hátrahagyott nyomaival. A továbbiakban Kleszó András beszámolóját olvashatják arról, hogy a BNPI-nél hogyan követik nyomon a farkasok, a hiúzok és a medvék életét a nemzeti park területén. Az információgyűjtés kiemelt időszaka a tél, amikor is (ideális esetben) a hótakarónak köszönhetően könnyebben ráakadhatunk a nagyragadozók nyomaira, azokat követve számos új megfigyelést tehetünk, gyarapíthatjuk ismereteinket.